A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-27 / 39. szám
9 Marxista szociológia A hetedik nemzetközi szociológiai kongreszszus megrendezésére szocialista országban, a bulgáriai Várnában került sor. A csehszlovák szociológusoknak a várnai kongresszuson való részvétele körül rengeteg rémhír kelt lábra. Itthon és külföldön sokan a szociológia csehsz'iovákiai felszámolásáról beszéltek. A jóslatok nem váltak valóra, a csehszlovák szociológusok több mint ötven beszámolóval vettek részt a kongresszuson. A Tvorba munkatársa a kongresszus alkalmából beszélgetést folytatott dr. (indrich Filipec docenssel, a tudományok kandidátusával, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének igazgató-helyettesével, dr. Karel Kára docenssel, a tudományok kandidátusával, a Csehszlovák Szociológiai Társaság ügyvezető elnökével és dr. František Cliarvát kandidátussal, a CSTA Filozófiai és Szociológiai Intézetének csoportvezetőjével. A csehszlovák szociológia helyzetével foglalkozó beszélgetést itt ismertetjük. „Kutatási infláció“ Karéi Kára docens a szociológia csehszlovákiai fejlődését értékelve hangsúlyozta, hogy a filozófiától eltérően e tudományág nem támaszkodhatott az 1948 előtti időszakba visszanyúló marxista hagyományokra. Az első köztársaság idején a kommunista és a baloldali értelmiség érdeklődése a marxista filozófia felé irányult. Az 1945 és 1948 utáni időszakban szükségszerűen a szocialista építés által felvetett elméleti problémák megoldása kerüli előtétbe. A marxista front figyelme a szocialista forradalom, a proletárdiktatúra elméletével és az. átmeneti időszak osztályszerkezetével kapcsolatos kérdések vizsgálatára összpontosult. Kimagasló eredmények elérését megnehezítette a teoretikusok többségét hatalmába kerítő dog matizmus, mely lehetetlenné tette a társadalomépítést segítő marxista szociológia kialakulását is. A személyi kultusszal leszámoló XX. kongreszszus után megváltozott a szociológiával szem beui magatartás. Hivatalos keretek között indult meg a szociológiai kutatás. A szociológia ismert „fellendülése“ a korábbi években tapasztalt elmarasztalás reakciójaként következett be, és több vonatkozásban szervezetlen, koncepciótlan fejlődést eredményezett. Sok esetben az alapvető elvi, ideológiai álláspontok tisztázása nélkül került sor a polgári szociológia által kialakított elméletek, a polgári szociológia eredményeinek átvételére. A villámgyorsan szaporodott szociológiai kutatóhelyek nem fordítottak keilö figyelmet a marxista szociológia elméleti kérdéseire. Kellő elméleti tudás és céltudatos kutatási tervek hiányában zűrzavar állt be a kutatási törekvések terén. A rendszeres értékelést, az elért eredmények valódi értékének megállapítását nélkülöző vizs gálatok kevés kivételtől eltekintve elszakadtak a politikai irányítástól. így nem sikerült dialektikusai) leküzdeni azokat a dogmatikus tendenciákat, melyek a szociológiát az ötve lies években sújtották. A hatvanas éveket jei lemző empirizmus, mely bizonyos fokig elő rehaladást jelentett, a tényleges társadalmi igényeket tekintve visszafejlődést okozott. A módszertani téren elért fejlődés az empirizmus elburjánzásához, az elmélet lebecsüléséhez vezetett, és a marxista elmélettel való többékevésbé nyílt szembeszegülést eredményezett. A nyugati polgári szociológia eredményeivel megismerkedő kutatók a polgári szociológia Ideológiai befolyása alá kerültek, átvették annak nézőpontját. Ezzel nemcsak a marxista szoclológiaelméíet kontinuitása szakadt meg — sokan annak lényegét is megkérdőjelezték. A marxista elméletet elavultnak minősítő és „a jelenlegi társadalom megismerésének adekvátabb formáit kereső“ törekvések jelentkeztek. így a 60-as években végbement fejlődés részleges pozitív eredményeinek tudomásulvétele mellett sajnálattal kell megállapítani — mondotta Karel Kára docens —, bogy a szociológia ilyen vagy olyan mértékben, de felelős az elméleti, ideológiai fronton kialakult hely zetért. A jövőbeni feladatok Jindfich Filipec docens rámutatott, hogy a tudomány, főleg a társadalomtudomány nem légüres térben fejlődik. Tükrözi a világ jelenlegi osztálymegosztottságát, a politikai és ideológiai erők összecsapását. A tudomány is eszköz bizonyos társadalmi osztályok, csopor tok és erők kezében; a szociológiai elméletek ben is azok érdekei jutnak kifejezésre. A marxista-leninista szociológiának hozzá kell já rulma a különféle mítoszok eloszlatásához, ami a társadalmi folyamatok alapos ismeretét követeli meg — csakis így érhető el, hogy úrrá legyünk rajtuk. Karel Kára kandidátus a közelmúlt tapasztalatai alapján a szociológiai kutatást illetően a legfontosabb teendőt az elmélet és a gyakorlat összhangba hozásában látja. Közismert, hogy a marxista szociológia fejlődésének alapvető előfeltétele a szakszociológiák kifejtesz tése, melyek biztosítják a társadalmi jelenségek empirikus úton való megközelítését. S bár a hatvanas években fellendült csehszlovák szó ciológia sikereket ért el a szakszociológiák terén, mégis sürgős változásokra van szükség. Céltudatos irányítással, átgondolt tervek ki dolgozásával, a kutatások rangsorolásával véget kell vetni a szociológiai kutatások szervezetlenségének, hogy pénzt csak az elméletileg kellően megalapozott vizsgálatokba fektesse nek. Tehát a szociológia elméleti fejlődését előremozditó és a társadalom építésének gya korlat! követelményeivel összhangban álló kutatásokat kell előnyben részesíteni, elsősorban azokat, amelyekhez a különböző szervek részéről közvetlen gyakorlati érdek fűződik. A szocializmus érdekeit szolgáló minden empirikus kutatás hatékonyságának előfeltétele, hogy végső hatásában beilleszkedjék a marxizsta—leninista szociológia elméletének fejlesztésébe — hangsúlyozta Karel Kára docens. Tapasztalatok átvétele Dr. František Charvát a szomszédos szocia lista országokban kibontakozott konkrét szociológiai vizsgálódásokat, a szakszociológiák fellendülését ismertetve elmondotta, hogy a hazai társadalomtudományi intézmények, nevezetesen a CSTA Filozófiai és Szocialógiaí Intézete a baráti országokkal való kapcsolatok elmélyítését „szorgalmazza, a hasznosítható tapasztalatok átvételére törekszik. Feltétlen támaszkodnunk kell a Lengyel Népköztársaságban folyó szociológiai kutatások eredményeire — mondotta —, mert az ott végzett kutatások módszerei, intézményes keretei példaképül szol gálhatnak számunkra.“ Közismert, hogy a lengyel szociológia európai méretekben is kiemelkedő hagyományokkal rendelkezik. Rendkívül tanulságos, ahogy a lengyel szociológusok ki kerülik a polgári hatásokkal járó buktatókat, felülemelkednek a divatáramlatokon, ahogy a társadalmukban feltárt jelenségeket összeha sonlítják a más országokban fellelhető hasonló jelenségekkel. Ilyen irányban figyelemre méltó eredményekkel járt a munka és a termelés társadalmi problémáival foglalkozó len gyei—szovjet összehasonlító kutatás. A marxista-leninista szociológia fejlődése szempontjából nem lebecsülendők a konkrét szociológiai vizsgálatok terén szerzett szovjet tapasztalatok sem. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának konkrét szociológiai kutatását kát végző Intézete olyan ismeretekre tett szert, melyek nemcsak a tudományos szakközvélemény, hanem a szocialógia kedvelők szélesebb körének érdeklődésére is számol tart hatnak. Az SZTA novoszibírszki intézetének szociológiai osztálya által végzett kutatások szoros kölcsönhatásban állnak a közgazdaságtudomány fejlődésével, a Szovjetunióban a huszas években megindult társadalmi-gazdasági kutatások eredményeire támaszkodnak. A novoszibirszkí intézet komoly tekintélyt vívott ki magának a társadalomtudományok metodológiájának fejlesztése terén is. „Elmúlt az az idő — mondotta Jindfich Fiiipec docens —, amikor a polgári szociológusok ironikusan nyilat koztak a szocialista országokban kibontakozott szociológiai kutatásokról — a szocialista tábor országaiban a szociológiai kutatások soha nem látott fejlődése következett be.“ (ki)
