A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-15 / 46. szám

Néprajzi felmérés Szlovákia nemzetiségek lakta területein A Nové slovo 43. számában a fenti címmel irt érdekes cikket Ján Podolák. Írásában a magyar és ukránlakta terüle* teken végzett felmérés eredményeit is* merteti. Mi a terjedelmes cikknek csak a velünk kapcsolatos részét közöljük. Szlovák Szocialista Köztársaság nem te-Akinthető etnikailag bomogénnak. Terüle­tén nemzeti kisebbségek is élnek; ezek közül a magyarok és az ukránok (ruszi­nok) érdemelnek különleges figyelmet. A lenini nemzetiségi politikát alkalmazó fejlett szocialista államnak érdeke, hogy az egész lakosság számára, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül megteremtse a szociális és kulturális fejlődés optimális feltételeit. A mo­dern ipari üzemek létesítése Szlovákia gazda­ságilag fejletlen területein, e területek bekap­csolása az ország vérkeringésébe a közúti háló­zat kiépítése, az iskolaügy fejlesztése, kulturá­lis és népművelési intézmények létesítése által arról tanúskodik, hogy a kormány igyekszik igazságosan elosztani a közös javakat, igyek­szik azoknak a területeknek juttatni, amelyek e segítséget leginkább igénylik. Ilyen elmara­dott terület volt a többségében magyarok ál­tal lakott déli határvidék és Kelet-Szlovákiának túlynomórészt ukránok által lakott területe. A gazdasági segítség csak egyik útja a gaz­dasági és kulturális szempontból elmaradott területek fokozatos kiegyenlítődésének. A nem­zetiségi területekkel szembeni legátgondoltabb és legméltányosabb gazdaságpolitika sem ké­pes hatékonyan hozzájárulni a nemzetiségi vi­szályok kiküszöböléséhez, ha nem párosul cél­tudatos, a szocialista hazafiságot elmélyítő, és a különböző nemzetiségű állampolgárok zavar­talan együttélését elősegítő szervezett nevelő­munkával. A két háború közötti burzsoá nem­zetiségi politika e téren követte el a legtöbb bűnt. Az uralkodó köröknek érdekükben állt a nemzetiségi viszályok szítása, a nemzetiségi csoportok közötti különbségek hangsúlyozása. Az effajta „nevelés“ következményei egyes helyeken még ma is hatnak. A soviniszta meg­nyilvánulások főként az olyan válságos idősza­kokban öltenek veszedelmes méreteket, mint amilyen az 1968-as év volt Dél-Szlovákiában. A burzsoá nacionalista csökevények felszámolá­sát az oktatás-, művelődés- és népműve­lésügy hatékony munkájától várjuk. S itt nem­csak a központilag irányított tömegtájékozta­tási eszközökre gondolunk, hanem elsősorban a vegyes lakosú járásokban alkalmazott okta­tási, művelődési-népművelési politikára, mert a jelenlegi időszakban az irányításnak e szint­jén tapasztalható a legtöbb hiányosság. A szlovák nemzet és a nemzeti kisebbségek zökkenőmentes együttélésének egyik alapvető feltétele egymás kölcsönös ismerete. S ez alatt nemcsak egymás problémáinak és szükségletei­nek megismerése értendő, hanem Szlovákia et­nikai struktúrája történelmi fejlődésének isme­rete is. Ha tehát a történelmi fejlődés helyes magyarázásával kívánjuk elősegíteni ma prob­lémáinak a megoldását, nem nélkülözhetjük a Szlovákia etnikailag vegyes területein végzen­dő rendszeres feltáró munkát. Ilyen irányban elsősorban a történet-, néprajz-, és nyelvtudo­mány, valamint a szocialógia nyújthat segítsé­get. Szlovákia nemzetiségeinek tanulmányozása terén az elmúlt negyedszázad folyamán jelen­tős eredményeket sikerült elérni. Több, a népi kultúrával kapcsolatos femérés valósult meg Dél-Szlovákiában és az ukránlakta területen. A település-problematikával foglalkozó törté­nettudományi és nyelvészeti munkák jelentek meg Sikerült feldolgozni a munkásmozgalom történetének néhány jelentős fejezetét. Eléggé rendszeresen folyik a nemzetiségi irodalmak történetének a kapcsolattörténeti vonatkozáso­kat előtérbehelyező feldolgozása. Értékes ered­ményeket hozott a magyarországi néprajzi at­laszhoz adatokat gyűjtő kollégák dél-szlovákiai 'néprajzi és dialektológiai kutatómunkája. Uk­rajnai tudományos kutatók több felmérést vé­geztek Kelet-Szlovákiában. Ha tehát számbaven­­nénk a túlnyomórészt magyar, illetve ukrán­lakta területen végzett kutatási akciókat, nem lenne ok a pesszimizmusra. A kisebbségkutatás területén uralkodó hely­zettel azonban a pozitív eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. A nemzetiségek ta­nulmányozása átfogó eszmei koncepció és ha­tározott cél nélkül történt. S így magától ér­tetődik, hogy az egyes szakágazatokon belüli és az egyes kutatási időszakokra vonatkozó fel­adatok megszabása sem állhat teljes mértékben összhangban a tudományos és társadalmi szük­ségletekkel és igényekkel. Nincs olyan felelős szerv, mely összehangolná az ilyenjellegű igé­nyes tífdományos kezdeményezéseket, amely hosszúidőre szóló kutatási terveket dolgozna ki, megteremtené azok végrehajtásának szemé­lyi és pénzügyi feltételeit s rendszeres kapcso­latot tartani fenn az SZSZK Kormányhivatala Nemzetiségi Tanácsával. Egy ilyen koordináló szerv szerepét egyetlen kutatóhely sem pótol hatja. Annak idején sző volt kisebbségkutató tu­dományos intézet létrehozásáról is. E javaslat valóraváltása azonban leküzdhetetlen akadá­lyokba ütközött, mert egyrészt nincs elég szak­képzett főiskolai káder, másrészt pedig e meg oldás egy elszigetelt, a kisebbségek problémáit a csehszlovák államiságtól elszakító szemlélet érvényesítésének veszélyét rejti magában. A szlovákiai nemzetiségeket csak Szlovákia része ként, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el szakíthatatlan tartozékaként tanulmányozhat­juk. Bármiféle más megközelítés ideológiai és módszertani tévedésnek tekintendő. A szlovák néprajzkutatók a szlovákiai nem­zetiségek tanulmányozásának jelenlegi állapo­tából és az időszerű társadalmi szükségletek bői kiindulva létrehozták a szlovákiai nemze­tiségek népi kultúráját vizsgáló bizottságot, mely a bratislavai Komenský Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának Etnológiai Kabinetjé­ben székel. Mivelhogy e bizottság ágazatközi koordináló szerepet tölt be egy meghatározott területen belül, irányítja valamennyi néprajzi kutatóhely (Oktatásügyi Minisztérium, Szlovák Tudományos Akadémia, Művelődésügyi Minisz­térium, múzeumok) tevékenységét. A kabinet keretein belül készült el a kutatási feladatok­nak az a távlati terve, mely a szlovákiai ma­gyarok és ukránok népi kultúrájának feltárá­sát és a feltárómunka eredményeinek a szlo­vák néprajztudományt méltóképpen képviselő összegező kiadványokban való közreadását cé­lozza. Az Etnológiai Kabinet terve az 1970-es évre egy ukrán—szlovák és egy magyar—szlo­vák vegyeslakosú területen végzendő felmérést irányoz elő . .. A nemzetiségek tanulmányozásával kapcso­latos egyik ezévi feladatot a dél-szlovákiai ma­gyar etnikum népi kultúrájának a szlovák—ma gyár kapcsolatokat szem előtt tartó vizsgálata jelenti. E feladat végrehajtására az érsekúj vári járásban tartott kéthetes felmérés formá­jában került sor. A felmérésen Tészt vett tizen­kilenc kutató néprajzszakos diákokból, a Filo­zófiai Fakultáson dolgozó szakemberekből és az Érsekújvári Járási Múzeum munkatársaiból került ki. A résztvevők háromféle településtí­pust vettek vizsgálat alá: kifejezetten magyar­­jellegű községeket (Garamkövesd, Kőhídgyar­­mat, Kisgyarmat, Für, Besenyő), szlovák kisebb­séggel rendelkező magyar községeket, melyek­ben a szlovák lakosságot régebbi telepesek il­letve áttelepültek képviselik (Muzsla Köbölkút, Kisújfalu, Szőgyén, Udvard, Tardoskedd) és vé­gül jelentéktelen magyar kisebbséggel rendel­kező, illetve tiszta szlovák községeket (Pod hájska, Branovo, Veľké Lovce, (ásóvá), A ma­gyar etnikai környezetben végzett felmérés fokozott nyelvi és módszertani igényeket tá­masztott a résztvevőkkel szemben. A települé­sek megválasztása módszertanilag jelentős mértékben befolyásolta a felmérést, s így az nem szorítkozhatott puszta adatgyűjtésre, szük­ségessé vált munkahipotézisek felállítása, azok ellenőrzése s az akciónak az etnikumok kö­zötti kapcsolatokkal összefüggő problémák megoldására való irányítása. Ilyen értelemben kíséreltük meg a magyar községek népi kultú­rája jellegének a megvilágítását rámutatva a specifikus magyar vonatkozásokra és a szlo­vák etnikum hatására. A szlovák községekben viszont az ősi szlovák kultúra nyomait és az e kultúrát ért magyar hatásokat vizsgáltuk. Sa­játos problémakört jelentett a szlovák áttele­pültek kultúrájának vizsgálata. Az eltelt hu­szonöt év után velük kapcsolatosan háromféle tendencia észlelhető: ahol az áttelepültek túl­nyomórészt szlovák környezetben élnek, az egész szlovák területet átfogó, az egyes tájak nyelvi és kulturális sajátosságait elmosó nyelvi és kulturális integráció folyamatának hatása alá kerülnek. Ahol a magyar környezetben élő áttelepültek számottevő csoportot alkotnak, meg­őrzik nemzeti jellegüket, nem kerülnek olyan mértékben magyar hatás alá, hogy a szlovák elem háttérbeszorulásáról lehetne beszélni, vi­szont az is igaz, hogy a magyar polgártársaikra sem gyakorolnak érdemleges nyelvi hatást. Ahol csak pár áttelepült család él magyar kör­nyezetben, ott asszimilációnak vannak kitéve, vagyis a magyarországi, illetve jugoszláviai származású szlovákok szlovákiai magyarokká válnak. Az ezzel kapcsolatos kutatási problé­mák megoldása hosszabb időt és igényesebb kutatási módszerek kidolgozását követeli meg. A szlovák etnikai területen (vagy más etnikai­lag egynemű környezetben) végzett kutatások módszerei ebben a vonatkozásban nem kielégí­­tőek. A felmérés során szerzett adatok az Et­nológiai Kabinet dokumentációs központjában és a Komenský Egyetem Bölcsészeti Karának néprajz tanszékén kerülnek feldolgozásra. A felmérés előzetes eredményei további kutatá­sok adataival kiegészülve önálló kötetben lát­nak napvilágot. A felmérés fokozatosan további dél-szlovákiai járásokra (Komárom, Léva, Du­­naszerdahely, Galánta] is kiterjed, s így lehe tövé válik a jelzett problémák általánosítása, A két említett felmérőakció során szerzett eredmények a szlovák etnológia elméleti és módszertani nyereségei közé sorolhatók. A résztvevők sok olyan ismeretre tettek szert, ami nemcsak a nemzetiségek népi kultúrájá­nak tanulmányozásához szolgálhat alapul, ha­nem elősegítheti az etnikumok közötti kapcso­latok összehasonlító vizsgálatát is. A felmérés módot adott az egykori magyarországi és ju­goszláviai szlovákok áttelepülés utáni sorsának megismerésére. A szerzett ismereteknek csak további adatok birtokában és a dél-szlovákiai vegyes lakosú területek jelenlegi kultúrpoliti­kájának szükségleteihez igazodó feldolgozása után lesz kihatása. Sok adatot a szlovákiai kö­rülmények között formálódó nemzetiségi politi­kával kapcsolatos gyakorlati problémák meg­oldásához is fel lehet majd használni. A szlovákiai nemzetiségek népi kultúrájának megismerését célzó első szélesebbkörű felmé­rések tanulságul szolgálnak a Dél- és Kelet- Szlovákiában végzendő jövőbeni felmérések megszervezéséhez is. Már ma is szükségszerű­ségként- jelentkezik a nemzetiségek komplex tanulmányozása. Ezért a felmérések második szakaszában meghívott történészek, nyelvészek, irodalomtörténészek, szociológusok és népmű­velési dolgozók is bekapcsolódnak a feltáró munkába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a komplex tanulmányozás elősegíti a nemzetisé­gek történelmi fejlődésének kultúrája és nyel­ve törvényszerűségeinek alaposabb vizsgálatát, s hogy a nemzetiségek ős problémáik megis­merése hozzájárul köztársaságunk valamennyi polgárának zavartalan együttéléséhez, ami mindnyájunk óhaja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom