A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-19 / 29. szám

Az ismeretien Alacsony-Tatra

&

A szövetkezetnek négyszáz tagja van. A községből kb. háromszázan kijárnak dolgozni, „ingáznak“, ahogy Pesten mondanák. (A bratislavaí Slovná ft ba, a komáromi hajógyárba stb.) Sokan dolgoznak a nagymegyeri hizlaldában, a felvásárló üzemben, az ekecsi élelmiszerraktárban, a közszolgáltatási üzemben. A szövetkezeti tagok havi átlagkeresete 1300 korona. A szövetkezet vagyona több mint harminc millió korona. Míg régen munkaerőhiányuk volt, ma már kérvényezni kell, ha valaki a szövetkezetbe akar lépni.

Sok minden épült Ekecsen az utóbbi időben, hogy mást ne említsek, itt van mindjárt az öttanerős óvóda, a szolgáltatások háza, a kulturális otthon, a cukrászda, nyolc tanítói lakás; ezenkívül:

1950-től 395 új családi ház épült, 143 család pedig teljesen átépítette a házát. De úgy érzem, Laci bácsi az iskolára a legbüszkébb, lelkemre köti, hogy ne felejtsem el megnézni, hiszen éppen tíz éves.

Azt hiszem, kevés falusi iskola vetekedhet az ekecsível. Huszonnégy tantermes, korszerű épületekben, központi fűtéssel és minden egyéb felszedéssel (eltekintve a tornateremtől, amelynek építését Fekete László elnök szerint ebben az évben egész bitzosan elkezdik). Tíz évvel ezelőtt az iskola környéke merő sártenger volt. Ma? Szemet-lelket gyönyörködtető park közepén áll, örökzöld fák és bokrok, színes virágok között. A parkosítást a tanulók végezték, a tanítók irányításával és természetesen a szülői közösség segítségével. „Vírágkertészre sosem volt szükségünk“ — mondotta az elnök.

Mindez persze mégcs/ak a környezet, ettől még a tanítás színvonala rossz is lehetne. Sietek megjegyezni, hogy nincs így. Ezt legjobban talán az a sok dicsérő, elismerő levél bizonyítja, amit egyes középiskolák igazgatói intéznek az ekecsi iskolaigazgatóhoz arról, hogy a felvételin az Itt végzett tanulók milyen Jól megállták a helyüket, hogy a tanulók osztályzata megfelel a valóságnak. A tíz év alatt 167 tanuló került középiskolába — érettségizett, ill. ezután fog érettségizni. Eddig 48 tanító tanított az Iskolában. Tizenöten, köztük Berényi József igazgató, már a tizedik évet „húzták" le.

Az óv vége felé Jártam az iskolában. Épp egy nagyszerű rajzkiállltásí nézhettem meg. Az előcsarnokban rendezték, s túlzás nélkül mondom, alig tudtam elszakadni a bűbájos rajzoktól, metszetektől.

Berényi József Iskolaigazgató

Ha csak ezt a kiállítást (helyesebben két kiállítást, hiszen az alsó és felső fokon külőn-külön rendezték) láttam volna, akkor is igazat kellene adnom azoknak, akik az ekecsi iskoláról csak felsőfokon beszélnek. Mindenesetre a két rajzpedagógus nevét érdemes ideírni: Schneeweisz Gellértnek és Csépi Andrásnak hívják őket.

Az iskolában találkoztam Varga Frigyes tanítóval, a Csemadok ekecsi helyi szervezetének kultúrfelelősével. Arról beszélt, ami az ő „ügykörébe“ tartozik, tehát a falu kulturális életéről.

Elmondotta, hogy tavaly nagyobbszabású ünnepélyt rendeztek a Csemadok megalakulásának 20. évfordulóján; az alapító tagokkal beszélgettek a húsz év eseményeiről, oklevelet, könyvjutalmat adtak át nekik. Az a céljuk, hogy továbbra Is aktív kapcsolat legyen a fiatal és alapító tagok között. Az ünnepélyen rövid esztrádműsorban az idős Csemadok-tagok is felléptek. A műsort Nagy Vince rendezte.

Azzial folytatta, hogy a Csemadok-szervezet aktívan együttműködik a többi tömegszervezettel, főképp az Ifjúsággal. A felszabadulási ünnepségle és a Lenin-centenáriumra például két közös műsoros estet rendeztek. Elmondja azt is, hogy rengeteg munka volt a tagok stabilizálásával; négy-öt éve nem vezettek pontos nyilvántartást, ezt is az utóbbi időben végezték el. A tagilletékeket minden évben az elsők között rendezik. Ebben a munkában igen nagy segítséget nyújt Kiss Alajos.

A falu és az egységes földművesszövetkezet vezetőségének min den tagja aktívan támogatja a Csemadok munkáját.

A szervezet egyik legjobb rendezvénye: Marcell Béla előadást tartott a Csallóköz történetéből. Az előadás iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés.

Végül az indulásig hátralévő fél órára beültünk a Viola nevű preszszóba, amely cukrászda is „egyszemélyben“. Sört és vaníliás fagylaltot rendeltünk, s egészen „véletlenül“ kecskeméti barackpálinka is érkezett. Laci bácsi a sört itta, e sorok írója meg, talán zavarában, talán szórakozottságból beiieöntötte a barackpálinkát a fagylaltba —- s mert nagyon ízlett neki, elhatározta, hogy ezentúl csak ilyen fagylaltot eszik. A neve ez lesz: Ekecskemétí barackfagylalt.

Zs. Nagy Lajos

Tóthpál Gyula felvételei

Varga Frigyes kultúrfelelős

Ma, amikor a turisztika már valóságos népszokás, amikor minden hét végén az emberek tízezrei kelnek útra és valóságos népvándorlás zajlik le az országutakon, be kell Ismernünk, hogy még mindig maradt egy nagy probléma, nevezetesen az, hogy az embert leküzdhetetlenül vonzzák a távoli romantikus tájak, országok és közben vakon, közönyösen elmegy a közvetlen környezete, saját vidéke, országa szépségei, szemet gyönyörködtető természeti csodát, tüneményes tájai mellett.

Kétségtelenül ilyen tála hazánknak az Alacsony-Tátra is. A természetet kedvelő és szerető ember gyakran beszél a Tátráról, de ilyenkor minduntalan és szinte kizárólag a Magas-Tátrára gondol. Nem kétséges, hogy a Magas-Tátra a maga impozáns csúcsaival Európa egyik legszebb hegysége, de kevesen tudják, hogy a pár kilométerre délre húzódó Alacsony- Tátra kiterjedésre Szlovákia legnagyobb hegysége, amely a maga havas csúcsaival, romantikus sziklafalaival, szűk völgyeivel, csörgedező patakjaival, óriási fenyveseivel, egyedülálló barlangvilágával bármikor felveszi a versenyt a hegyóriással.

Ha az ember gyönyörködni képes a természet érintetlen festői szépségeiben, akkor az Alacsony- Tátrában mindent megtalál. Mindenkit meglep, hogy az egész óriási hegység vendéglátóipara, országútjai, szolgáltató hálózata, kultúráltsága milyen magas szintű.

Most amikor rövid utazásra invitáljuk az olvasót, ismételni szeretnénk: óriási kiterjedésű hegységről van szó. Az Alacsony-Tátra 80 km hosszú hegyvonalatát északról a Vág, délről a Garam völgye határolja, és egyes csúcsai meghaladják a kétezer méter magasságot. A hegyvonulatba északról és délről szűk völgyek hatolnak, s ezeket égbenyúló sziklafalak vagy festői völgykatlanok zárják le. Szűk völgyei közül csak a legnevezetesebbeket soroljuk fel. Északi oldal: Revúcka, Korytntcka, Lulianská, Luböanská, Demenovská, Svetojanská, Bocká, llanovská és a Fekete Vág völgye. Déli oldalról: Starohorská, Hiadelská,

Mostenická, Sokotnlcká, Jasenská, Lomntsta, Vojsková, Bystrá, Mlynná és a Helplanská völgyek. Minden völgybe kitűnő autóút vezet és vendéglátó berendezések állnak az utazó rendelkezésére.

Az Alacsony-Tátra keleti és nyugati részre tagozódik. A hegység északi oldalát általában vadregényes sziklafalak, déli oldalát viszont lankás erdőségek, csupasz hegyhátak képezik.

Lehetetlen, hogy a hegység minden érdekességét felsoroljuk, A két turisztikailag legjobban látogatott hely a Bystrá és a Deme novská völgye, délről és északról egymással szemben fekvő völgyek; ezeket a Chopok csúcsán keresztül vezető 2024 méter magasba kapaszkodó kétüléses kötélpálya köti össze. Egyetlen utazás a két völgy között örök élménye marad minden utazónak.

A déli oldalon fekvő Bystrá völgyének legnevezetesebb részei: Tálé 850 méter magasságban elterülő síksággá szélesedett völgykatlan elsőosztályú szállodával, motellel, autókempinggel, első- és másodosztályú vendéglőkkel, valamint harmadosztályú önkiszolgálóval. A szálloda előtt létesített mesterséges tóban kitűnő fürdési alkalom kínálkozik. Ha Táléból tovább folytatjuk az utunkat, elju tunk a Trangosra (1100 méter), maid a Srdeékóhoz (1240 méter/. Mindkét helyén szálloda és ven déglö áll a látogató rendelkezésé re. A Srdeöko Szálló épületének keleti szárnyából indul a már említett kötélvasút a Chopok csúcsán át a hegység északi oldalán fekvő Demenovská (Deménfalvt) völgybe.

A Deménfalvi völgy az Alacsony- Tátra Liptói Karst hegységéhez tar tozik, nem véletlen tehát, hogy itt a Deménfalvt völgyben található Szlovákia legnagyobb cseppkőbarlangja, az egész Alacsony-Tátra egyik legérdekesebb természeti jelensége. A völgy nyárt turisztika szempontjából sem lebecsülendő, mert a völgyben nagykiterjedésű természetes tó található, amely kitűnően alkalmas a fürdésre és a csónakázásra.

Rövid kirándulásunk során az Alacsony-Tátra két legnevezetesebb helyét ismerhettük meg. Nem szóltunk azonban a Sztracenat-völgy búvópatakjáról, a Dobsinaí jégbarlangról, a Jászól cseppkőbarlangról, a hegyi falvak egzoti kumáról, a festőt városkákról stb., amelyek mind a hegység érdekességéhez tartoznak. Dehát egyetlen hétvégi kirándulás során mindezt úgysem tekinthetjük meg. Legjobb, ha az ember itt az Alacsoriy-Tátrá ban tölt legalább egy szabadságot SZŐKE JÓZSEF