A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-06 / 49. szám
kMtacsi&k Ma Mosonyi Árpád érsekújvári olvasónk írja: úgy hallottam, hogy a párizsi Eiffel-torony utódját, a Fényoszlopot magyar származású művész tervezte. Szeretném, ha lapjuk hasábjain bemutatnák. A KÉPZŐMŰVÉSZEK egyre gyakrabban használják fel müveikhez az elektrotechnikát és a kibernetikát. E törekvések egyik vezéralakja Schöffer Miklós, aki Kalocsán született, s 1930 óta Párizsban él 1968-ban megkapta a velencei Biennálé szobrászati nagydiját, mégsem tartja magát szobrásznak. Ö maga a második világháború végéig festett, befutván a szokásos utat az expresszionizmustól a szürrealizmuson át az absztrakcióig, de hamarosan a fémkonstrukciók és plasztikák problémájához,, majd 1948-ban a „térdinamika gondolatának megvalósításához fogott hozzá és 1954-ben felállította 50 méter magas, térdtramíkus, kibernetikus vezérlésű tornyát, mely egyben „muzsikál“ is, a St. Cloud-parkban. Ezt követte a „fénydinamika“ és az „idődinamika társítása, ami hallatlan változutosságot teremtett alkotásaiban. Ezek a művek előbb különböző kiállításokon jelentek meg, fény- és hangjátékokal ebben a kibernetikus mozgatású toronyban óriási hatást váltottak ki. Schöffer a montmartre-1 temető falának futó kis utcában lakik, ahol egy sereg műterem sorakozik egymás mellett és fölött. Ezeket még a múlt században, sőt ’előbb építették, valamiféle müvészkolónia létesítésének céljából (Munkácsy Mihálynak is itt volt műterme). Műterme a földszinten van, és az udvarról közelíthető meg, de inkább laboratóriumoknak nevezhető, mert jórészt karcsú, vertikális fémépítmény sorakozik benne, mégpedig igen hatásos elrendezésben, szinte kiállításszerüen. Az alkotás jórészt papíron történik és komoly technikai apparátus kell hozzá. A müszerrend különböző elektromos impulzusok bekapcsolásával életre kel, lassabban-gyorsabban mozogni, színes fényeket villantani, sugározni, vászonra, üvegekre, tükrökre vetíteni, csilingelni, kattogni, búgni kezd. A természetből származó világ bontakozik ki szemünk előtt lenyűgöző hatással. Ebből a világból elsőnek a „musiscop“-ot kell bemutatni. Ez egy vetítővászonból, mögötte egy fém szerkezetű, mozgó és fényeket kibocsátó szerkezetből és egy ehhez kapcsolt harmőniumf.éiéből áll. Schöffer leül ehhez a harmőniumhoz és játszik rajta. Ujjai alól azonban nem valamilyen „hang“-muzsika száll a magasba, hanem egyfajta „fény“-játék, mert a fehér billentyűk sokféle színes fényt képviselnek, a feketék pedig különböző mozgásváltozatokat, így az Improvizált harmóniumjáték nyomán a vetítővászon a színes fényeknek és mozgásoknak olyan gomolygása, tánca és „muzsikája" alakul ki, amilyet maga a természet sem tud produkálni, bár a „mű“ vetekszik a természet szlnjátékaival. Schöffer újabban televízióra is emlékeztető szerkezeteket konstruál, melyeknek képernyője mögött három korong — a készülék konnektorba kapcsolása után — forogni kezd, és a képernyőre a színes fények és formák játékát vetíti. A készülékbs különböző, átlyuggatott lemezek csúsztathatok, s ezekkel változik, bonyolódik, variálódik a színjáték. Ebből a készülékből a Philips konszern most -egymillió darabot fog legyártani és piacra dobni. Mindeme újítások között leggrandtózusabb a SCWOFFER-'fORONY. Az Eiffel-torony veszít attraktív erejéből, mint műemléket természetesen megtartják, de szerepét új, friss, mai műnek kall átvennie, mondja Schöffer és ezt az újat ő tervezte még 1966—1987-ben. 347 méter magas lesz, csaknem 50 méterrel magasabb, mint elődje, rozsdamentes acélból fog épülni, 5200-nál több kék, vörös, sárgu, narancs, lila és fehér szint vetítő fényszóróval fogják felszerelni, melyek automatikus irányítással mozognak majd és 330 tükör fogja fényjátékukat megsokszorozniI A torony különböző szintjein éttermek, sző-Bölények paradicsoma LENGYELORSZÁGBAN a bialowiezai őserdő már a történelmi kor előtt bölények otthona volt. Az ország keleti részén, 58 000 hektáron terül el e rengeteg, minden erdei állat igazi paradicsoma, de a bólénycsaládok mégis megkülönböztetett tiszteletben részesülnek. Az I. világháború előtt kb. 700 bölény élt e vidéken és az európai állatkertek innét szerezték be péidányaikat. A háború éveiben az itt harcoló katonák és az elszaporodó orrvadászok kiirtották őket, úgyhogy 1919-ben mór hírmondó sem maradt belőlük. 1929-ben, tehát 10 év múlva, három bölényt vásároltak a póznám állatkertből, különben ezeknek az ősei is a bialowiezai őserdőből származtak. Az eddig fogságban tartott állatok hamar megszokták a szabad életet, a kellemes környezetet. 1939-ben számuk mar tekintélyes csordát tett ki. De jött a II. világháború ... Tizenhét darab maradt belőlük. Ez lett a háború utáni tenyészet alapja. Először rezervátumokban tartották őket, de mikor bebizonyosorakozóhélyek és főlag kilátók lesznek, melyek egyszerre 15 000 embert Is befogadnak. A toronyban lesz egy kibernetikus központ, melybe állandóan betáplálódnak Párizs életének változó adatai, s miután a kibernetikus vezérlés lassúbb vagy gyorsabb, nyugodtabb vagy izgatottabb mozgásra készteti a fényjátékot, .a toronyról leolvashatók lesznek .a metropol s f,közérzet“-ének változásai. Ha pedig netán igen vészes esemény következik be (természeti vagy társadalmi katasztrófa rontja meg a közérzetet), a torony valamiféle ködöt bocsát ki magából, és eltűnik a párizsiak szeme elől. A tornyot ugyancsak a Philips konszern építteti, és Franciaország legnagyobb tervezővállalatának negyven mérnöke és kibernetikusa dolgozik rajta. 1972 végére már állni fog a Rond Point de la Défense-on, mert a hatalmas építkezés már folyik. Egy magasház már áll Is, a többin dolgoznak, de mér kibontakozik a nagyszabású városépítészeti koncepció. Párizs legjellegzetesebb épülete, az Eiffel torony, idestova elveszti jelentőségét Nemcsak azért, mert a francia főváros polgármestere szerint teljesen elmarta a rozsda és le kell bontani, hanem azért is, mert a metropolis képe az Eiffel-torony felépítése óta eltelt 82 év alatt teljesen megváltozott és a mai embernek már Izgalmasabb látvány kell, mint ez az acélkon strukció, melyről már annak idején megmondták a legjelesebb művészek, hogy „haszontalan és szörnyűséges“ alkotmány. dott, hogy a szabad természet ölén, minden emberi segítség nélkül is meg tudnak élni, széteresztették a bölényeket az őserdőben. Csak a kemény téli időkben, nagy havazáskor hordanak szénát az állatoknak. Különben ősztől tavaszig nagy csordában zavartalanul élnek. Tavasszal pedig kisebb csoportokban kóborolnak. Számuk ma már eléri a kétszázat. Lengyelországban azonban még számos helyen található bölény, így például a Mazuritavak partján, a borecki őserdőben és a Beszedekben is. xv!i sói m/OsuiRűi'x B.mtixsAii BÉLYEGSAROK-----------Mai számunkban egy magyar bélysget mutatunk be, mából adtak ki. Mint ismeretes, a Magyar Posta nem csát. Ez utóbbiakat igen kis példányszámban, úgyhogy Az újdonságok közül még a következőket említjük m Albánia: a tiranai művészeti galéria festményei, hat állatok, kilenc címlet. - Bulgária: aranykincsek, hat bé lója, bélyegpár. - Falkland szigetek: gőzhajók, öt bély Diana című festményének ábrájával t, c. bélyeg. - Ka bia: latin-amerikai szinhazi egyetem, 30 c. - Koreai Né Lesotho: turizmus, öt érték. - Madagaszkár: kagylók, érték. - Spanyolország: népviselet 6 peseta. amelyet a XVII. Női Evezős Európa Bajnokság alkatcsak fogazott, hanem vágott szélŐ bélyegeket is kiboezek nagyon értékesei«. eg: , érték. — Andorra: freskók, három bélyeg. — Bhutan: lyeg. - Dahomey: Beethoven születésének 200. évfordueg. - Franciaország: Francois Boucher (1703-1770) merun: két Rembrandt-festmény reprodukciója. — Kolumpi Demokratikus Köztársaság: újságírók konferenciája. — három bélyeg. — Norvégia: norvég zoológusok, négy a
