A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-19 / 11. szám

Az ember és az időjárás Hogyan roagál az omberi szervezet az Időjárásváltozásra? Ha az ember reggel felkel, az első dolga az, hogy kinéz az ablakon, milyen idő is van tulajdonképpen. Ha szép, felvidul, ha viszont esik az eső, erős szél fúj, már el is megy a kedve mindentől, „bal lábbal kelt fel", mondja a környezete. Az Időjárás azonban nemcsak a hangulatunkra és a lelkiállapotunkra hat ki, hanem bizonyos mértékig az egészségünkre is. Legjobban beigazolódik ez a náthával járó megbetegedések esetében, melyek ősszel, télen és tavasz elején harapódznak el az európai országokban. Az emberekre azonban nem egyforma mértékben hat ki az időjárás változása. Az egészséges ember szervezete sokkal ellenállóbb, s kevésbé reagál rá, a beteg szervezet azonban annál inkább. Legjobban a hirtelen időváltozás hat ki az emberekre. Sokan bágyadtságot, levertséget, fáradtságot éreznek ilyenkor, mások viszont reumatikus fájdalmakat, idegességet, ismét másoknál fejfájással jár. Ha ilyen esetben ellátogatnának egy kórházba, sok érdekes dolgot tudnának meg, főként az egyes betegségek kezelésénél felmerülő komplikációkról. Azok a paciensek, akik gyomorfekélyesek, főként tavasszal és ősszel, ha hirtelen felmelegszik vagy lehűl a levegő, nagyon sokat szenvednek. A fájdalmaik fokozódnak és ez heves gyomorvérzéssel jár együtt Az asztmások rohamai akkor a leggyakoribbak, ha betör szárazföldünk fölé a párás tengeri levegő vagy viharos az idő. A hirtelen időváltozáskor az idegbetegek is gyakrabban kapnak idegrohamot, mint akkor, amikor állandósul az időjárás. Tekintettel arra, hogy a mérsékelt éghajlatú övezetben tavasz elején változik leggyakrabban az időjárás, ebben az évszakban hal meg a legtöbb ember. Az időjárásváltozásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával már régen foglalkoznak az orvosok, s rajtuk kívül a meteorológusok is, vagyis a szakemberek. Az előbbiek az emberi szervezet működését vizsgálják, az utóbblak pedig az időjárást és változásait. Az eredményeiket azután kölcsönösen összehasonlítják és levonják belőlük a megfelelő következtetéseket. Ez ideig mégsem sikerült tökéletesen analizálni ezt a nagyon bonyolult problémát. A fő problémát áz okozza, hogy eddig még nem ismerjük a külső környezet öszszes tényezőjét és az emberi szervezetre gyakorolt egyedi hatásukat. Még nem tudják, hogy az időjárás mint egész, vagy csak bizonyos elemei idéznek elő a szervezet fiziológiai működésében változásokat oly mértékben, hogy ez azután szorongásban, megbetegedésben, a beteg állapotának rosszabbra fordulásában tükröződik vissza. Ez a probléma a laikus számára talán nagyon is egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban nagyon is bonyolult dologról van szó. Az időjárás tulajdonképpen az atmoszféra vagyis légkör bizonyos állapota, melyre bizonyos időjárásbeli elemek a legjellemzőbbek. Az időjárás fő elemei a levegő hőfoka, páratartalma és a légnyomás. E három tényező összhatásaként jön létre a felhőzet, bizonyos időjárás (eső, köd, vihar, havazás, zápor stb.) és a szél bizonyos iránya valamint erőssége. A légkör soha nincs teljes nyugalomban. A hatalmas légtömegek állandó mozgásban vannak, s közben a meleg és a hideg levegő egyik helyről a másikra ár&mlik, aminek következtében megváltozik az időjárás. Minél gyakoribb a légtömegek átáramlása, annál gyakoribb az időjárásváltozás. Az időjárás egyes elemeinek gyors változásai nemcsak a meteorológusokat, hanem az orvosokat is komolyan foglalkoztatja. A kölcsönös megfigyelések és összehasonlítások azt igazolják, hogy ilyenkor, főként a hideg levegő átvonulásakor a betegek állapota rohamosan leromlik. Ebben az ésetben nő a halandóság (főként szívinfarktusok) és néha bonyodalmak állnak be a kényesebb műtéti beavatkozásoknál is. Eddig azonban még nem nyert beigazolást, hogy az időjárás melyik elemének a következménye ez. Magának a légtömegnek cserélődése mellett bizonyára a légnyomás hirtelen emelkedése a legfőbb tényező, ami különösképpen jellemző a hideg légtömegek hirtelen átáramlására. A légnyomás tulajdonképpen egy levegőoszlop súlya. Minden négyzetcentiméterré 1,033 kg súllyal nehezedik rá a légtömeg. Ilyen nyomásnak van kitéve az ember is. Ha most már tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy egy átlagos ember teste körülbelül 15.000 cm2

, az egész testére több mint 15.000 kg nehezedik. Ezt a nyomást csak azért nem érezzük, mert arányosan megoszlik az egész testen és kiegyenlítődik a belső nyomással, mely kitölti egész szervezetünket. Ha most már hirtelen emelkedik vagy pedig csökken a légnyomás, sok ember fáradtságot érez, leginkább szívbetegek. A normális nyomás körülbelül 760 mm, ami 1.023 mtkbarnak felel meg. Nemcsak a magasabb, hanem az alacsonyabb nyomás is kedvezőtlenül befolyásolja az ember szervezetét. Ha felmászunk egy ma-Tudomány I echnika gas hegyre, ahol ritkább a levegő és a légnyomás a normálisnál alacsonyabb és amihez a szervezetünk hozzászokott, rosszullét jöhet ránk. A föhn szó bizonyára senki előtt sem ismeretlen. A mindennapi életben ezzel a kifejezéssel jelöljük a hajszárítót. A föhn szónak azonban meteorológiai értelmezése is van. Egy olyan jellegzetes szelet értünk alatta, amikor a hegyeken át áramló levegő bizonyos fiz,kai tulajdonságokra tesz szert. A föhn száraz, forró szél, mely a gerinceken át a völgyekbe ereszkedik le. Akkor keletkezik, amikor az aránylag meleg levegő átáramlik a hegyeken és a szélvédett lejtőn leereszkedik. A leszállás alkalmával minden száz méteren 1 C°-kal nő a hőmérséklete, s ennek következtében relatív páratartalma hirtelen csökken. Ez az áramló légtömeg, amikor leér a völgybe már melegebb és szárazabb, mint a környező légtömegek, s közben a területén a felhőzet is csökken. Viszont a széljárta oldalon, a felszálló légtömegek hatására, növekszik a felhőzet, hűvösebb az időjárás és több a csapadék. Leggyakoribb vendég nálunk Európában a föhn az Alpok és a Kaukázus vidékén. Kedvező időjárás esetén, ha déli vagy délkeleti szél fúj, a mi hegyeink között is felismerhető, de korántsem olyan hatása van, mint az említett két helyen. A föhnnel járó jelenségek, tehát a levegő hőfokának és páratartalmának hirtelen változásai bizonyos biológiai hatást is gyakorolnak az ember szervezetére. Rendszerint fáradtságban, fejfájásban és levertségben nyilvánul meg a hatása. Több országban a rádióállomások fel is hívják az emberek — főként a gépkocsivezetők — figyelmét, ha fennáll a föhn lehetősége. Felsorolhatnánk és összefüggésbe hozhatnánk még néhány Ilyen jelenséget egyes betegségekkel. Minden esetben igen bonyolult behatásokról van szó, melyek a betegek állapotának romlását idézik elő. S a problémát megnehezíti még az is, hogy ugyanannál az embernél Is sokszor más és más formában nyilvánul meg ugyanaz az időjárásváltozás. Néha inkább, máskor kevésbé vagy pedig egyáltalán nem. Főként az egészségi állapotától függ, ami, mint köztudomású, a beteg embereknél elég gyakran változik. Ez a tény eléggé ellentétben van azon emberek állításával, ukik bizonyos betegségben szenvednek (általában a reumások), hogy előre megérzik az időjárásváltozást. A látszat ebben az esetben is csal. Ne felejtsük el, hogy még az a legérzékenyebb „emberi barometer" is csak az időjárás némelyik elemére reagálhat, amilyen például a levegő, hőfoka, páratartalma vagy a légnyomás, s közben pedig az időjárás egyetlen eleme nem jelenthet mindig — a szó szélesebb értelmében — Időjárásváltozást kisebb vagy nagyobb területen. Peter Forgáí Az állandó mágnesek fő eleme jelenleg a kobalt, és az volt a vélemény, hogy a forgalomban levő alumíniumnikkel, kobalt és báriumferrit ötvözeteknél jobb anyagot nem tudnak permanens mágnesek számára előállítani. Legújabban a kobaltnak ritka földfémekkel való ötvözése új irányt szabott a kutatásoknak, mert sikerült az ilyen ötvözetekben a kristály tengely eket párhuzamos helyzetbe hozni és ily módon olyan mágneseket készíteni ebből az anyagból, amelyek az eddig legjobb alnico, valamint a rendkívül drága platinakobalt ötvözetekből készült mágnesekénél kétszer erőse bb. Az ilyen szupererős permanens mágnesek pedig még kisebb méretű, illetőleg nagyobb érzékenységű mérőeszközök és más berendezések szerkesztését teszik lehetővé. Hem Lenglet helységben a Dunkerque-Valenciennes hajózható csatorna felett 83 méter támaszközű aluminium hidat építettek a gyalogosforgalom részére. A gondolatot az sugallta, hogy a nagy fesztávú hagyományos — acél vagy feszített beton — hidak esetében az állandó teher messzemenően dominál a hasznos teherrel szemben, így a szerkezeteknek túlnyomórészt önmagukat kell hordaniuk. Az alumínium hídnál más a helyzet. További előnye az aluminium szerkezetnek a korrózióállóság, amivel a fenntartási költségek csaknem teljesen kiküszöbölődnek. Magyarországon a Mecsek hegység egyik völgyében, Tekeres falu határában halrezervátum létesül. Ügy tervezték, hogy egy mesterséges tóban óriási akváriumként őrzik majd a magyar vizek valamennyi halfajának oda telepitett példányait. A tavat természetvédelmi területté fogják nyilvánítani és megtiltják a horgászást, strandolási és csónakázást a tavon. A világ egyik legnagyobb nagyfeszültségű kutatóintézete a Moszkva melletti Isztra városban épül. Itt főleg a nagy távolságú villamos távvezetékek működését és az igen nagy feszültségek hatását fogják tanulmányozni. A kutatóintézet nagyfeszültségű, gázzal töltött kábelek és másfél millió voltos áramátalakító blokok berendezéseinek kifejlesztésén dolgozik, de az elektrotechnika ezen ágában szükséges mérőműszerek, készülékek és szigetelések kipróbálásával és az igen nagy feszültségekkel kapcsolatos jelenségek vizsgálatával is foglalkozik. Michael Buonocore amerikai kutató kísérletei során előállított egy újfajta műanyag bázisú ragasztóanyagot, amely a fogakat megvédi a szuvasodás ellen. A körömlakk konzisztenciájú anyag vékony rétegben néhány perc alatt felvihető a megvédendő fogakra, s ot' ibolyántúli sugárzás hatására megkeményedik. Az eljárás tejfogakon és maradandó fogakon egyaránt alkalmazható. Agliában évente 250, az USA-ban pedig több mint 11 000 halálos áldozata van a tűznek. Különösen a műszálas ruházati anyagok, függönyök és bútorszövetek fognak gyorsan tüzet. A svájci Ciba gyár vegyészeinek ötéves kutatómunkával sikerült olyan lángbiztos vegyi anyagot előállítaniuk, amely valamennyi textilanyagot lángmentessé tesz, s ugyanakkor minőségüket sem rontja. Az életmentő vegyi anydgot Pyrovatex néven hozzák forgalomba.