A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

Nevető világ SVÁJC A feleség a svájci hegyi úton történt súlyos gépkocsibaleset után először látogatja meg a kórházban férjét. Friedrich, a férj csodálkozva pislog ki kötéseiből: — Miért vagy olyan vidám, Helen? — Képzeld, Friedrich, a kocsinkat két nap alatt helyre lehet hozni I XXX Meyer urat éjjel két órakor legmélyebb és legszebb álmából csöngeti fel a telefon. Egy mély, dühös hang szólal meg: — Itt Milstein, Kérem, uram, az ön kutyája már több mint egy órája ugat, és nem tudunk aludni. Következő éjjel Milsteinnél szálai meg haj­nalban a telefon. Udvarias, kellemes hang jelentkezik: — Itt Meyer. Kérem szépen, Milstein úr, ne­kem nincs is kutyám ... JUGOSZLÁVIA f Vukovicsné a belgrádi egyetemi hallgatók közönségszolgálatához fordul pótmamáért, mi­vel este barátnőivel szórakozni megy. — Csak arra vigyázzon, kedves — mondja a pontosan érkező bölcsészhallgatónőnek —, hogy a gyerekek időben lefeküdjenek. Éjfél után tér haza, és megkérdi a pót­mamát: — Jók voltak a gyerekek? A csinos, fekete hajú egyetemi hallgatónő szeme felcsillan: — Ó, nagyon jók voltak mindannyian, kivé­ve azt a kis fekete kövéret, aki folyton a tele­víziót nézte volna, és erőszakkal kellett ágyba dugnom. Vukovicsné összecsapja a kezét: — De az istenért, kisasszony, az a kis feke­te kövér a férjemi XXX Pavlik először jár mint belgrádi kiküldött ellenőr Bosznia-Hercegovinában. Megbeszélé­seit pénteken nem tudja befejezni, a vállalat­vezető, akivel tárgyal, bejelenti, hogy másnap kirándul a hegyeiebe. Pavliknak van ideje né­zegetni Szarajevó szépségeit. Vasárnap este ismét találkozik a vállalatvezetővel, aki háti­zsákkal, turistabottal meg kötéllel fölszerelve hazafelé bandukol. — Fárasztó dolog lehet ez — állítja meg Pavlik az igazgatót. — És miért strapálja magát, barátom? — Szeretek fölfelé kapaszkodni. Mindig ma­gasabbra. — És ehhez ilyen nagy strapa kell? Nálunk ehhez elég néha egy kis összeköttetés. LENGYELORSZÁG A nyári autóbuszkirándulás külföldi utasai megtekintenek egy régi lengyel kastélyt. Egy idősebb hölgy, aki alaposan elfáradt a hosszú utazás alatt, leül a lovagterem egyik kényel­mes karosszékébe. A teremőr udvariasan rászól: — Asszonyom, ez az őrgróf karosszéke. A hölgy megtörli izzadó homlokát, és an­gyali nyugalommal válaszolja: — Nem baj, fiam. Ha jön az őrgróf, majd átadom a helyem. Churchill és De Gaulle 1940-ben A casablancai konferencia résztvevői (jobbról balra): Winston Churchill, Franklin Roosevelt, De Gaulle és Henri Glraud generális A legsötétebb óra" Az úgynevezett „harmincéves szabály" értel­mében most szabadították fel Nagy-Britanniában az 1940-es eseményekre vonatkozó titkos okmá­nyokat. Ez volt az az esztendő, amely Churchill második világháborús művében „A legsötétebb óra" nevet viseli. Igaz: a most felszabadított okmányok nem hoznak nagyobb meglepetést és nem teszik szükségessé az esztendő egyes esemé­nyeinek utólagos átértékelését. „A legsötétebb óra" eseményeit — más nemzetek történettudó­sainak tevékenységétől eltekintve — angol részről kimerítően feldolgozta Churchill munkája és a kor számos vezető angol politikusának önélet­írása. A dokumentumokból az is világossá válik, hogy távolról sem szabadítottak fel minden okmányt. A dokumentumok azonban így is szá­mos érdekes részletet tartalmaznak, amelyek ki­fejezőbbé és plasztikusabbá teszik „A legsötétebb óra" krónikáját. Kerekasztal — szék nélkül Az okmányok egy igen nagy csoportja az angol —francia kapcsolatokkal foglalkozik. Talán leg­jellemzőbb ezek sorában a Legfelső Háborús Tanács üléseinek jegyzőkönyve. Ezek megőrizték a „villámlátogatásra" időnként Franciaországba repülő Churchill és a francia vezetők párbeszé­dét. Május 16-án például a Quai d'Orsay-n a náci tankosztagok áttörését vitatták meg. A franciák sürgették Churchillt, hogy küldjön több vadászgépet Franciaország fölé. A vita olyan izgatott volt, hogy senki sem ült le: a Legfelső Háborús Tanács tagjai állva vitatkoztak az asztal körül. A párbeszéd időközönként olyan hevessé és egyben töredezetté vált, hogy a gyorsírók fel­jegyezték: nem lehet követni a vita menetét. Az egyik részlet beszámol arról, hogy Gamelin tábornok közölte: a legészakibb frontszakaszról azért nem tud csapatokat dobni a legújabb né­met áttörés színhelyére, mert Belgiumban sztrájk van. Churchill, aki általában folyékony, de nem tökéletes franciasággal tárgyalt ezeken az ülése­ken, itt hirtelen angolra váltott és azt mondotta: „Shoot the strikers!" Lőjjék le a sztrájké"^at. Ahogy a francia összeomlás kibontakozott, a tours-i prefektúra épületében Reynaud felve­tette Churchillnek: ha a helyzet reménytelen, felmenti-e Franciaországot ama vállalt kötele­zettsége alól, hogy nem köt különbékét Hitlerrel. Churchill hűvösen azt válaszolta, hogy Anglia ezt nem teheti meg. „de nem fogja az időt szemrehányással fecsérelni". Az angliai csata Egy másik példa: azon a reggelen, amikor a nácik betörtek Hollandiába, a belgák biztosítékot BIZONYÍTÉKOK A HALÁLBRIGÁD ELLEN Gerald Manzeroll páter szép nyugodtan élde­gélt Quarulhos brazil városkában. S alighanem így élt volna még hosszú-hosszú évekig, ha nem történik valami olyan rendkívüli esemény, amely fenekestül felforgatta az életét. Olyan reggel volt, mint bármikor máskor. Páter Gerald felkelt és ment, hogy kinyitja az ablakot. Hirtelen összerezzent: több férfin akadt meg a tekintete, akik pisztollyal és géppisztoly­lyal felfegyverkezve a templom és a plébánia környékén várakoztak. Kiment hát a ház elé és jelenlétük oka felől kérdezősködött. A fegyvere­sek azt mondták, hogy ők rendőrök és egy go­nosztevőt akarnak letartóztatni. Páter Gerald ma már nehezen tudja megma­gyarázni, miért támadt benne bizalmatlanság a rendőrtisztviselők iránt, miért tért vissza a ház­ba, miért vette elő a fényképezőgépét és miért helyezkedett el vele az ablaknál, a függöny mö­gött. Lehet, hogy valami olyan lényegtelen indí­ték vezette, amire ma már nem tud visszaemlé­kezni, de az is lehet, hogy ott motoszkáltak agyában az akcióit a rendőrség nevében végre­hajtó Halálbrigád rémtetteiről elterjedt hírek ... Nem sokáig kellett várakoznia a függöny mö­gött. Pillanatokon belül előjött a szemközti ház­ból Nego Sete, a keresett bűnöző. De a rendőrök, akik csapdába csalták a gonosztevőt, nem húzták elő a bilincset. Ehelyett lövések dörrentek. Nego Sete földre rogyott. Majd újabb golyók érték a már élettelen testet. Ezután a „rendőrök" gép­kocsijukhoz vonszolták a holttestet és elhajtot­tak. Mindez gyorsan és nagy rutinnal történt. Csak egy dolgot nem sejtettek a gyilkosság el­követői — ugyanis hogy az első lövéssel egyidő­ben páter Gerald elkattintotta a fényképezőgépét. 36 felvételt készített. Amint arról a múlt év végén a Hét is beszá­molt, Brazíliában évek óta ott lebeg az alvilág tagjainak, a bűnözőknek feje fölött a Damoklesz kardja, vagy ha úgy tetszik — a Halálbrigád pisztolya. A Halálbrigádot rendőrtisztviselők ala­pították, úgy találva, hogy az igazságszolgáltatás igen lassan működik s a nagyobb bűnözők kaució ellenében a legtöbbször szabadlábra kerülnek. A szervezet egy rendőr meggyilkolása után ala­kult és saját kezébe vette az ítélethozatal és végrehajtás jogát. Tagjai halálos Ítéleteket haj­tanak végre, tekintet nélkül arra, hogy a vétkes milyen bűntényt követett el. Ugyanúgy fejezik be életüket tolvajok, gyilkosok, rablók és kábító­szerkereskedők. Olykor az is előfordul, hogy az ítéletet ártatlan emberen hajtják végre... Az ítélet végrehajtását a Halálbrigád szóvivője ese­tenként bejelenti telefonon egyik vagy másik lap szerkesztőségének, vagy közvetlenül a rendőrség­nek. A brazil kormány már évek óta igyekszik fel­számolni ezt a titkos szervezetet, de eredmény­tetlenül. A rendőrségi apparátus csődöt mond, a tanúk félnek vallomást tenni — mindenki fél a Halálbrigádtól. Most ott fekszik a bíróság előtt a páter Gerald által készített 36 fényképfelvétel. Ezek és más bizonyítékok alapján sikerült megállapítani 16, rendőrnek — a Halálbrigád tagjainak kilétét. Az államügyésznek e tagadhatatlan bizonyítékok birtokában sem könnyű a dolga. A gyanúsított rendőrök hidegvérrel állítják, hogy a kérdéses időpontra nézve alibit tudnak igazolni — és a rendőrség hisz nekik! De az államügyész re­ménykedik a fényképek bizonyító erejében és Gerald páter tanúvallomásában. Rajta kivül nemrég további nyolc szemtanú jelentkezett, akik hajlandók eskü alatt vallani Nego Sete gyilkosai ellen. Gerald Manzeroll páter, aki a Halálbrigád annyi tagját juttatta nehéz helyzetbe, egyszerre Brazília legjobban őrzött embere lett. Állandóan három megbízható titkosrendőr kíséri, hogy meg­védjék a Halálbrigád többi tagjának esetleges bosszújától. — ta — 16 hót

Next

/
Oldalképek
Tartalom