A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-27 / 39. szám
kíváncsiak klubja Ki találta fel Kovács Antal nyitrai olvasónk kérdezi: Ki találta fel az Írószereket, a zsebkendőt, a fésűt, a konzervál és a széket? A mindennap használt tárgyakat megszokottaknak, maguktól értetődőnek tartjuk. Csak ritkán ötlik fel bennünk: Ugyan ki találta fel? írószerek A tinta őse a folyékony lakk. Az ember időszámításunk előtt 3000 évvel kezdte használni, és mindjárt „pacát“ ejtett. A régészek által eiőásott, írásos dokumentumok hemzsegnek a pacáktól. Ezért aztán az ember újított: mintegy 4000 évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban megjelentek az új írószerek: a papírt helyettesítő papirusz, s egyúttal az a nyersanyag, amely elégetés és vízben va'iő feloldás után a tinta szerepét töltötte be. Most tegyünk egy „kis" mástél ezer éves ugrást előre, és máris a pergamen és az igazi tinta korába jutottunk. De ezzel a tintával is sok baj volt: nem akart lefolyni a toliról, besűrfisödött, ugyanakkor telefröcskölte az értékes pergament. Nem is tudtak vele zöld ágra vergődni addig, amíg Ázsiából el nem jutott Európába a kínaiak által feltalált papír és a mai tintával csaknem azonos összetételű Kínai tinta. Az írás technikájában az ember rendkívül konzervatív. Az egyetlen, ami fejlődött, a toll: a lüdtolltóí a mai golyóstollig. Zsebkendő A zsebkendő valamikor nem orrfúvásra szolgált. Egészen a reneszánszig más volt a rendeltetése: a verítéket törölték íe vele a homlokukról. Még később, a roí niantlka korában, amikor a zsebkendő használata jobban az orrhoz kötődött, rejtegették a zsebkendőt az emberek, restellték a használatát. Érzelmes delnő, érzelmes ifjú — és orríúvás? Ez nem illett össze. Legfeljebb a könynyeket törölték le vele. Azzal Is sokáig tétováztak, hogy hol is tartsák a zsebkendőt. A rokokó korában a hölgyek dekoltázsa rejtette magában, később, a biedermeier korban a zsebbe vándorolt A szoros, testhez tapadó ruhák divatja ruhaujjba vagy a kesztyűbe száműzte. Végül is megjelentek a retíkülök, ahol mindmáig tartják a nők. Fésű A fésű történetéről hosszú értekezést tehetne írni. Történelem előtti kor — ez lenne az első fejezet címe. A régi Egyiptom — a második. Babilon, az asszír birodalom, Görögország, Róma. középkor, és így tovább egészen a mai időkig. Díszes és sima. Néhány centis és félméteres. Érdekes a fésű használata tájak, országok szerint is. Szomália négerei hosszú, vékony, kétfogú villához hasonló valamivel fésülködnek ma is. A laongői négerek fésűje már jobban hasonlít a mi fogalmainknak megfelelő fésűhöz, de a fésű gerincére pelikán van faragva. A dél-amerikai népek a legkülönfélébb eszközökkel fésülködtek. Űj-Guineában a féső meghajlik, akár a kasza. A Szamoa-szlgeteken a fésű egy furcsa kis figura, amelynek alján ecset van. Konzervek Monsieur Appert neve nem sokat mond számunkra, még a napóleoni időkben sem igen ismerték. Egész életében a fazekak körül tett-vett, udvari szakácsmester volt, és egy császári parancs tette feltalálóvá. Az oroszországi hadjáratra készülőben szükség volt nem romló élelemre. Napóleon igényes volt: a szárított és füstölt élelmiszer nem felelt meg számára. Valami újat követelt. így találta ki hoszszó kísérletezés után 150 évvel ezelőtt Monsieur Appert a konzervet, bár akkor fogalma sem volt róla, milyen szédületes karriert fut be majd találmánya. A szék E használati tárgynak kiterjedt geneológlája van, amely az ókori időkre vezethető vissza. Akkoriban igen gondos munkával, nemes fafajtákbói, fémből és elefántcsontból készítették a székeket — olyan székeket, amelyekre ma nem szívesen ülnénk le. Nem csoda: a magas méltóság jelképei voltak ezek a székek. Az egyszerű embereknek még 8 korai középkorban meg kellett elégednünk paddnl, lócával. A három- és négylábú „szépségek“ kiválasztottak számára készültek, a trónok a királyok számára, a székek a nagyuraknak. A kényelmes, támlás alkalmatosságokat közönséges halandók csak jóval később, a 19. században használhatták. Melyik a legveszélyesebb napszak ? Az autóvezetés szempontjából a legveszélyesebb Idő az élszaka. Ezt bizonyítja többek között a bécsi közlekedésblztonságl Intézet nemrégen lebonyolított vizsgálata ts. Megállapították, hogy a járműforgalom 90,6 százaléka reggel 6 és este 10 óra között, este 10-től reggel 6- ig pedig a forgalomnak csupán 9,4 százaléka bonyolódik le. Láthatfuk tehát, hogy a járműforgalom az éjszakai órákban valósággal elenyésző, de a közlekedési bál estek 12,6 százaléka mégis éjszaka következik be. Az éjszakai baleseteknek jóval több a halálos áldozata, mint a nappali baleseteknek. Megállapították, hogy a halálesetek 18,3 százaléka esik az éjszakai órákra. A halálos balesetek száma éjjel kétszer akkora, mint a nappalt baleseteknél. Szürke pereszke Tricholoma portentosum — Havelka — Clrovka sivá — Grauer oder Schwarzfasertger Ritterling Kalapjának átmérője 4—12 cm, először gőmbölyded, később kissé szétnyílik és ernyőalakú. A színe világos- vagy sötétszürke sárgás, zöldes, barnás vagy Illa árnyalattal. S ezen az alapon sugarasan szétágazó, csaknem fekete erezéssel. A bőre sima, s egészben iehántható. A lemezei először fehérek, később szürkések, citromsárgftsak és eléggé vastagok. A tönkje 5—10 cm hosszú és 1—2 cm vastag, kanyéralakú, tömött, szálkás, színe sárgás vagy szürkés, néha zöiriesfchér. A bele fehér, világosszürke, a tönkben néha sárgás. Ize és illata gyenge, kellemes. A spórái egészen fehérek. Októbertől decemberig megtalálható tűlevelű erdeiekben. Sokféleképpen elkészíthető, ízes étel.
