A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-15 / 46. szám
Néprajzi felmérés Szlovákia nemzetiségek lakta területein A Nové slovo 43. számában a fenti címmel irt érdekes cikket Ján Podolák. Írásában a magyar és ukránlakta terüle* teken végzett felmérés eredményeit is* merteti. Mi a terjedelmes cikknek csak a velünk kapcsolatos részét közöljük. Szlovák Szocialista Köztársaság nem te-Akinthető etnikailag bomogénnak. Területén nemzeti kisebbségek is élnek; ezek közül a magyarok és az ukránok (ruszinok) érdemelnek különleges figyelmet. A lenini nemzetiségi politikát alkalmazó fejlett szocialista államnak érdeke, hogy az egész lakosság számára, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül megteremtse a szociális és kulturális fejlődés optimális feltételeit. A modern ipari üzemek létesítése Szlovákia gazdaságilag fejletlen területein, e területek bekapcsolása az ország vérkeringésébe a közúti hálózat kiépítése, az iskolaügy fejlesztése, kulturális és népművelési intézmények létesítése által arról tanúskodik, hogy a kormány igyekszik igazságosan elosztani a közös javakat, igyekszik azoknak a területeknek juttatni, amelyek e segítséget leginkább igénylik. Ilyen elmaradott terület volt a többségében magyarok által lakott déli határvidék és Kelet-Szlovákiának túlynomórészt ukránok által lakott területe. A gazdasági segítség csak egyik útja a gazdasági és kulturális szempontból elmaradott területek fokozatos kiegyenlítődésének. A nemzetiségi területekkel szembeni legátgondoltabb és legméltányosabb gazdaságpolitika sem képes hatékonyan hozzájárulni a nemzetiségi viszályok kiküszöböléséhez, ha nem párosul céltudatos, a szocialista hazafiságot elmélyítő, és a különböző nemzetiségű állampolgárok zavartalan együttélését elősegítő szervezett nevelőmunkával. A két háború közötti burzsoá nemzetiségi politika e téren követte el a legtöbb bűnt. Az uralkodó köröknek érdekükben állt a nemzetiségi viszályok szítása, a nemzetiségi csoportok közötti különbségek hangsúlyozása. Az effajta „nevelés“ következményei egyes helyeken még ma is hatnak. A soviniszta megnyilvánulások főként az olyan válságos időszakokban öltenek veszedelmes méreteket, mint amilyen az 1968-as év volt Dél-Szlovákiában. A burzsoá nacionalista csökevények felszámolását az oktatás-, művelődés- és népművelésügy hatékony munkájától várjuk. S itt nemcsak a központilag irányított tömegtájékoztatási eszközökre gondolunk, hanem elsősorban a vegyes lakosú járásokban alkalmazott oktatási, művelődési-népművelési politikára, mert a jelenlegi időszakban az irányításnak e szintjén tapasztalható a legtöbb hiányosság. A szlovák nemzet és a nemzeti kisebbségek zökkenőmentes együttélésének egyik alapvető feltétele egymás kölcsönös ismerete. S ez alatt nemcsak egymás problémáinak és szükségleteinek megismerése értendő, hanem Szlovákia etnikai struktúrája történelmi fejlődésének ismerete is. Ha tehát a történelmi fejlődés helyes magyarázásával kívánjuk elősegíteni ma problémáinak a megoldását, nem nélkülözhetjük a Szlovákia etnikailag vegyes területein végzendő rendszeres feltáró munkát. Ilyen irányban elsősorban a történet-, néprajz-, és nyelvtudomány, valamint a szocialógia nyújthat segítséget. Szlovákia nemzetiségeinek tanulmányozása terén az elmúlt negyedszázad folyamán jelentős eredményeket sikerült elérni. Több, a népi kultúrával kapcsolatos femérés valósult meg Dél-Szlovákiában és az ukránlakta területen. A település-problematikával foglalkozó történettudományi és nyelvészeti munkák jelentek meg Sikerült feldolgozni a munkásmozgalom történetének néhány jelentős fejezetét. Eléggé rendszeresen folyik a nemzetiségi irodalmak történetének a kapcsolattörténeti vonatkozásokat előtérbehelyező feldolgozása. Értékes eredményeket hozott a magyarországi néprajzi atlaszhoz adatokat gyűjtő kollégák dél-szlovákiai 'néprajzi és dialektológiai kutatómunkája. Ukrajnai tudományos kutatók több felmérést végeztek Kelet-Szlovákiában. Ha tehát számbavennénk a túlnyomórészt magyar, illetve ukránlakta területen végzett kutatási akciókat, nem lenne ok a pesszimizmusra. A kisebbségkutatás területén uralkodó helyzettel azonban a pozitív eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. A nemzetiségek tanulmányozása átfogó eszmei koncepció és határozott cél nélkül történt. S így magától értetődik, hogy az egyes szakágazatokon belüli és az egyes kutatási időszakokra vonatkozó feladatok megszabása sem állhat teljes mértékben összhangban a tudományos és társadalmi szükségletekkel és igényekkel. Nincs olyan felelős szerv, mely összehangolná az ilyenjellegű igényes tífdományos kezdeményezéseket, amely hosszúidőre szóló kutatási terveket dolgozna ki, megteremtené azok végrehajtásának személyi és pénzügyi feltételeit s rendszeres kapcsolatot tartani fenn az SZSZK Kormányhivatala Nemzetiségi Tanácsával. Egy ilyen koordináló szerv szerepét egyetlen kutatóhely sem pótol hatja. Annak idején sző volt kisebbségkutató tudományos intézet létrehozásáról is. E javaslat valóraváltása azonban leküzdhetetlen akadályokba ütközött, mert egyrészt nincs elég szakképzett főiskolai káder, másrészt pedig e meg oldás egy elszigetelt, a kisebbségek problémáit a csehszlovák államiságtól elszakító szemlélet érvényesítésének veszélyét rejti magában. A szlovákiai nemzetiségeket csak Szlovákia része ként, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el szakíthatatlan tartozékaként tanulmányozhatjuk. Bármiféle más megközelítés ideológiai és módszertani tévedésnek tekintendő. A szlovák néprajzkutatók a szlovákiai nemzetiségek tanulmányozásának jelenlegi állapotából és az időszerű társadalmi szükségletek bői kiindulva létrehozták a szlovákiai nemzetiségek népi kultúráját vizsgáló bizottságot, mely a bratislavai Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának Etnológiai Kabinetjében székel. Mivelhogy e bizottság ágazatközi koordináló szerepet tölt be egy meghatározott területen belül, irányítja valamennyi néprajzi kutatóhely (Oktatásügyi Minisztérium, Szlovák Tudományos Akadémia, Művelődésügyi Minisztérium, múzeumok) tevékenységét. A kabinet keretein belül készült el a kutatási feladatoknak az a távlati terve, mely a szlovákiai magyarok és ukránok népi kultúrájának feltárását és a feltárómunka eredményeinek a szlovák néprajztudományt méltóképpen képviselő összegező kiadványokban való közreadását célozza. Az Etnológiai Kabinet terve az 1970-es évre egy ukrán—szlovák és egy magyar—szlovák vegyeslakosú területen végzendő felmérést irányoz elő . .. A nemzetiségek tanulmányozásával kapcsolatos egyik ezévi feladatot a dél-szlovákiai magyar etnikum népi kultúrájának a szlovák—ma gyár kapcsolatokat szem előtt tartó vizsgálata jelenti. E feladat végrehajtására az érsekúj vári járásban tartott kéthetes felmérés formájában került sor. A felmérésen Tészt vett tizenkilenc kutató néprajzszakos diákokból, a Filozófiai Fakultáson dolgozó szakemberekből és az Érsekújvári Járási Múzeum munkatársaiból került ki. A résztvevők háromféle településtípust vettek vizsgálat alá: kifejezetten magyarjellegű községeket (Garamkövesd, Kőhídgyarmat, Kisgyarmat, Für, Besenyő), szlovák kisebbséggel rendelkező magyar községeket, melyekben a szlovák lakosságot régebbi telepesek illetve áttelepültek képviselik (Muzsla Köbölkút, Kisújfalu, Szőgyén, Udvard, Tardoskedd) és végül jelentéktelen magyar kisebbséggel rendelkező, illetve tiszta szlovák községeket (Pod hájska, Branovo, Veľké Lovce, (ásóvá), A magyar etnikai környezetben végzett felmérés fokozott nyelvi és módszertani igényeket támasztott a résztvevőkkel szemben. A települések megválasztása módszertanilag jelentős mértékben befolyásolta a felmérést, s így az nem szorítkozhatott puszta adatgyűjtésre, szükségessé vált munkahipotézisek felállítása, azok ellenőrzése s az akciónak az etnikumok közötti kapcsolatokkal összefüggő problémák megoldására való irányítása. Ilyen értelemben kíséreltük meg a magyar községek népi kultúrája jellegének a megvilágítását rámutatva a specifikus magyar vonatkozásokra és a szlovák etnikum hatására. A szlovák községekben viszont az ősi szlovák kultúra nyomait és az e kultúrát ért magyar hatásokat vizsgáltuk. Sajátos problémakört jelentett a szlovák áttelepültek kultúrájának vizsgálata. Az eltelt huszonöt év után velük kapcsolatosan háromféle tendencia észlelhető: ahol az áttelepültek túlnyomórészt szlovák környezetben élnek, az egész szlovák területet átfogó, az egyes tájak nyelvi és kulturális sajátosságait elmosó nyelvi és kulturális integráció folyamatának hatása alá kerülnek. Ahol a magyar környezetben élő áttelepültek számottevő csoportot alkotnak, megőrzik nemzeti jellegüket, nem kerülnek olyan mértékben magyar hatás alá, hogy a szlovák elem háttérbeszorulásáról lehetne beszélni, viszont az is igaz, hogy a magyar polgártársaikra sem gyakorolnak érdemleges nyelvi hatást. Ahol csak pár áttelepült család él magyar környezetben, ott asszimilációnak vannak kitéve, vagyis a magyarországi, illetve jugoszláviai származású szlovákok szlovákiai magyarokká válnak. Az ezzel kapcsolatos kutatási problémák megoldása hosszabb időt és igényesebb kutatási módszerek kidolgozását követeli meg. A szlovák etnikai területen (vagy más etnikailag egynemű környezetben) végzett kutatások módszerei ebben a vonatkozásban nem kielégítőek. A felmérés során szerzett adatok az Etnológiai Kabinet dokumentációs központjában és a Komenský Egyetem Bölcsészeti Karának néprajz tanszékén kerülnek feldolgozásra. A felmérés előzetes eredményei további kutatások adataival kiegészülve önálló kötetben látnak napvilágot. A felmérés fokozatosan további dél-szlovákiai járásokra (Komárom, Léva, Dunaszerdahely, Galánta] is kiterjed, s így lehe tövé válik a jelzett problémák általánosítása, A két említett felmérőakció során szerzett eredmények a szlovák etnológia elméleti és módszertani nyereségei közé sorolhatók. A résztvevők sok olyan ismeretre tettek szert, ami nemcsak a nemzetiségek népi kultúrájának tanulmányozásához szolgálhat alapul, hanem elősegítheti az etnikumok közötti kapcsolatok összehasonlító vizsgálatát is. A felmérés módot adott az egykori magyarországi és jugoszláviai szlovákok áttelepülés utáni sorsának megismerésére. A szerzett ismereteknek csak további adatok birtokában és a dél-szlovákiai vegyes lakosú területek jelenlegi kultúrpolitikájának szükségleteihez igazodó feldolgozása után lesz kihatása. Sok adatot a szlovákiai körülmények között formálódó nemzetiségi politikával kapcsolatos gyakorlati problémák megoldásához is fel lehet majd használni. A szlovákiai nemzetiségek népi kultúrájának megismerését célzó első szélesebbkörű felmérések tanulságul szolgálnak a Dél- és Kelet- Szlovákiában végzendő jövőbeni felmérések megszervezéséhez is. Már ma is szükségszerűségként- jelentkezik a nemzetiségek komplex tanulmányozása. Ezért a felmérések második szakaszában meghívott történészek, nyelvészek, irodalomtörténészek, szociológusok és népművelési dolgozók is bekapcsolódnak a feltáró munkába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a komplex tanulmányozás elősegíti a nemzetiségek történelmi fejlődésének kultúrája és nyelve törvényszerűségeinek alaposabb vizsgálatát, s hogy a nemzetiségek ős problémáik megismerése hozzájárul köztársaságunk valamennyi polgárának zavartalan együttéléséhez, ami mindnyájunk óhaja.
