A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-12 / 10. szám

Az emberiség reménye A Szovjet Tudományos Akadémia kiadója, a közel! jövőben „A tudomány 2000-ben" címmel jelenteti meg Borisz Kuznyecov könyvét. A könyv utolsó fejezete, az „Atom utáni civilizáció" mintegy megjósolja, hogy a tudomány és a technika milyen szintet ér el 2000-ben. Kuznyecov professzor feltételezi, hogy az atomfizikát három-négy évtized múlva az úgynevezett szubatomfizika, vagyis az elem! részecskék fizikája váltja fel. Nem kizárt, hogy ezen a területen központi szerepet töltenek majd be a részecskék anihilizációs folyamatai (vagyis a részecske-antirészecske párok sugárzássá történő átalakulása). Eközben felszabadul a részecskék minden belső energiája. Ha sikerülne elszigetelni az antirészecskéket, vagyis elválasztani őket a részecskéktől, és bizonyos ideig megakadályozni anihilizálódásukat, Kuznyecov professzor szerint egy olyan akkumulátorra tehetnénk szert, amely az anyag grammjában nagy mennyiségű energiát tudna felhalmozni. Az ilyen szuperakkumulátorok alkalmazásának kétféle típusa radikálisan hatni tudna a civilizáció Jellegére. Az egyik típus — olyan műszerek, amelyek az antianyagok tonnáit, esetleg ezernyi tonnáit használnák fel. Ezeket fel lehetne használni az űrhajókat hatalmas obszervatóriumokká és laboratóriumokká lehetne változtatni. Az anihilizációs rakéták megadnák az óriási sebességet, az antianyagok pedig lehetővé tennék akár a Naprendszer perifériáinak elérését, sőt túlhaladását. Az energia-akkumuláiás másik módszere az elemi részecskék fizikája révén az, hogy olyan kisméretű készülékeket konstruálnának, amelyekben az anihilizált energia elektromos, hő-, mechanikai vagy vegyi energiává változna, és milliméteres vagy annál kisebb jxihtű mágneses mezőt, magas feszültséget, hőfokot, nyomást, sebességet hozna létre az endotermikus vegyi reakciókban. Az orvostudomány és a fiziológiai kutatások szempontjából igen hasznos lesz, ha az élő szervezetbe olyan akkumulátorokat visznek, amelyek akár évtizedekig is működnek, s a szervezetben összeegyeztetett elektromos, hő-és mechanikai hatásokat keltenek (műsziv, mütüdő stb. stb.). Valószínű, hogy a fundamentális tudományhoz szorosan kapcsolódó lázerek, sugárterápia és sugárgenetika jelentős eredményeket ér el az orvostudományban. Az emberiségnek lehet reménye rá, hogy végleg megszabadul a rákbetegségtől. A rákgyógyítás hatékony módszereinek felfedezése feltétlenül kapcsolódik a sugárterápiához, a rák végleges eltűnése pedig feltétlenül olyan szélesebb körű felfedezések eredménye lesz, amelyek felderítik a szervezet hisztolágiai folyamatalt irányító egész mechanizmust. E folyamatok irányithatósága kiküszöböli a rosszindulatú képződmények fejlődésének fatális ellenőrizhetetlenségét. — Térjünk most át — írja a tudós — az emberi életre ható tudomány biológiai oldaláról a szociális prob'émáral Marx az emberiséget a szocializmushoz vezető objektiv tendenciákat egybekapcsolta a termelő erők fej'ődésével, Lenin a villamosításban látta az osztálynélküli társadalom gazdasági és szociális prognózisának tudományos és műszaki alapját. A nem klasszikus tudomány gyakorlati megvalósításának prognózisai ezeknek az eszméknek uszályában sodródnak. Az atomkorszak tudományos és műszaki tendenciáinak elemzése azt mutatja, hogv a nem klasszikus tudomány testet öltése megköveteli a társadalom szociális struktúrájának átalakítását. (APN) • MÉRGESGÁZZÁ VÁLIK A LEVEGŐ? • ÚJABB JÉGKORSZAK FENYEGET? e PUSZTASÁGGÁ VÁLTOZIK A FÖLD FELSZÍNE? A nagyvárosok környékét hulladék borítja és levegőjűk is egyre szennyezettebb. Füstben fuldokol o Föld Az iparvidékek környékén a különböző égéstermékekből származó gázok, kipárolgások így teszik tönkre az erdőket. A fák meghalnak, a madarak holtan hullanak le az égből és már az emberek is fertőzöttek. Aki elolvassa a fenti mondatot, talán azt gondolja, hogy divatos horror-filmről van szó, pedig ez a valóság. Egészségügyi szakemberek, intézetek, tudósok már évek óta fújnak riadót hogy a civilizációnak, a rohamos léptekkel fejlődő technikának új, mindennél veszedelmesebb vadhajtása burjánzik: földünknek, vizeinknek és levegőnknek mérges anyagokkal való fertőzése. Ha elszántan nem vetünk gátat ennek a folyamatnak, néhány évtized múlva az iparilag fejlett országokban szörnyű lesz az eredmény. Különben egy ízben azt tapasztalták egy kiadós esőzés után, hogy a műszálból készült esernyők anyagán és a nők harisnyáján számtalan lyuk támadt. Mi marta ki az ernyők és harisnyák anyagát? A műanyaggyártásnál kelekező gázok az esőfelhőkben sósavvá képződtek, s ez a lehulló esőben elvégezte munkáját. A réten legelő tehenek egyszerre összerogytak. A diagnózis: fluór által keletkezett végtagbénulás. Az állatok a fűvel együtt lenyelték az arra rakódott mérget is, amely egy közeli alumíniumgyárból a szennyezett levegő közvetítésével por alakjában a fűre lerakódott. Egyes helyeken azt tapasztalták, hogy a levegőben szálló finom vaspor az autók lakkját marta szét. És különböző helyekről érkeznek hírek, különböző jelenségekről: itt a szenynyezett levegő a balkón virágait ölte meg, amott nemcsak gyenge virágok pusztultak el, de sudár erőteljes fenyők is. A fiatal fák egyszerrejmegálltak növekedésükben, majd elveszítették tűleveleiket, apró gallyaikat, végül levált a törzsről az ágak nagy része is. Az ok: a közeli Keramikai Művek 50 méter magas kéményéből ömlő mérges, fluórt tartalmazó füst.