A Hét 1971/1 (16. évolyam, 2-26. szám)

1971-04-02 / 13. szám

... és ilyen ma Budapest, a „Duna királynője" gazdasági reform és életszínvonal-emelkedés magyarországi bér- és jövedelmi vi­szonyok régi jellemző vonása a rend­kívül kismérvű differenciáltság; a termelőeszközök társadalmasítása és a kizsákmányolás megszüntetése óta meglehetősen kicsik a jövedelmi kü­lönbségek. Ä legutóbbi felmérések szerint — a teljes népességet figye­lembe véve — az egy főre jutó jöve­delem Magyarországon a családoknak csak 21 százalékában haladja meg a magasnak tekinthető havi 1600 fo­rintos szintet. A jövedelmi szintek ki­egyenlítődésének folyamatában a leg­utóbbi évek számottevő fejleménye volt, hogy a parasztság reáljövedel­mének szintje (elsősorban a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek fejlődése révén) utolérte a munkásságét. Ez ter­mészetesen nem jelenti a teljes élet­színvonalbeli kiegyenlítődést, hiszen az ipari üzemekben a munkakörülmények, a városokban pedig az általános életfel­tételek még mindig kedvezőbbek, mint a mezőgazdaságban, a falvakban. A személyi jövedelmek azonos színvo­nalának elérése azonban nagy, szinte történelmi jelentőségű vívmány azon a Magyarországon, ahol valaha 3 mil­lió nincstelen agrárproletár és sze­gényparaszt tengődött nyomorszínvo­nalon. Az utóbbi években — különösen a gazdasági reform bevezetése óta — egy másik, az előbbivel némileg ellentétes irányzat is kibontakozott a magyar népgazdaságban: megindult a munká­ból származó bérek és jövedelmek erőteljesebb, a tényleges teljesítmény­hez igazodó személyenkénti differen­ciálódása. A munka szerinti díjazást ösztönző bérpolitika szükségszerű fel­tétele a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a hatékonyság növelésé­nek, az ilyenfajta jövedelmi különbsé­gek tehát a jövőben is meglesznek és valamelyest bizonyára még fokozód­nak is. Am a bérpolitikával szemben a szociális politikában a kiegyenlítő­dés irányzata lesz uralkodó. A ma­gyar párt és állami vezetés a IV. öt­éves terv időszakában arra törekszik, hogy csökkentse a családi jövedelmek közötti jövedelemkülönbségeket, azo­kat a hátrányokat, amelyek a család nagyságából származnak. A terv ezért előirányozza a családi pótlékok és a nyugdíjak további emelését, a lakos­ság egészét érintő szociális, egészség­ügyi és kulturális ellátás fejlesztését. Hasonló irányzatot képviselnek az új ötéves tervnek azok az előirányza­tai, amelyek a felhalmozás keretében a lakosság életszínvonalát közvetlenül emelő beruházások arányának fokozá­sát írják elő. A lakásellátás javítására és az ehhez kapcsolódó kommunális fejlesztésre a negyedik ötéves tervben kétszer akkora összeg jut, mint az előző öt évben. 1971 és 1975 között 400 ezer új lakás épül majd, ennek mintegy fele állami erőforrásból. Magyarországon jelenleg évente 750 dollár körül van az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem értéke, s en­nek alapján az ország a közepes fej­lettségű ipari országok közé tartozik. Az új ötéves terv előirányzatainak teljesítése lehetővé teszi a fejlett ipari országokhoz való felzárkózást, az 1000 dolláros évenkénti és fejenkénti nem­zeti jövedelem elérését. A korszerű magyar életszínvonalpolitika pedig szavatolja, hogy e további fejlődés­nek Magyarország egész lakossága hasznát látja majd. SEBESTYÉN TIBOR gére jutnánk." Idegesség és zavaro­dottság lett úrrá az izraeli vezetőkön: egyesek arról beszéltek, hogy nem szolgálja Izrael érdekeit, ha hivatalo­san és nyíltan szembefordulnak Jar­ringgal. Washington és Tel Aviv A Haerec című izraeli lap viszont arról írt, hogy „a kormány egységes abban, hogy Jarring diktátumát vissza kell utasítani". Menahem Begin, a ci­anista Gahal párt vezére és a jobbol­dali lapok pedig nyíltan hangoztatták, iogy egy újabb háborúval kell a „bé­két" az arabokra rákényszeríteni. A ayugtalanságot csak fokozta, hogy az amerikaiak hivatalosan elítélték az iz­•aeliek vádaskodását Jarring ENSZ­negbízottal szemben. A negatív Izraeli reagálás következ­:ében kiéleződtek a taktikai ellenté­;ek Washington és Tel Aviv között, jalili tájékoztatásügyi miniszter a Tarringnak adott válasz átnyújtásá­/al egy időben sietett megnyugtatni az zraeli közvéleményt: „Nincs amerikai íyomás, illetve nincs értelme az ímerikai nyomásnak, mivel Izrael az ímerikai segítség ellenére visszauta­lja Jarring javaslatait." „Golda Me­r miniszterelnökasszony azonban más­:ént kommentálta az eseményeket: .Amerikai barátaink jól tudják, hogy [azdasági és katonai segítségük az, ímely engedményekre késztet ben­lünket, és ez ellentmond Izrael érde­ceinek." Akik ismerik a közel-keleti erővi­zonyokat, jól tudják, hogy az Izraeli aktikázás csak addig mehet el, amíg lem sérti az amerikaiak érdekeit. És nivel az amerikai manőverezések bá­isa egyre szűkül a Közel-Keleten, Vashingtonnak választania kell. A lemzetközi erőviszonyok eltolódása, így tűnik, arra kényszeríti a Fehér Ház politikusait, hogy hosszas kitérő után ismét visszatérjenek a BT hatá­rozatához, amelyre 1967. november 22-én maguk is szavazatukat adták. Egyiptom politikai megoldásra tö­rekszik Egyiptom továbbra is kitart koráb­bi politikája mellett: egyrészt min­den eszközt latba vet a békés rendezés megvalósításáért, másrészt intenzíven fejleszti fegyveres erejét, hogy ezzel is rákényszerítse Izraelre a békés meg­oldás elfogadását, és egyben felké­szüljön — amennyiben hosszú távon is végképp kudarcot vallanak a poli­tikai rendezésre irányuló törekvések — a fegyveres alternatívára. Ami a jelent illeti: bár a katonai erőviszonyok jelentősen megváltoztak a háború óta. nem valószínű, hogy Egyiptom elérkezettnek látja az Időt a megszállt területek fegyveres felsza­badítására. Egyrészt azért, mivel még nem merültek ki a politikai rendezés lehetőségei. Másrészt viszont azért is, mert egy ilyen döntés feltételezi az érintett arab országok akcióegységét, az arab keleti front megszilárdulását és a palesztinai ellenállási mozgalom egységét. Izrael katonai és diplomáciai manő­vereinek kivédése elsősorban a haladó arab rendszerek szilárdságán és egy­ségén, valamint a válság politikai rendezését sürgető országok hatékony szolidaritásán és politikai-diplomáciai aktivitásán múlik. Ez nemcsak korlá­tokat szab Tel Aviv és Washington manővereinek, hanem előbb vagy utóbb, de feltétlenül rákényszeríti őket a tárgyalásokra, a kompromisz­szumos béke minden fél számára el­fogadható kidolgozására, a válság po­litikai úton történő rendezésére. Chradinák Alajos Az Agárdi Állami Gazdaság az or­szág nagy gazdaságai közé tartozik. Huszonegyezer holdnyi növénytermő területén a legfejlettebb agrotechni­kát alkalmazzák. Sertéstenyésztése, szarvasmarha istállói és csibenevelói sok-sok ezer látogatót és szakembert vonzanak, hogy az élenjáró üzem tapasztalatait szerte az országban hasznosítsák. — Az ország egyik leg­korszerűbb borjúnevelőjében szigo­rúan higiénikus körülmények között nevelik az ún. negatív állományt Felvételek: MTI Állandó fenyegetést jelentenek az izraeli ütegállások a csatorna túlsó partján A második magyar ötéves terv egyik legnagyobb alkotása a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat szászhalombattai tele­pe. A Szovjetunióból a Barátság olajvezeték magyarországi ágán ér­kező olaj feldolgozására épült. — A kép az impozáns látványt nyújtó üzemet mutatja be esti kivilágításban

Next

/
Oldalképek
Tartalom