A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-29 / 48. szám
Csajkovszkijról, az egyik legnagyobb oiosi zeneszerzőről mindmáig nem készült film a Szovjetunióban. Senki nem mert belevágni, mart hihetetlenül nehéz ez a feladat. Csajkovszkij életében kevés a látványos esemény, cselekményes fordulat. Életrajzában nincsenek érdekfeszitő elemek. Az ő életét nem szövik át páratlan kalandok és hirtelen sorsfordulatok, mint Liszt Ferencét, vagy megrázó események, mint Chopinét. Csajkovszkij nyugodtan élt, ahol csak megjelent, figyeltek rá, anyagi gondjai sem voltak. Talán ezért is mellőzték az életrajzfilm kialakult receptjeit a Moszfilm gyár művészei, akik Igor Talanliin rendező vezető sével három évig dolgoztak a Csajkovszkij-filmen. Ök más utat választottak: a zenéből indultak ki. Ebben a filmben a muzsika nem betét csupán az életrajz egyes mozzanatai kozott, hanem a dramaturgia szerves része. Talankin filmje azt mutatja be, milyen eseményeket, milyen érzelmeket, a léleknek milyen hullámzásait közvetíti a zene. A zeneművek kiválasztása és e müvek szoros egybekapcsolása határozza meg a film szerkezetét, a forgatókönyv képi anyagát. A főhőst Innokentyij Szmoktunovszkij alakítja, mély átéléssel, feltárva a zeneszerző jellemét, feszült leiki életét. Kollégái tudják, milyen őrömmel és alapossággal készül Szmoktunovszkij egyegy szerepére. Csajkovszkij alakjának megformálásával megint nagyon nehéz feladatott vállalt. Csajkovszkij ugyanis rendkívül zárkózott, de mély életet élő ember volt, érzékeny, ideges természetű, aki sokat szenvedett a hiúságán esett sérelmektől. Meglehetősen magányosan élt. Magánya gyötöite, de ugyanakkor boldoggá is tette, mert Így vált lehetővé, hogy egészen a munkának szentelje magát. A zenéie bízta minden titkát. A film nem ismerteti Csajkovszkij életrajzai, de érzékelteti a lényeget - a lelkében dúló szenvedélyeket, reagálását az élet valamennyi hangjára. Csajkovszkij csodálatosan szép, áradó zenéje és az ennek megfelelő képek révén a néző látja és éizi a kort és annak konfliktusait, a népélet jeleneteit, az emberek élményeit, a korszak tragikumát, az önkény és elnyomás légkörében élt becsületes orosz értelmiségi drámáját, mindent, ami körülvette, foglalkoztatta a zeneszerzőt. Maiomszázhuszonhat órán át szólna a zene, ha felhasználtak volna minden müvet, amit Csajkovszkij alkotott. A film zenei rendezője, az orosz származású amerikai zeneszerző, Dmitrij Tyomkin, kétórás zenei anyagot válaszott ki ebből. Felrangzik a IV., V. és VI. Szimfónia, az Anyegin és a Pique Dame c. opera néhány áriája, részleteket hallunk A hatyúk tava c. balettból, az I. Zongoiaverseny zenekarral c. műből, románcokból, dalokból. vásznon A zeneszerzők életét bemutató más filmektől eltérően a Csajkovszkij-film alkotói nem próbálták meg, hogy filmre vigyék egyik-másik mű születésének folyamatát, mivel megértették, hogy ez lehetetlen, hogy a zene és születése mindig csoda. Az alkotás nem mint esemény, hanem mint az ember legbensöbb lényegének kifejeződése érdekelte őket A film beszél o halhatatlanság áráról, arról, hogy az embereknek oly sok gyönyörűséget szerző muzsika mindig kínban, gyötrelemben, fájdalmak közepette születik, hisz ez a zeneszerző életenek egész értelme, s hog yarn űvesre csodája a lelki és erkölcsi erők koncentróciójo árán jön csak letre. A „Csajkovszkij" nem csupán a zenekedvelő nézőknek készült, hanem mindenkinek, azoknak is, akik sohasem voltak még hangversenyen. Csajkovszkij müvei világszerte népszerűek. A róla szóló film nemcsak a zeneértőknek, hanem minden mozilátogatónak élményt jelent majd. Nagy része van ebben a színészek játékának, az elsőrendűzenei megszólaltatásnak, az események hiteles színterének is, amelyet kitünően örökített meg Margarita Pilihino operatőr Moszkva környékén, Leningrádban, Moszkvában, Cambrtdge-ben és Fianciaorszagban, A Szovjet Kultúra Napjainak keretében lett iparművészeti kiállítás nyílt a Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában. A kiállításon bőrdíszművek (könyvborítók, bőrrel bevont ékszerdobozok, gyönyörűen díszített emlékkönyvek, naplók stb), borostyánkővel ékesített ezüst ékszerek, íaliszőnyegek, gobelinek, modern vonalú virágvázák, kerámia figurák és díszkorsók láthatók. A kiállítás anyaga sokrétű és mégis harmonikus egységet alkot. A népi kultúra gazdag formavilágának felhasználása, a megmunkált anyag tökéletes ismerete, a túlzásokat kerülő modernség ötvözete teszi meghitté, korszerűvé ezt a kiállítást. A faliszőnyegek, gobelinek, batikok pompás színei összhangban állnak az ábrázolt mesék naív bájával, balladisztikus tömörségével. A tenger megdermedt könnye: a borostyán Lettország egyik természeti kincse. A bemutatott nyakékek szépségét még fokozza a megmunkálás módja, ugyanis a finoman cizellált ezüst láncokon ős a díszes keretben a borostyánkő csak félig csiszolva, természetes alakban foglal helyet. Az anyagkorsók, virágvázák, kerámiafigurák térkitöltő, hangulatteremtő szerepükkel a mai modern lakás elengedhetetlen tartozékai. Az itt kiállított tárgyak Is e cél szolgálatában állnak, a korszerű lakáskultúra kialakítása területén van mit tanulnunk a lett iparművészeitől.- d — Heimrats Rudolfs: Emlék Grisle Vita: Könyvborító /disz- Romults Georg: borostyánkő Martinsons Peterts: Elmélkedés Ikerámia-figura/ (selyem-butik, faltszönyeg] nóbőr-vászon/ nyakék Prandl Sándor felvételei
