A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-01 / 44. szám
x Zsélyi N. Lajos N apszakok REGGEL Döntő jelentőségű. Az ember újrasziiletik. Ha kissé korábban ébredt, arra is marad ideje, hogy átgondolja álmait, elmélázzon fölöttük, esetleg hogy megsimogassa, megszorongassa a feleségét, vagy ha nincs felesége, akko rvalami elképzelt, forróvérű fehércselédet. Ha előzőleg szépet álmodott s odakint is szép az idő: nyert ügye van. „Fel, torreádor, öld meg a bikátl“ — énekli fennhangon a tükör előtt borotválkozás közben. Ilyenkor a borotva is vidámabban siklik a bőrön, emberünk egyszer sem vágja be az arcát. Elégedetten néz szembe önmagával, tekintete üde és fiatalos, sőt úgy látja, van a szemében valami furcsa, rejtelmes és persze vonzó mélység. Hogy miféle mélység, amit még maga sem ismer, azon nem töpreng. A reggel nem a töprengés, hanem a megállapítások ideje. Megállapítja, hogy őszül a halántéka, de ezen nem kesereg, úgy hallotta, ez növeli a férfiak tekintélyét. Gyanítja ugyan, hogy ezt csak az ősz halántékúak találták ki önmaguk vigasztalására, de efölött most vidáman átsiklik. Megállapítja, hogy kitűnő a reggeli, amit ő vagy a felesége készített (ilyenkor egyre megy, ki készítette), még arra is marad ideje, hogy megdicsérje. Megállapítja, hogy gyönyörű az őszi reggel, az autóbuszban csupa illatos és mosolygó és bűbájos nő, csupa előzékeny és udvarias férfi között utazik. Egyszóval megállapítja, hogy az életnek van értelme. DÉLELŐTT A munkahelyére percnyi pon tossággal érkezik. Azonnal munka hoz lát. Ha gyárban dolgozik, biz tcsak lehetünk, hogy tökéletes go lyóscsapágyak gördülnek ki a keze alól. Ha véletlenül cipőt'készít, az is tökéletes lesz. Ha emberünk történetesen tervező mérnök, mér get vehetünk rá, hogy tervrajzait minden főnöke megdicséri. Ha új ságíró, tolla akadály nélkül fut a papíron, agya olajozott gépként működik, a jelenségek legfontosabb összefüggéseit veszi észre, s főszerkesztője vállon veregeti. Ilyen a délelőtt, ha az ember „nem kel fel ballábbal", ha nem érik őt már az ágyban rejtélyes kozmikus sugarak, ha a napkitöré sek nem fékezik agyműködését, he nem kínozza őt a reuma. Tizenegy körül elfogyasztja u tízórait (papírzacskóba csomagolt töpörtyüt kenyérrelI, megiszik rá egy üveg sört, ha történetesen in telekktuális pályán dolgozik, akkor egy feketét azután újra beindulnak a kerekek, s délig megy min den mint a „karikacsapás" ... DÉL Déli harangszó és hírek a rádió ban. Vietnam, Közel-Kelet, Távol Kelet, bombamerénylet, repülőgép rablás, csúcsértekezlet, békekonfe rencia, stb. Ebéd az üzemi kony hán, de ha emberünknek aznap még van egy kis pénz a zsebében, akkor akár valamelyik vendéglő ben is. Az ebéden sok múlik. Ha az étteremben leöntik az ember nad ragját csirke paprikással, menten beborul az ég s a délelőtti serény és derűs lélek megtelik fekete peszszimizmussal. Ám tételezzük fel, hogy az ebéd a legnagyobb rendben zajlik le, s mindenkinek, tehát emberünknek is az kerül a gyomrába, amit kíván. Egy finom fekete vagy egy kitűnő pilzeni mellé (vagy akár azok nélkül is) emberünk cigarettára gyújt. Ezt ebéd után gyakran még azok is megteszik, akik egyébként tisztában vannak a dohányzás káros voltával, azzal, hogy a nikotin iszonyú méreg. A kék cigarettavagy pipafüst megfékezi az indulatokat, amelyek ilyenkor már, mégha eddig minden kitűnően sikerült is, ott leselkednek az ember sarkában. DÉLUTÁN Az ember újra serényen munkához lát. Ha délelőtt elkésett valamivel, most igyekszik behozni. A cipészek serényen ragasztják a cipőtalpat, a gyárakban sorozatban készítik az életszínvonalat, gördülnek a még mindig tökéletes golyóscsapágyak, az újságírók kefelevonatokat javítanak, a főnökök serényen udvarolgatnak titkárnőiknek. Közben csöngenek a telefonok, megbeszélődnek a munka utáni randevúk és újabb békekonferenciák, az újabb vietnami bevetések és csapatösszevonások. Az akták aláíródnak, a tervek teljesülnek. Lassan véget ér az első műszak. FAJRONT Az ember fogja a táskáját és hazaindul. A sarki zöldséges boltban őszibarackot vásárol a gyerekeknek, a sarki hentesnél szalámit vacsorára, a sarki kocsmában megiszik egy fröccsöt, az egyik sarkon beszáll az egyik buszba. Itt már senki sem mosolyog. Túl sok a szatyor, a bevásárló táska, túl kevés a hely. A fiatalasszonyok szeme karikás és ijedt. Sietni kell a vacsorával. Éhesek a gyerekek. Éhes „a család ura". ESTEFELÉ „Az én házam, az én váram" — mondják az angolok. Emberünk nem angol, nincs is háza, viszont van egy lakása valahol az első és a hetedik emelet között. Esetleg épp a hetediken. Összkömfortos lakás. Hősünk elégedett, mint midenki, aki már eddig eljutott. Papucsot húz és... ESTE Ezen a napon kivételesen nem nézi a televíziót. Ellenben átnézi az újságokat. Hátul kezdi, a sportrovatnál. Az sem érdekli túlságosan. Jobbára az előző nap eredményeit közli, amelyeket már ismer a rádióból. Ha vannak gyerekei: kikérdezi őket az iskolában történtekről. Ha történetesen felesége is van (vagy ha csak felesége van): mi történt a munkahelyén? Ha mindezen emberi javakban nem részesül, önmagát vallatja emlékei felől. Amint már az elején közöltük, deresedő halántékú állampolgárról van szó, tehát valószínűleg mégis van felesége, és gyermekei is vannak. De ha egyedül élne is, abban a korban van már, amikor az ember szereti otthon eltölteni az őszi estéket, hallgatni a kályha dorombolását, abban az esetben viszont, ha valóban összkomfortos lakása van, a sötét szobából nézni a város fényeit. De az is lehet, hogy emberünk nem ilyen szemlélődő lélek. Lehet, hogy vacsora után (amit felesége vagy ő maga készített el kitűnően), barkácsolni kezd, szétszedi és öszszerakja a faliórát, amit még a nagyanyjától örökölt. Berámázza a szülei fényképét. Esetleg bort csinál bodzavirágból, amit a múlt héten szedett az egyik csallóközi faluban. Ha azonban tényleg magányos, nőtlen vagy elvált és van otthon telefonja, feltárcsázza a barátnője telefonszámát. Tegyük fel, hogy vaň egy csinos, korban hozzáillő barátnőié. De az is lehet, hogy korban nem illik hozzá. Egy összkonfortos lakással rendelkező magános férfi esetében még ezen sem csodálkoznék. Tegyük fel, hogy a barátője épp otthon van ilyenkor. Mit mondhat neki a telefonba? Nincs-e kedve moziba menni? Esetleg: nem akarja-e megkóstolni a bodzavirág-bort? S mit válaszol a barátnő? Hogy igen, szívesen megkóstolná.. .1 Ez utóbbi esetben barátunk körülnéz, ntnes-e túl nagy rendetlen ség. A cigarettavégeket a szemétkosárba szórja. Lehet, hogy a por szívót is végigfuttatja a szőnyegen, azután egy kis szájvízzel kiöblíti szájából a cigarettafüst szagát. Mire mindezzel elkészül: csöngetnek. ÉJSZAKA De akár nős barátunk, akár nőtlen, akár vannak gyermekei, akár nincsenek, a napnak ezzel a szakaszával aprólékosabban nem foglalkozom. Holott fontos szakasz mindenféle szempontból. Egészségügyi szempontból is, egyebek között. Enyhén szólva: legalább annyira fontos szakasza ez a napnak, mint az előzők. Mégsem lehet tüzetesebben beszámolni róla, mivel a dolgok szerfelett összefolynak, a valóság és az álom jótékonyan egymásba nyúlik, szinte öleli egymást ... Viszont mindenképpen az éjszaka határozza meg, milyen lesz az ébredés, tehát milyen lesz a reggel. A reggel, amiről már szó volt, s mint tudjuk: „döntő jelentőségű, az ember újraszületik ..stb. stb.
