A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

Sport a 2000. évben A Hét képes versenye Olyan korban élünk, amikor szinte mindenkit foglalkoztat a jövő kérdése, hogy megközelítőleg pontos képet alkossunk az elkövetkező évtizedekről, évszázadokról. Ez alól — természetesen — a testkultúra, a sport professzorai sem képeznek kivételt. A moszkvai Testnevelési Kutató Intézet is komolyan foglalkozik a közeli jövő — a 2000. év — sporteredményeinek és a sportot érintő egyéb kérdéseknek a kutatásával, előrejelzésével. Dr. Korobkov, az intézet igazgatója, aki egyben a probléma egyik legkomolyabb szakértője, így nyilatkozik: „Az egyik alapvető kérdés, melyből kiindulunk, a sport szerepe a XXI. század emberének életében, a másik pedig a sportteljesítmények felső határa a XXI. században. Paradoxonnak tűnik, hogy az egyre nagyobb méretű, egyre átfogóbb tudományos-műszaki fejlődés az emberek testi képességeinek satnyulásához vezet. A gépesítés mindinkább szükségtelenné teszi izmaink használatát a mindennapi életben. Ez kóros folyamat; századunk betegsége. Ezzel magyarázható a sok neuraszténiás és vérkeringési megbetegedés és egyéb, a mozgás hiányából származó ártalom. Egyetlen dolog segíthet — a sport. A XXI. században a sport életet adó erejével, hatásával már mindenki tisztában lesz. A sport ugyanolyan emberi szükségletté válik, mint az alvás és mindenekelőtt többet fog jelenteni az egyszerű reggeli tornánál." Szervezetünk teljesítőképességéről alkotott elképzeléseink korlátozottak. A legtöbb ember számára nem jelent többet az állandó környezetben végzett mindennapi mozgásnál. A moszkvai TKI ezért testnevelési programot dolgozott ki a legkülönfélébb szakmákban dolgozó emberek számára. A sport tehát gyakorlati szempontból is életszükséglete lesz a jövő század társadalmának. 1930-ban az amerikai B. Hamilton összeállított egy ún. abszolút rekordlistát. A súlylökés „örök" rekordja e szerint 17,4 m lenne. Ezt az eredményt ma már közepes képességű vagy éppen ifjúsági korban levő atléták tömege eléri. Hamilton óvatossága érthető volt, hiszen ki merte volna gondolni, hogy milyen fantasztikus rekordeső vár ránk a XX. század második felében. A sport ma már olyan szakaszába érkezett, amikor a nagy eredmények, csúcsteljesítmények eléréséhez komoly tudományos munkára van szükség. S ez nemcsak a sport élettani vonatkozásaira érvényes, hanem a sporteszközök tökéletesítésére is. A tartán, a fizikai törvényszerűségek figyelembe vételével tervezett gerely épp oly nélkülözhetetlen eleme az élsport továbblépésének, mint a különböző laboratóriumi vizsgálatok. „De mik lesznek a harmadik évezred rekordjai?" — kérdezik a kutatók. Négy évvel ezelőtt az SZTA Számító Központja komputer segítségével próbálta megadni a választ. Először, mintegy próbaképpen megkérdezték, mik lesznek az 1968-ra várható rekordok. A válasz: súlyemelésben 600 kg, magasugrásban 2,31 cm. A komputer túlértékelte a sportolókat, hiszen a 600 kg-ot „csak" 1969-ben érték el, míg a 231 cm-es magasugró eredmény még most is várat magára. Kétezerre a komputer a súlyemelés összetett világcsúcsát 660 kg-ra jósolja, szakértők véleménye szerint azonban ezt az eredményt már korábban is el lehet érni, s 2000-ben talán a 700 kg sem lesz lehetetlen. Manapság még a legkiemelkedőbb sportolók sem merítik ki fizikai képességeik teljes tartalékát világcsúcsaik elérésekor. Kutatások igazolják, hogy a maximális teljesítményektől még messze járunk. Talán éppen a XXI. században jutunk el oda, hogy az ember képes legyen 12,5 perc alatt végigszáguldani az öt kilométert, s megdől minden csúcs, melyeknek nagy része már ma is fantasztikusnak tűnik... APN felvételek 10 Versenyszelvény Kicfoda micfoda Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tudós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül, a helyes válasszal együtt, be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött szelvényeket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 1. Ludwig van Beethoven Német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Fiatalságát szülővárosában Bonnban töltötte. 1795-ben kezdte meg nyilvános zongoraművészi szereplését és adta kl első művét. Nagy, nemes eszméket öntött zenébe. Műveit a felvilágosodás, a klasszikus német filozófia és a francia polgári forradalom humanista eszméi hatották át. Kérdés: Nevezze meg Beethoven egyetlen operájának, illetve valamely más művének a címét. Orosz hadvezér. 1812-ben Napóleon oroszországi hadjárata idején a cár az orosz hadak főparancsnokává nevezte ki. A borogyinói ütközet után hadait kivonta az ellenség csapásai alól, majd elzárta Napóleon elől a délre vezető utat és kedvező állást foglalt el az ellentámadás kibontakozására. A kiürített és felgyújtott Moszkvában táborozó francia csapatokat végül is az orosz nép támogatásával kiűzte az országból. Kérdés: A hadvezér neve. 3. George Stephenson Angol feltaláló. Találmánya óriási jelentőségű, a múlt század ipari fejlődésének egyik előrelendítője. Mint gépészinas már korán kitűnt ügyességével. 1814-ben készítette találmányának első, használható prototípusát. Ezzel egyidejűleg Davyval együtt a bányamunkások számára biztonsági lámpát talált fel. Newcastleban a Tyne nagy hídján szobrot emeltek neki és a hidat is róla nevezték el. Kérdés: Nevezze meg hires találmányát. A 6. számú képes verseny nyertese: Domik Mónika. Roiiíava, Cuöomská dlhá 20.