A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-09 / 14. szám

Az „Emberek vigyázzatok" sorozatból: Atomkori madonna. 1959 gét. Figyelmeztet, óva int — mint ahogyan azt egyik képének címében kimondja: „Emberek, vigyázzatok!" Különösen a fametszetek lapjairól árad az igazmondásnak perdöntő tanúskodása. Kezében a metszőkés a fekete-fehér színpárból drámai hangokat komponál. Ezek Szabó Gyula páratlanul szép képi biciniumai. Mint képzőművész, gondolatainak, érzéseinek, látomásainak kifejezésére a festészet, rajz, grafika sajátos eszközeihez nyúl és a választott műfaji megoldásban sohasem téved. A színek nagy varázslója ő. Mindig a monda- / nivalónak megfelelő színt rakja fel, és színei szinte képenként új és új jelentést kapnak, annak érdekében, hogy azok a legadekvátabban fejezik ki gondolatait. Művészetének szembetűnő vonása a közlés sokfélesége, melyet térben és időben a lehetőségek legvégső határáig tágít. A horizontot hegycsúcsról nézi, a magasságnak az égbolt szab határt. Különös művészalkat: „százhúszat verő szívvel", szüntelen „lázban égő szemmel", „feszülő ideghúrokkal", pihenést nem ismerő akarással az élet nagy eseményeiből biztos mozdulattal emeli ki a fontosat, s ezt észlelése pillanatában már újra fogalmazza, megtalálva arra a legkifejezőbb formai jegyeket; megtartva a festmények pompázatos koloritását, a fametszetek kétszólamúságát, a grafika ismérvének minden jellegzetességét. A losonci díszítőfestő fia a művészsorsok nehéz útját járva szinte emberfeletti erővel jut el a mesterség tudnivalóinak elsajátításáig, iskolai tanulmányainak befejezéséig. Losonc után Pozsony, Prága, Párizs jelzik a szomjúság útjait. Jeles mestereknél ismerkedik a festő-szépmívesség műhelytitkaival, de a teljességet igénylő, mindent megismerő felkészülést az autodidaktákra oly jellemző vasszorgalmon sajátítja el. Ennek velejárójaként a célért való küzdelemben a meghasonlás, céltalanság szakadékai fölött tántorog és. nem egyszer, de sokszor kell mindent elölről kezdenie. A mindennapos gondok, az életét zavaró hontalanság keserű érzése sodorja a kitaszítottak, az elesettek, a meg nem értettek sorsközössége felé, kikkel nemcsak együtt érez, de értük szembefordul a világgal, jogot és megbecsülést követel. Életlátása egyegy ilyen szakaszon sorsszimfóníává szélesedik, melyben a fődallamot az emberi sorsok vívódó, gyötrődő kavargása szólaltatja meg; ezt a drámai feszültséget oldja fel a remény és várakozás derűsebb ellenszólamaival. A mester akaratából az anyag engedelmes eszköz csupán, mely a forma és a tartalom egységében harmonikusan egész. Képei nem szorulnak magyarázatra, hiszen olyan nyelven fogalmazza, melyet könnyű elsajátítani. Szabó Gyula eddigi munkássága alkotásainak grandiózus mennyiségével lenyűgöző, már most is a teljességet igénylő életmű! A mester alkotó ereje teljében még sok szépséggel, a művek gazdag választékával fogja megajándékozni a művészetet szerető közönséget. Adni, továbbadni, ez Szabó Gyula minden munkájának, -egész életének értelme. A világról átfogó képet igyekszik alkotni, s ezt festményekben, versekben fogalmazza meg. Munkásságának alaphangja: hűség az emberhez. Jelszava: Megtartani és megmaradni. A művész losonci háza őrhely és kapocs. A szlovákiai magyarság egyik szellemi őrhelye ugyanúgy, mint a stószi remete Fábry Zoltáné volt. de ka-DOCS is. mely a testvériség jegyében keresi és óhajtja cseh és szlovák barátainkkal az egymásra találás tartós viszonyát. Otthona minden becsületes, jószándékú ember előtt nyitva áll, ahol az alkotóműhely varázslatos titkai mellett a barátságot vágyó egy lánglelkű embertől az élet értelmére kaphat feleletet, biztatást, sugárzó szeretetet. Ez a kiállítás nedig a látogatónak, a műbarátnak változatos gyönyörűséget szerez, a műértőnek szellemi gazdagodást. a kritikusnak bőséges értékelő feladatot. Köszönet a Szlovák Szocialista Köztársaság művelődésügyi szerveinek, valamint Nemzeti Galériánk főigazgatóiának, dr. Pogány Ödön Gábor úrnak. hogy közös akarattal és egyetértésben megrendezték Szabó Gyula losonci festőművész gvűiteménves kiállítását. Tekintsük ezt az alkalmat ablaknvitásnak: a kölcsönös megértés, együttműködés és testvériség jegvében áramol ion a mindeneket megú jító, a határokon innen és túl szebb és megértőbb életet éltető tavaszi szél! Tiszta szívvel és őszinte szeretettel kívánunk Mesterünknek töretlen alkotókedvet. ió egészséget és számos ilven alkalmat, mellyel még közelebbről szólhat az emberekhez! Ezeknek a gondolatoknak az előrebocsátásával kérem Önöket tekintsék meg a kiállítást! A Csemadok életéből Czakó Dezsőné, az első helyezett O Farsangzáró nótaest O Az almási (Jablonov) közönségnek nem mindennapi élményben volt ré-O sze. A Csemadok járási titkárságának kezdeményezésére a helyi szervezet nótaestet rendezett. O Sok gond és fáradozás előzte meg a sikeres rendezvényt. A legnagyobb O problémát az jelentette, hogy nem p. volt népi zenekar. Anélkül pedig nó- taestet rendezni nem lehet. Így tör-O tént aztán, hogy a helyi iskola öt tanítója — Bocsárszkyné, Némethné, O Máriássy László, Papp Lajos és Zsór, ri Dezső — összefogott, s néhány próba után „összeállt" a népi zene-O kar. Az estet óriási érdeklődés előzte O meg, zsúfolásig megtelt a kultúrház. A műsort Bocsárszky Pál tanító veu zette. Q Nehéz feladata volt a zsűrinek. A sok jó énekes közül kellett kivá-O lasztania a három legjobbat, akik q részt vehetnek a járási versenyen. Czakó Dezsőné hivatalnoknő ke-O rült az első helyre, a második helyezett Stefán Lajos vasutas, a harma-O dik helyet pedig Pogány Vilmosné Q levélkihordó szerezte meg, aki egyúttal a közönség díját is elnyerte. O A nyertesek értékes díjakat — karóra, villanyvasaló, állólámpa — kap-O tak, s nem maradt el az oklevél sem. q Az est végén a közönség együtt énekelt a versenyzőkkel, s azóta is O emlegetik, hogy még ilyen kellemes estet sohasem szervezett a Csema-O dok helyi szervezete. NÉMETH ZSUZSA o Röpülj páva bemutató q Nagysikerű bemutatóra került sor február utolsó vasárnapján a farnadi O (Farná) kultúrházban. A helyi alap„ iskola magyar tagozatának tanulói népdalokkal és népi táncokkal szórakoztatták a közönséget. A nagysikerű bemutató megszervezése és betanítása Imre, Bellus és Demeter tanítónők nevéhez fűződik. Folklorisztikai szempontból is figyelemre méltó műsor volt, mert a hazai népi hagyományokat elevenítette fel. A kanásztánc és az üveges tánc nagy sikert aratott, de vastapssal köszönte meg a közönség az orosz népi táncokat is. A tanulók a CSKP megalakulásának 50. évfordulójára ünnepi műsorral készülnek. Legközelebb Zselizen (Zeliezovce) lépnek fel a körzeti versenyen, azt követően pedig Párkányban (Stúrovo), ahol a szovjet hadsereg tagjainak meghívására vendégszerepelnek. JENÖFI ILONA Eredményes munka, szép tervek A Csemadok pozbai helyi szervezete a CSKP megalakulásának 50 éves jubileumát méltóképpen szeretné megünnepelni. A tagság kötelezettséget vállalt, hogy bekapcsolódik a községszépítési akcióba, valamint kulturális rendezvények megszervezésébe (honismereti- és más ismeretterjesztő előadások). Ebben az esztendőben legalább két egész estét betöltő színdarabot is betanul a színjátszó csoport Kovács Lajosné tanítónő vezetésével. A helyi szervezet vezetőségét új tagokkal bővítették ki. A vezetőség feladatul tűzte ki a tagtoborzást, egyúttal kötelezte magát, hogy minden vezetőségi tag előfizet a Hét című hetilapra, és azt a tagság körében is propagálni fogja. Bízunk benne, hogy a sok szép tervet szorgos és áldozatos munkával meg is valósítják. TÓTH LÄSZLÖ 0 Az alapiskola énekesei o o o o o o