A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-26 / 12. szám

Aszovjet hadsereg 1944 novemberétől 194S áprilisáig fokozatosan felszabadította Dél-Szlovákiát, s így 1935. április 1-én járásunk egész területe felszabadult. A Csallóközben nem tudták megvetni lábukat a németek, azért mindent megtettek annak érdekében, hogy minél több élelmiszert, takarmányt rabolhassanak. A járásban valamennyi hidat felrobbantották, megrongálták áz utakat, hogy késleltessék a szovjet csapatok előnyomulását. Mallnovszkij marsall csapatai két irányból közelítették meg Dunaszerdahelyet. A felszabadító csapatokkal több harcos kommunista érkezett a városba, akik a korábbi küzdelmek során átálltak a szovjet csapatokhoz. A szovjet katonák egy csoportja a városban maradt, s megalakult a járási parancsnokság Kovalen -ko kapitány vezetésével. A felszabadult város első komiszárjai Alföldy József, Németh János és Smida József voltak. Léváid Ervin harcos kommunista, aki szintén a Vörös Hadsereggel érkezett, már másnap összehívta a kommunistákat, hogy megalakítsák a pártszervezetet, megszervezzék a közigazgatást, a közellátást stb. Legfontosabb feladatuknak tartották, hogy az élet az egész járás területén normalizálódjon. A A járás kedvelt nyaralóhelye Pozsonyeperjesen A dunaszerdahelyi általános iskola új épülete mezőgazdasági termelés megindítása is szükségszerű volt. Az egyes pártszervezetek azonnal kapcsolatba léptek a magasabb fokú pártszervezetekkel, így próbálták összehangolni a politikai munka módszereit. A felszabadult területeken, így a dunaszerdahelyi járásban is, megalakultak a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. október 17-i ülésének határozatai alapján. Abban az időben a magyarok nagy része nem ülhetett a jog asztalához egyenlő partnerként, s a magyar kommunisták helyzete is egyre nehezebb lett, sokan nem értettek egyet a kormány és a párt nemzetiségi politikájával. 1946-ban került sor a választásokra. A reakciós Demokrata Pártnak a járás területén is elég nagy volt a befolyása. A választási harc nagy küzdelemmel kezdődött. A demokrata pártlak mindent elkövettek, hogy megszerezzék járásunkban a győzelmet. Nem egy esetben tettlegességre is sor került a kommunista és a demokrata agitátorok között (pl. Dunaszerdahelyen a Csillag utcában). A párt nehéz helyzetben volt, de jól átgondolt taktikával mégis győzött, s így Dunaszerdahelyen a kommunista Smida József lett a komiszár. 1947 őszén már érezhető volt, hogy az ellentétek nem fokozódhatnak tovább, míg végre elérkezett 1948 februárja, amikor a párt a dolgozó nép segítségével kezébe vette a hatalmat. A magyarok visszakapták állampolgári jogaikat, újra megnyíltak a magyar iskolák, megjelent a párt magyar nyelvű lapja, az Üj Szó. Az ország első mezőgazdasági szövetkezete Elsőként az országban a felsőpatonyiaknak sikerült megszervezniük a szövetkezetet. Egy igen érdekes anekdota maradt fel abból az időből. Felsöpatonyon néhányan elhatározták, hogy megalapítják a szövetkezetet. Megírták a szükséges okmányokat, aláíratták a jelentkezőkkel, s vitték az illetékesekhez. Mégis elkéstek. Húsz percet késtek. A csécsénypatonyiak azonban hiába értek oda előbb, nem rendelkeztek az emberek aláírásával. Így aztán mégis a felsőpatonyiak neve mellé került be az egyes sorszám. Később egyesült a két szövetkezet. Dunai János bácsi ott volt 1949-ben a szövetkezet s igy az egész szövetkezeti mozgalom bölcsőjénél. Otthon, a lakásában találtam meg. Dunai János bácsi, a szövetkezet alapító tagja A tiszta szobába csak kevés fény szűrődik az ablakon keresztül. Ügy éreztem magam abban a szobában, mint egy múzeumban. Azt hiszem, nagyon sok jelentős mozzanat záródott ebbe a szobába a történelemből. János bácsi még a múlt században, 1S97. januárjában született Doborgazon. A Tanácsköztársaság alatt vörösgárdistaként harcolt a front első vonalaiban Miskolctól egészen Rozsnyóig (Roíűava). Füzesabonynál aztán fogságba esett. Kiszabadult, Zagyvarékáson újra visszaverik a románokat, de Kiskörösnél újra fogságba kerül, majd ismét sikerül megszöknie. Megalakulásától kezdve, tehát 1921-től tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Segít megalakítani a pártszervezetet szülőfalujában, s ezért a burzsoá államhatalom elüldözi a faluból. Felsőpatonyban telepszik le. A szövetkezettel Gálffy Gyula, a szövetkezet agronomusa 1949. december 26-án írta alá a szerződést. Igaz, hogy a föld jó volt, de nem voltak a tagoknak igásállataik, gépeik, kézi erővel kellett mindent elvégezniük. Az első évben még a fejadagot is vissza kellett fizetniük. Csak később sikerült újabb tagokat és újabb állatokat szerezni. Először mintegy 50—60 marha és körülbelül 10—12 ló volt a szövetkezet egész állatállománya. János bácsi 1951-től 1956-ig volt a hnb elnöke a faluban. Most is egészséges, habár már a hetvenedik életévét tapossa és még mindig dolgozik: jelenleg éjjeli őr a szövetkezetben. Mint már említettük a felsőpatonyiaknak sikerült elsőként megszervezniük a szövetkezetet az országban. Gálffy Gyula, a szövetkezet agronómusa így összegez: — Kezdetben nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenünk. A kezdeti időszakot a gépesítés hiánya és az alacsony terméshozam jellemezte, amit fokozott még a helytelen irányítás is. Gondolok itt például a füves vetésforgóra, ami nem felelt meg a szövetkezetünk alkatának. Szövetkezetünkben jelenleg más a helyzet. 2456 hektáron gazdálkodunk. Ebből 1977 ha szántó, 170 ha legelő, 60 ha kaszáló és 25 ha gyümölcsös meg szőlő. Nagy utat tettünk meg eddig. Egészen 1957-ig szilárd volt nálunk a munkaegységek értéke. A hatvanas évek lényeges változást hoztak. Egyre növekedett a munkaegységek értéke. 1968-ban már 32,50 korona volt az egy munkaegységre eső részesedés. Eddig a rövid áttekintés. Függelék i 1921-ben ezekben a községekben alakult meg a CSKP alapszervezete: Nagyabony, Nagymegyer, Várkony, Vásárút, Bős, Dunaszerdahely és Nyárasd, Eperjes. Az egyes alapszervezetek alapító tagjai: Nagyabony: Ugróczky László, Fleischmann Kálmán, Kelemen László, Szelle István, Szelle András, Konrád Ferenc, Csiba Pál, Fekete József, Rácz Mihály, Hodossi Béla, Bende István, Kubacsny Benedek. Pozsonyeperjes: Varsányi Ferenc, Sáfár Sándor. Várkony: Nagy Imre, Csóka Pál, Szántó István, Fodor Bálint, Fodor Miklós, Csóka Ferenc, Horsica István, Konkoly István, Bénes Géza. Vásárút: Mondok Gábor, Maticz János, Csömör Ignác, Madarász János, Házi Vince, Magyarics Flórián, Bognár Vince, Földes Sándor, Ágh Ferenc, Konkoly Kálmán. Dunaszerdahely: Hamar Sándor. Balla Mária, Pálfy János, Szabó Mária, Gódány József, Alsódy Sándor, Varga János. Bős: Varga János, Szénási Gyula, Rákóczi Ignác, Sloboda József, Bodó László, Szabó Géza, Fodor Imre. Nyárasd: Dórák János, Szabó Vendel, Rojkovics István, Szabó Joachim, Lubicsek Alojz.