A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

Mit tudunk a hónapokról? Július A régi római naptár ötödik hónapja. Innen nyerte számnévből (quinque — öt) kialakított eredeti nevét a Quínctilist illetve Quintillist is. Csupán később Julius Caesar tiszteletére, annak halála évében (i. e. 44-ben) nevezték el júliusnak. A régi magyar kalendáriumok Szent Jakab havának mondják. Július hónap állatövi jegye az Oroszlán. Horváth Zsigmond így meséli el történetét: „A nemesi erdőben lakott egy mindeneket rémüléssel eltöltő Oroszlány. Neki semmiféle halandónak a lövése nem árthatott. Herkules nagy bátran viadalra szállott vele. öklével nyakát összvezúzta és bőrét lenyúzván belé öltözött, tsudálatraméltó erejének jeléül. Azóta az Oroszlány éppenúgy mint a Rák, mint Herkules vitézségének emlékei az ég menyezetén ragyognak." A mondában szereplő Herkules vagy Herakles, a görög mitológia legnagyobb hőse, a halhatatlan Zeusz és a halandó Alkméné gyermeke. Amikor közeledett Herkules születésének ideje, Zeusz az istenek előtt azzal dicsekedett, hogy az az ember aki most meg fog születni, minden halandón uralkodni fog. Zeusz felesége Héra féltékenységből cselhez folyamodott. Szavát vette férjének, hogy ez valóban így lesz és azután — mint a születések istenasszonya — úgy intézkedett, hogy a jelzett órában nem Alkméné gyermeke Herkules született meg, hanem egy másik anya fia; Eurüsztheusz. Így lett a később született Herkules Eurüszt. héusznak a szolgája. Héra azonban evvel sem elégedett meg, hanem haláláig üldözte Zeusz fiát, mindenütt akadályokat gördített útjába. Már a bölcsőjéhez is két hatalmas kígyót küldött, de a gyermek Herkules puszta kézzel megfojtotta őket. Zeusz és a többi isten védelmezték meg a fiút Hérával szemben, és készítették fel küzdelmes életére. Amikor Eurüsztheusz király lett, azt követelte, hogy Zeusz fia — aki szolgálatára volt kötelezve — végezzen el 12 lehetetlennek látszó feladatot. Herkules éktelen haragra lobbant emiatt és csak akkor nyugodott meg, amikor a delphoi jósló istenség is ráparancsolt- és megjövendölte neki, hogy Héra üldözése következtében dicsőségre fog jutni. Ugyanakkor adta neki a jósnő az addigi Alkeusz név helyett a Hérakléosz nevet (a görög kléosz magyarul hőst jelent.) Herkules mind a tizenkét próbát kiállotta. Herkules története itt nem ér véget. Feleségét, Deianirat egy alkalommal megtámadta Nesszusz kentaur, akit Herkules ekkor mérgezett nyíllal megölt. A haldokló kentaur azt súgta Deianirának, hogyha férje szerelmét meg akarja őrizni, használja varázsszerül az ő sebéből folyó vért. Deianira díszes öltönyt készített férjének és azt Nesszusz mérgezett vérébe mártotta. A végzetes ajándék (Nesszusz inge) magába szívta a vérből az égető mérget, Herkules nem tudta levetni és őrjítő fájdalmában máglyára vetette magát. Innen villámlás és mennydörgés közepette felszállott az istenek közé és ő maga is istenné vált. 16 hcU SM2ÄD0K, . A M ^ — — - -A Nagy Fehér Do|ctor Pálmafák árnyékában a széles csillogó Ogowe folyó p artján nyugszik most már az az ember, akinek fejfájára a mi korunkban talán egyedül illik a felírás: „Íme, az ember". Mert Albert Schweitzer életműve, élete volt az, hogy az elembertelenedés világában haláláig e mber maradt. Joggal mondotta róla Albert Einstein: „Nem találkoztam olyan emberrel, akiben a jóság és a szépség utáni vágy olyan ideálisan egyesül, mint Albert Schweitzerben". És írta róla Stefan Zweig: „Valami csodálatos erő és megnyugtató jóság árad ebből az emberből. Ha az orgonához ül és Bachot játszik, megnyílnak előttünk a végtelenség kapui", ö pedig így beszélt magáról: „Egyharmad tudós vagyok, egyharmad gyógyszerész és egyharmad paraszt. Ehhez jön még néhány csepp vadember". Három diplomája volt, teológiából, filozófiából, orvostudományból, de ennél sokkal több dologhoz értett, az esztétikához, a trópusi növénytanhoz, a rajzoláshoz, a csónakkészítéshez, • a mechanikához, a kertészethez, a zenetudományhoz és az antropológiához. Ludwig Schweitzer protestáns lelkész 1875-ben költözött át feleségével és hathónapos fiával a felső-elzászi Kaysersbergből Günsbachba. A későbbi kultúrfilozófus és polihisztor az iskolában gyenge tanuló volt, különösen lassan ment neki az olvasás és az írás. A zenéhez már kezdettől fogva több érzék mutatkozott benne, talán azért is, mert nagyapja és nagyapai nagybátyja orgonista volt. A legrégibb gyermekkori emlék, amelyre később még vissza tudott emlékezni, a város orgonistájához fűzte, évtizedek alatt sem felejtette el. miként pillantott a karzat visszanéző tükréből a templom földszintjére. Feljegyezte azt is, hogy gyermekkorában nemcsak az orgonazene volt rá nagy hatással. Az első kétszólamra harmonizált német népdal oly ellenállhatatlan hatást gyakorolt rá, hogy saját bevallása szerint meg kellett támaszkodnia, nehogy összeessék. Tízéves korában már neves Bachjátékos volt, mikor pedig a párizsi konzervatórium orgonaművész tanára, Charles Widor veszi kézbe Schveitzer oktatását, teljes lesz a hatás, amely lelkét egyre jobban a Tamás-templom karnagyának bűvös körébe vonja. Ennek az útnak a követését jelentik önálló orgonahangversenyei a világ nagy városaiban és a Bach-monográfia, amelynek 780 oldalán Schweitzer nevelni akart Bach megértésére és sikeres tolmácsolására. Zenei tanulmányai mellett 27 éves korában már kétszeres doktor volt, s mint ilyen, a strassbourgi Szent Miklós-templom vikáriusaként tevékenykedett, egyben mint az egyetem magántanára is, a teológiai fakultáson. Közben változatlanul adott hangversenyeket. Utazásai során ismerkedett meg Cosima Wagnerrel, Richard Wagner lányával, Romain Rolland-nal. Hangversenykörúton került kezébe Párizsban a protestáns missziós társulat beszámolója a közép-afrikai francia gyarmatokon uralkodó szörnyű állapotokról, a nyomorról, pusztító betegségekről, az elképesztő szegénységről. Ekkor lemondott állásáról és beiratkozott az orvosi fakultásra. De még évek kellettek, amíg az elhatározás valósággá vált. 1913-ban érkezett az Ogowe folyó partjára Lambarenebe, és egy tyúkólban fogadta első betegeit. így született korunk nagy legendája. Ekkor kezdődött az elmélet tettre váltása. Feleségével, kétezer aranymárkával és hetven ládával telepedett le a pálmafák tövében. Néhány hónap alatt már híre ment a „Nagy Fehér Doktornak" és naponta negyven beteget kezeltek a fából ácsolt barakkokban. De már a következő évben, 1914-ben, a háború kitörését követően a francia gyarmati hatóságok megtiltották a „német orvos" további tevékenységét. Schweitzer ismét hangverseny körútra indult és előadásokat tartott, hogy kórházának újjáépítéséhez a szükséges összegeket előteremtse. A harc öt évig tartott, 1924-ben tudott csak viszszatérni Lambarenebe. Közben, 1920-ban megkapta az első díszdoktorátusát a zürichi egyetemtől és ez alatt az idő alatt írta meg kétkötetes kultúrtörténeti művét: „A kultúra hanyatlása és újjáépítése" címmel. A Nyugat filozófiáját kezdettől fogva kritikus szemmel vizsgálta és a XIX. század közepétől kezdve megjelent művekről pedig az volt a véleménye, hogy „csupán epigonok vagyunk". Ebben a szellemben működött a lambarenei kórház, amelynek halálakor már 70 épülete volt 350 ággyal és egy külön falu a leprások számára 200 ággyal. Mellette dolgozott állandóan öt önkéntes orvos, hét ápolónő és több tucat más segédszemélyzet. Egyike volt a legkülönösebb egészségi intézményeknek. A betegekkel ugyanis együtt jöttek a családtagok is, akik ott letelepedtek, főztek a betegnek és gyakran ott is maradtak. A rokonság sokszor háziállataival együtt érkezett, telepedett le és kapcsolódott be a különös közösség életébe. A lábadozók között beteg állatok i^^étáltak, antilopok kötéssel, tört szárnyú madarak, köztük Schweitzer kedvenc papagája és egy víziló, amely már évek óta a közeli kertben vert tanyát. A fejlődés igazán az 1930-as évektől indult meg. A világ minden tájáról érkeztek orvosok, ápolónők, hogy legalább egy-két esztendeig a rendkívüli ember közelében dolgozzanak. Az orvosok és ápolók erejüket meghaladó feladattal birkóznak: az idő-és pénzhiánnyal, a gyógyszer- és élelmiszerutánpótlás akadozásával és a bennszülöttek primitív, misztikus világszemléletével. A kórház fenntartásához és bővítéséhez egyetlen állam sem járul hozzá, azt Schweitzer tartja fenn, könyveinek, lemezeinek bevételéből. Magyar orvosok is dolgoztak Schwefteer kórházában. Dr. Márton Kálmáp, a Budapesti Bőrgyógyászati Klinika | tanársegédje, és felesége dr. Écsi Edi,t, a László Fertőzőkórház belgyógyásza Schweitzer meghívására három hópqpot töltött tanulmányúton Lambar^páben. Az elmúlt ötven esztendőben még két magyar orvos tevékenykedet Schweitzer kórházában, Aforizma VÍZSZINTES: 1. Chamfort aforizmája, folytatva a függőleges 12, és 8. sorban. 12. Munkás alvilági nyelven. 13. Shakespeare király. 14. Tied németül. 15, Tejiát latinul. 16. Nagyüzem. 17. Verandp része. 19. Labda a hálóban 2Q. Nyelvtani fogalom. 21. Az északf germánok főistene. 22. Virág Benedek* biogramja. 23. Perzsia mai neve. 24. T-betűvel az elején folyó Magyarországon. 25. Francia év. 26. Ilyen az öreg zsiradék. 27. Dísz és gyógynövény (é. h.). 28. Három olaszul. 29. Folyó Szlovákiában. 31. Testrész 32. .... a bor, Móricz Zsigmond regénye. 33. A szerelem istene a latin mitológiában. 34. Bokornagyságú fűnemű növény. 35. Ékezettel: a drágakövek mérésénél használatos súlyegység. 36. Idegen Samu. 37. Hegy több szláv nyelvben. 38. Sakk-kifejezés, 40. Azonosok.