A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
50 év munkásmozgalmi krónikájából 1920. január 1-én és 2-án ülésezett a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) országos konferenciája, melyen részt vettek a csehszlovákiai német, magyar és ukrán marxista baloldal képviselői is. A programon szerepelt a decemberi általános sztrájk értékelése és a Kommunista Internacionálé 21 pontja elfogadásának, kérdése. A jelenlévők többsége az elfogadás mellett szavazott. A konferencia úgy határozott, hogy e kérdést nyilvános vitára bocsátja s a végleges döntést a párt 1921 március végére tervezett országos kongresszusára bízza. 1924. január 6-tól 13-ig Szlovákia területén agitációs akció zajlott le a „Párt és a fiatalság“ jelszó jegyében. A kampány szervezői a fiatalság politikai öntudatának elmélyítését és az illegalitásba kényszerített Komszomol helyébe lépő kommunista ifjúsági szekciók szervezését tűzték ki célul. Az agitációs hét sikerrel végződött. A CSKP húsz új ifjúsági szekcióval gyarapodott. 1934. január 8-án temették a Duchcov melletti Nelson-tárnában történt súlyos szerencsétlenség áldozatait. E napon sztrájkba lépett több mint nyolcezer munkás, hogy tiltakozzék a kapitalista racionalizálás ellen. Az egész mosti szénmedencére kiterjedő általános sztrájk arra kényszerítette a kormányt, hogy szigorú intézkedéseket hozzon a biztonsági szabályokat be nem tartó vállalkozók ellen. Az új esztendő küszöbén KISSÉ MEGKÉSVE, ám annál őszintébb szóval köszöntjük kedves olvasóinkat az új év küszöbén. Nem tudjuk, hogy milyen örömök és meglepetések várnak a Hét olvasóira, egy-egy családra az 1971-es esztendőben. Lapunk szerkesztő kollektívája ugyanúgy örülne, mint önök, ha ez az év jobb kapcsolatot szülne az emberek között, a torzsalkodást és képmutatást őszinte megértés és elvtársi segítőkészség váltaná fel. Ha a munkahelyeken több megbecsülés érné a jó munkát végző embereket, erélyesebben járnának el a hivatalok a munkakerülőkkel, a rágalmazókkal, a besúgókkal és tolvajokkal szemben. Mindnyájunk örömére válna, ha a boltokban és üzletekben emberhez méltón vásárolhatnánk, a pult alól a pultra (és nemcsak a kirakatba) kerülne az áru, s ha az ember végre már megtudhatná, minek mi az ára, mi mibe kerül. Ügy hiszem, nem kevés ember gondja baja, kívánsága ez. Életünknek vannak ám egyéb apró napi gondjai, kívánságai is. Ezek közé tartozik bizonyára az újságolvasók ama kívánsága, hogy az újság igazat írjon, frissen tájékoztassa az ország belső helyzetéről, a külvilági életről, hogy az újság legyen az a fórum, mely védelmezi a dolgozó ember jogait, megbecsüli munkáját s a kétszínűség helyett igaz szeretetre, testvéri együttélésre serkenti az embert. Az olvasókkal együtt azért idézzük fel ezeket a gondolatokat az új esztendő küszöbén, mert az újságíró, a szerkesztő kollektíva számára ez nemcsak kívánság, hanem komoly feladat és igény. Mi, akik naponta járjuk az országot, bebarangoljuk a sáros falvakat, aszfaltos városokat, benyitunk a gyárak műhelyeibe, megállunk a szövetkezeti földeken, betekintünk az iskolákba, az aggok házába, hivatalokba és elolvassuk a sok-sok levelet, melyek fiataloktól, öregektől, asszonyoktól és férfiaktól érkeznek a szerkesztőségbe, talán a legjobban látjuk, érezzük az élet lüktetését, az emberek napi gondjait, bajait. Ennek kapcsán keressük a lehetőségeket, hogyan lehetne az újságon keresztül megfelelő tanácsot adni P. Erzsi néninek örökösödési kérdésben, hogyan emlékezzünk meg a hodosi és sok más szövetkezet 20 éves fennállásáról, az emberek Önfeláldozó munkájáról, hogyan segítsünk a kassaiaknak, hogy időben megnyíljék az új magyar óvoda, hol közöljük le, melyik rovatban Balogh Eszter ismerkedni szeretne kérelmét, mit ragadjunk ki az ötéves terv rengeteg számadata és célkitűzése közül, hogyan írjunk a Csemadok bővülő népművészeti munkájáról, a színjátszó mozgalomról, hogyan tájékoztassuk az olvasókat a politikai élet konszolidálásáról, az 1968—69-ben elkövetett torzításokról, hogy tisztán lássanak az emberek s tudják kinek higgyjenek, kinek a véleményét ítéljék el. Gondok ezek, szerkesztőségi gondok. A múlt hónapban volt tizenöt éve, hogy megjelent a Hét első száma. Sok-sok probléma, anyagi gond és politikai esemény közepette is igyekezett a Hét a csehszlovákiai magyar dolgozók, a Csemadok-tagok és egész olvasótáborunk kulturális haladását elősegíteni. Sok családi könyvtárban találkozunk a Hét bekötött példányszámaival, az első számtól a mostaniig. Újságunkban őrzik az emberek a róluk szóló írásokat, a sok szép verset, regényt, elbeszélést, a híreket falujuk és szervezetük életéről, a világ tájairól írt útirajzokat, ismereteket, a munkához és társadalmi viselkedéshez írt útmutatásainkat. S őrzik a lapban a sikertelenséget is, a hiányosságokat, napi gondokat és politikai eseményeket, melyek végigkísérték életünket s befolyásolták a Hét arculatát is. Problémáink ellenére is büszkén valljuk, hogy a Hét tizenöt éve alatt sokat fejlődött, komoly társadalmi lappá nőtt, mely nélkül sok család és ember üresnek érezné életét, munka utáni szabad idejét, így vélekednek a Hétről azok az olvasók, és munkatársak is, akik a szerkesztőségnek jókívánságaikat fejezték ki a Hét fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából.A Csemadok Központi Bizottságának és szerkesztő kollektívánknak az a vágya, hogy a Hét továbbfejlődjön mind színvonalban, mind kivitelben. Amint látják, mai számunktól kezdve nagyobb formátumban, négyszínű borítólappal és 24 oldalon képes mélynyomásban jelenik meg a Hét. A lap ezen előállítását a Kelet-szlovákiai Nyomdavállalat biztosítja Kassán. A Hét ezen kiviteli változása, nagyobbodása nem csupán örömet jelent, de gonddal is jár. Mint ahogy a családban több gondot és kiadást igényel a felnőtt gyermek, így van ez lapunk életében is. Elsősorban is a lap anyagi helyzetére gondolunk. A Hét nyomdaköltsége a színes oldalak és nagyobb formátum miatt több mint 40 százalékkal emelkedett. Ez az összeg több mint egymillió koronát tesz ki. Ezen kiadás fedezését csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a Hét elárusítói árát 3 koronára emeltük. A lap terjedelméhez képest ez az ár arányos a szlovák vagy cseh lapok árával. Szeretnénk, ha kedves olvasóink, a Cserpadok-tagok, népi kultúránk és szocialista társadalmunk építői nemcsak megértenék lapunk helyzetét, hanem továbbra is hű olvasói maradnának a Hétnek és még több vásárlót és előfizetőt szereznének lapunknak. A szerkesztőség sok szép olvasmánnyal, tanulságos írással és értékes ankéttal viszonozza majd a Hétben az olvasók bizalmát. Megindítjuk az állandó jogi és orvosi tanácsadót, önálló oldalon számolunk be a Csemadok problémáiról és életéről. Az emberek napi gondjaira: nyugdíj, alkalmaztatási, lakásépítési, adásvételi és egyéb kérdéseire minden számban egy-egy nemzeti bizottsági elnök vagy a járás és minisztérium szakelőadója válaszol. Bevezetjük a nyelvszótárt az ismeretlen és idegen szavak magyarázására. A politikai élet, az erkölcsi problémák és világnézeti kérdések elemzését boncolgatják majd elvi cikkeink. Az ifjúság életének is nagyobb teret igyekszünk szentelni: önálló rovatot kap a Hétben az ifjú generáció. Sok minden más lesz még ezenkívül lapunkban, amivel nemcsak jótanácsot óhajtunk adni, hanem elősegíteni az emberek sokrétű műveltségét, társadalmi fejlődését. A Hét ez évi terveinek legszebbikét a végére hagytam. A csehszlovákiai magyarság múltjához méltóan s lapunk terjedelme lehetőségei szerint feltérképezzük Kelet és Dél-Szlovákia falvait és városait, felkutatjuk mindazokat az eseményeket, emlékeket és embereket, akiknek neve és tette összefügg Csehszlovákia Kommunista Pártjának 50 éves múltjával, a kizsákmányolás, nemzeti elnyomás és az új szocialista társadalmi rendért folytatott harcával. Hasonlóan a beszélő múlt című akciónkhoz januártól kezdve bemutatjuk egy-egy dél-szlovákiai járás múltját és jelenét, bemutatjuk azokat az eseményeket és embereket, akik, illetve amelyek példásan mutatják, hogyan harcoltak a csehszlovákiai magyarok a Kommunista Párt soraiban, a földbirtokosok, a gyárosok ellen, hogyan vettek részt Csehszlovákia egységének védelmezésében, a fasizmus elleni harcban és milyen önfeláldozó munkát fejtenek ki a szocializmus építésében. Amikor egy-egy járást bemutatunk a Hétben, szeretnénk közölni azon kötelezettségvállalásokat, munkaversenyt, a falu és város szépítésére tett felajánlásokat, amelyeket Csemadokszervezetek, lapunk olvasói, a párttagok és párton kívüliek tettek Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának tiszteletére. A munka, a kötelezettségvállalás, a pártba vetett hit, a nemzeti kultúra iránti igény, a nyílt elvtársi véleménycsere s a szlovák és cseh dolgozókkal való közös munka, baráti kapcsolatok és családi viszonyok mind-mind a boldog együttélést, az internacionalista és szocialista közösséget szolgálják. Eme tettek, vágyak és tervek érdekében kívánjuk mi is szolgálni olvasóinkat. MAJOR ÁGOSTON Felvételek: címlap Grossmann Igor, 24. oldal Havran Pavol A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Grafikai elrendezés Csáder László. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII, — Nyomja a Vychodoslovenské tlaélarne, n. p., Koáice. — Előfizetési díj negyed évre 39,— Kés, fél évre 78,— Kős, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Stubnya felvétele
