A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-12 / 28. szám
Madarak Színvonal kérdése az egész? Annyi bizonyos, hogy az énekes madárka félve rebbent meg a fa ágat között és szerényen röppent beljebb a lomb védelmébe. Körülötte fecskék cikáztak. Bámulatos, bravúros művészettel és nagyvonalúsággal. A cinke mozgása lassított flvételnek látszott a fecske diadalmas robogásánál. Féktelenül hasit bele a levegőbe. Oszlopok között kérkedve csapódva szédítő se bességgel szalad föl a magasba és süllyed tenyérnyire a gyep fölé. Rá van írva az a hatvanhét méter, amit másodpercenként tesz meg. Amikor ostorpattanásnyl lendülettel átvágja látóhatárunkat, ez a hatvanhét méter érdekel bennünket. Mert ezt tudjuk felfogni. Ez egy óra alatt több mint 240 kilométer. De ennyit már nehezebb elképzelni. Könnyebb elszörnyednl azon, hogy míg a szemem egyet rebben, ö mögötte már csaknem száz méter van. A fecske még a póstagalambnál Is gyorsabb, mert az ötven méternél többet mm tesz meg másodpercenként. Es a ruhája. Nincs szürke, vagy barna, egyszínű munkaöltönye, mint számos madárnak. S ékessége sem a vörös begy, vagy a tarka toll. A fecske estélyibe öltűzik, mint akt tudja, hogy mindig szerepel. Fehér ingmelles frakk a meze, mint a hegedűművészeké. Menynyire korszerű, mennyire mai ez az öltözete, melyei /férfi és nö fecske egyaránt visel. Amikor a fészek csipogó fiókáinak csőrükben az eleséget kínálják, ember legyen, aki megmondta, melytk az apa és melyik a mamai Olyanok ök, mint a fővárosi színtársulat, mely vtdé ki színházba látogat. Vendégszereplő a fecske nálunk. Alig, hogy jött, már megy is. Megrakja fészkét, bebocsátja tolásait, kikölti kicsinyeit és repülnt tanítja. Ha már tudnak, szállnak együtt, vissza olyan tájakra, ahol tél nincsen. Szeretjük a fecskét. Hl szén a fecske vendégszereplésének kezdete a tavasz el ső, szintén vendégjátékával esik egybe. Mondhat a ta vasz akármit. Tavasz csak akkor van, amikor a fecske is beköszönt. A levegő versenyen felül álló akrobatája. Tudását a ml madaraink ismerik el Igazán — akik maguk is a javából értenek hozzá — amikor a széllel viaskodó száguldozásai elöl más, távolabbi ágra libbenve inkább kitérnek. MOHR GEDEON kaltúrpolltikal kavt folyóirat m ixarkaaiti libry írllii ÜnHIÜlS&H PM fo***Mi »«f fo*» H » Mmi m—fav «terven*» «•“ •*•»* * ■*<* h#M M*-« M*» VMM a«**n «i MkM M *+■ tHK* *«••« >MM : trnáft MV* HMil Májusi EMLÉKLAP *m ■*»» «•* ***** »■«pri ««v MM awrM. Hr •**’*> m m M hm».M* hcWlWUMbaf «• •*» MMfoMT Ufo. WM a» *vr 4 / ;■ -■ I te w »Wat «Mw**. «WfcMlMM« »MM Máj*’ l*Ai «pW»/ n rattm H m' « ••Mghékr pétMmnfíit. 1 ___________B_ : A NÉPFRONT JEGYÉBEN! . J. - . --------iSaŕúS legenda)« As Ot e. folyóirat egyik címlapja As éhség lagandéja c. fttsateoskének címlapja Fábry Zoltán közírói tevékenysége 1920-ban kezdődött. Első írásai a Kassal Naplóban, a Magyar Napban, a Prágai Magyar Hírlapban és a Magyar Újságban Jelentek meg.' 1926—1939 között a Korunk szloveuszkól szerkesztője lett, 8 ebben az Időben Ide küldte legtöbb Írását. A harmincas évek elején az ébredő fasizmus ellen Fábry 1931-ben megindította az Út c. folyóiratot, amely állandó nehézségekkel küzdve 1931-től 1938 májusáig Jelent meg. Több számot a kinyomtatás után rögtön elkoboztak, vagy a cenzúra miatt a lap oldalain hiányosan, fehér foltokkal láttak napvilágot. A harmincas évek elején Fábry Zoltán mint a Nemzetközi Munkássegőly delegációjának a tagja Ludwig Rennel és Gerald Hamlltonnal Kárpátalja nyomortanyáit járta. Az út tapasztalatairól, a Verhovlna nyomoráról etlőbb az Út hasábjain'számolt be, majd 1932- ben különálló füzetecskét Jelentetett meg Az éhség legendája elmen. Az éhség legendáját harcos szelleme miatt a cenzúra azonmód elkobozta. Csak a cím, a borítólap és a negyvenhat üres lap őrzi a könyvecske egykori emlékét. A könyvet, az Írást tehát megsemmisítették, de szelleme Fábry Írásaiban tovább ölt. (Az 1945 után újrányomtatott szöveg híven tükrözi Fábry harcos írói szellemét.) képekben 2. K képen Fábry Zoltán és Iiku Pál, haladó szellemű, egykor csehszlovákiai magyar lró látható 1936-ban Beregszászon, mint eszmei harcostársak és barátok. Fábry Zoltán a harmincas években Írás közben Fábry Zoltán a harmincas évek során szüntelenül Ír, figyelmeztet, toboroz. Írásai egymás után Jelentek meg, amelyekből 1934-ben megszületett első kötete, a Korparancs. A kötet nagy visszhangot keltett és kedvező kritikára talált. íme egy korabeli kritika néhány sora: „Fábry immár 3 hónapja megjelent könyve iránt sokkal nagyobb, mondhatnánk, sokkal viharosabb az érdeklődés, mint amlnő az Írástudók világában megszokott.“ A korparancs pedig Így szólt: Változni és változtatni! Más szavakkal, a könyv a polgárságnak a tunyaságból való felrázását és a munkásosztály változtatásra törekedő harcát példázta és sürgette. Ezt követően 1937-ben megjelent Fábry Zoltán második ' kötete Is Fegyver s vitéz ellen címmel, melyben az egyre erősödő fasizmus ellen antifasiszta ellenállást s a barbársággal szemben emberséget hirdetett. Fábry idejekorán felismerte a fasizmus háborús veszélyét, tudta és látta, hogy a nőmet fasizmus világuralomra törekszik és hogy ezt a béke érdekében meg kell akadályozni. Ezért Irt a harcos humánum elkötelezettjeként minden fegyver ellen, mely zsarnok s lelgázó hadjáratot szolgál, és' hirdette a békét, mint annak Idején Petőfi, arai Fábry megfogalmazásában már Így hangzott: „Nem vagyunk sápftozó pacifisták, mi végbizonyosságot szuggerálunk, tettre ösztökélünk és fegyver s vitéz ellen énekelve, fegyvert Is igenlünk, de fegyvertörő fegyvert..." Ez a harcos és szocialista humanizmus Jelentette Fábry Zoltán első Írói korszakának értelmét és maradandó értékét hét 17
