A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-14 / 6. szám

1943-ban egy gyógyszergyár kutatóvegyésze az analitikai mérleg előtt ült, hogy megmérje az újonnan előállított anyagot. Alig nyitotta ki az üveget, a mérleg váratlanul eltávolodott, és óriásira növekedett. Szédülve fordult meg. A laboratóriumi asztalon égő gázláng fantasztikus színekben izzott, fenyegetően tükröződve a ragyogó csempéken. A vegyész megtörölte homlokát, és leült, mire újra felnézett, a mérleg a helyén volt, mellette a nyitott üveg. óvatosan, de gyorsan újra elzárta, majd a címkére, a vegyület képlete alá a következő szavakat írta: „Vigyázat! Valószínűleg hallucinogén! Megvizsgálandó!" A vegyület, amely előállítóját így megtréfálta, az anyarozsban található egyik gyógyhatású anyag mesterséges származéka: a lizergsav-dietilamid, rövidítve LSD volt. A vegyész jól tudta, hogy amit látott, az az LSD okozta érzéki csalódás, hallucináció volt csupán. Milyen anyag az LSD? Miért hallunk manapság annyit róla? Milyen hatása van az emberre? Először is tudni kell, hogy az LSD egy tagja csupán az úgynevezett „hallucinogén anyagok" csoportjának. Ezek az anyagok kémiailag igen különbözők lehetnek, de az emberre kifejtett hatásuk egyforma: az idegrendszer működését zavarják meg. Hatásuk legfeltűnőbb megnyilvánulása, hogy normális embereken már igen kis adagjuk ideiglenesen a tudathasadásos elmebetegségek tüneteit okozza. Érthető, hogy ez a különös tulajdonság felkeltette az ideggyógyászok figyelmét. Számtalan kísérletet végeztek a hallucinogén anyagokkal, azt remélve, hogy a mesterségesen előidézett elmebetegségeken keresztül sikerül a természetes elmebetegségek okát megismerni. Sajnos, e kísérletek nem vezettek teljes eredményre, Igen sok adatot szolgáltattak azonban a hallucinogén anyagok hatásairól. A legfeltűnőbb tünetek, amit az LSD és társai okoznak, azok az érzéki csalódások, amiket összefoglalva hallucinációknak nevezünk. A valóságban látott tárgyak alakja eltorzul, méretei megváltoznak. A színek fantasztikusan élénkek lesznek, „önállósulnak", és kaleidoszkópszerű kavargással töltik meg a teret. Az élettelen tárgyak élőnek tűnnek, „egyéniségük" lesz, barátságosak vagy fenyegetőek lehetnek. Behunyt szemmel sincs menekülés a látomások elől: a felzaklatott agy még fantasztikusabb képeket hoz létre. A kísérleti alany alaptermészetétől, hangulatától és a kísérlet körülményeitől függően, ezek az élmények végtelenül kellemesek vagy rettenetesek lehetnek. Egy ideggyógyász önkísérletként meszkalint (ez is a hallucinogén anyagok egyike) vett be, és emiatt egy tál gyümölcs szépsége láttán érzett boldogsága az ájulásig fokozódott. Egy fizikus — mámorában — egy könyv borítólapjának egyszerű ábrájában fedezte fel a művészet értelmét, és célját. Egy neves angol író rettegéssel említette szörnyű látomásait: a beteges zöld és gonosz vörös színekben kavargó jelenségek megsemmisítéssel fenyegették. Nagyon érdekes, hogy kis adag bevétele után még megmarad és működik az öntudat. A kísérleti alany pontosan tudja, hogy amit „lát", az nem létezik; ennek ellenére nem képes leküzdeni érzelmeit, amit a látomások keltenek. Nagyobb adagot bevéve azonban az öntudat ellenőrző működése is megszűnik, és az alany képtelen megkülönböztetni hallucinációit a valóságtól. Ilyen állapotban egy amerikai fiatal (nem kísérletként vette be az LSD-t) úgy érezte, szárnyai nőttek, és kiugrott a 38. emeleti ablakon. Kevesen tudják, hogy a mesterségesen előállított LSD-nek számos, természetes eredetű rokona van. Ezeket — illetőig a növényeket, amelyek termelik és tartalmazzák őket — az ember régen ismeri és használja. Mexikó területén terem egy gomba, amelyet az Amerika felfedezése előtt ott élő nép, az asztékok, „isten húsának" neveztek. E gombát — amely a pszilocin nevű vegyületet tartalmazza — csak a papok fogyaszthatták. A pszilocin okozta mámort az isten jelenlétének, hallucinác'óikat az isten üzenetének vélték. A szibériai sámánok a mi gyilkos galócánknak egy kevésbé mérgező rokonát fogyasztották, ha a szellemekkel akartak kapcsolatba lépni. Amerika spanyol meghódítói írták le az utolsó inka, Montezuma koronázási ünnepségét, ahol az egybegyűlteknek az „isten húsát" osztogatták; a mámoros tömeg elképzelhetetlen látvány lehetett! Akármilyen hihetetlenül hangzik, de még ma is létezik egy felekezet, amelynek hivatalos szertartása az Észak-Amerikában termő peyot-kaktusz fogyasztása. E nevezetes növény (alig sárgadinnye nagyságú, sűrűn tüskés gömbkaktusz) tartalmazza a meszkalin nevű hallucinogén anyagot. Eredetileg a mai Mexikó északi, sivatagos vidékein termett, és az itt élő indián törzsek fogyasztották pogány szertartásaik során. A meszkalero indiánok egy rablóhadjáratuk alkalmával megszerezték a féltve őrzött „szent" növényt, és megtelepítették lakóhelyükön (a mai USA területén), ahonnan azután egészen Kanadáig elterjedt. A peyot-kaktusszal együtt átvették a szertartást is, amely később a vadnyugati Időkben (60-80 éve) — az indiánok leverése és megkeresztelése során — összeolvadt a keresztény vallással. Amikor a század elején az USA kábítószertörvényei a meszkalint is törvényen kívül helyezték, élelmes és lelkiismeretlen emberek megalapították a Természetes Amerikai Egyházat, ahol a kaktusz fogyasztása része a szertartásnak, s így nem büntethető. ' Azonban — sajnos — a hallucinogének nem az említett dolgokról nevezetesek. Szomorú hírnevüket az LSD-nek köszönhetik. Ez az egyetlen közülük, amelyet iparilag könnyen és nagy mennyiségben lehet előállítani. Az orvosok még be sem csukták kísérleti feljegyzéseiket, amikor a pusztítás tudósai már a katonai alkalmazás lehetőségeit vizsgálták. Mi történne, ha egy ügyes diverzáns egy nagyváros vízvezetékébe szórna pár kilogramm IJSD-t? Vajon őrjöngök hadává változna-e a város? És gondolkozna-e a katona, mielőtt elsütné fegyverét, ha LSD-t kapott bevetés előtt? Létre lehetne-e hozni a hallucinogének segítségével félelem és gondolkodás nélküli hadseregét? Sajnos, e kérdésekre a válasz: igen. Bár a háború híveinek nincs módjukban megvalósítani aljas terveiket, az LSD békésen is veszélyt jelent a társadalomra. A céltalanság és unalom, a kilátástalanság és nyomor vámszedői mindent elkövetnek, hogy az LSD kábítószerré lépjen elő. Jelenleg a nyugati fiatalság tekintélyes része fogyasztja alkalmilag vagy rendszeresen, vállalva, hogy rabjává válik. A pillanatnyi mámor, pillanatnyi feledés busás hasznot hoz a lelkiismeretlen üzérek számára. Az emberiségnek még nagyot kell fejlődnie ahhoz, hogv a mámorító mérgek ne a pusztítás, az élettől való menekülés, hanem a kutatás és a gyógyítás eszközei lehessenek. KÜLŰNŰS REKORDOK A világ legnagyobb kerékpár-gyára az angliai Nottinghamban található. A gyár 8772 munkást alkalmaz. Évente több mint 1 millió 500 000 kerékpárt, 30 000 motorkerékpárt és 365 000 játékot készít. » • » A világ legnagyobb hajótársasága az angliai Peninsular and Oriental Steam Navigation Company. A társaság 289 hajóval rendelkezik. Ebből 233 teherhajó, 36 személyszállító és 18 tankhajó. » • » A világ legnagyobb banképülete a Chase Manhattan Building 1961-ben épült fel, 248 méter magas és a New York-i Cityben található. Az épület 64 emeletes. Ez a bank rendelkezik a világ legnagyobb „páncélszekrényével", amely 107 méter hosszú, 30 méter széles és 2,4 méter magas, súlya 894 tonna. « » » A világon eddig elkészített legnagyobb szivar 170 cm hosszú és 67 cm vastag volt. Németországban készült 1936-ban. Az „elszívásához" kb. 600 órára lett volna szükség. A havannai szivargyár megrendelésre ma is készít 50 cm hosszú szivarokat. A világ legdrágább szivarja a Portogas Visiblé Immensas. Darabját az Egyesült Államokban 7,5 dollárért árulják. « » » A világ leghosszabb cigarettája a 28 cm hosszú Head Plays volt. 1930-ban gyártották és ötösével csomagolták. * » • Niels Ventegadt dán lakos rendelkezik a legnagyobb cigarettadobozgyűjteménnyel. 1966-ban 32 533 darabból állt a gyűjteménye. A dobozok 184 országból származnak. A legtöbb angol eredetű (4859). » • • A világon legolcsóbban az Egyesült Államok kormánya vásárolt földet 1867-ben második Sándor orosz cártól, amikor is egész Alaszkát 7 millió 200 000 dollárért vette meg. Átszámítva ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya hektáronként 7 centet fizetett. Még egy hasonló földvásárlást fedeztek fel a történészek. Peter Minnit 1626-ban 39 dollár értékű ruháért és csecsebecsékért vásárolta meg az indiánoktól Manhattan szigetét. Tehát hektárjáért mintegy 8,9 centet fizetett. Ma a Manhattan szigeten egyetlen négyzetméternyi földterület 4568 dollárba kerül. « • • • 1966-ban a világon összesen 172 börze működött. Közülük a legöregebb az amszterdami börze, amely 1602-ben létesült. * • • A legnagyobb összeg amit valaha is ezüst evőkészletért kifizettek 207 000 fontsterling. Ezen az áron árverezték el ugyanis 1960-ban XV. Lajos 168 darabból álló evőkészletét, amelyet 1736-ban készítettek. » • • A legnagyobb cseppkő 27 méter magas és a franciaországi Aren Armand cseppkőbarlangban található. • * « Leghosszabb ideig második Pipin uralkodott. Hatéves korában 1. e. 2272-ben lépett a trónra és 91 évig uralkodott. Utána következik XIV. Lajos francia király, aki összesen 72 évig és 110 napig ült a trónon. h^t. 7