A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-16 / 33. szám
kíváncsiak Untja Hol tértént as alté mtti szerancsétlenuég? Szalui latra érsek fi j vari olvasónk kérdeni: Hol tértént a világon as elsé vasúti szerencsétlenség? Az első vasúti szerencsétlenség szorosan kapcsolódik a gőzslp feltalálásához. Röviddel a Leicester—Svannlngton vasútvonal megnyitása után 1836-ban történt, hogy egy sebesen száguldó vonat elütött és roncscsá zúzott egy tojással és vajjal megrakott lovaskocsit, amely a lelcesterl vásárra ment s éppen a pályatesten akart áthaladni. Noha a vonatvezető nyakába akasztott kürttel jelt adott, a szerencsélenséget rfiégsein sikerült elkerülni, mivel a Jelzést a kocsis a vonat zakatolása miatt nem vette észre. Ez az első vasúti baleset óriási Izgalmat keltett egész Angliában, s ennek következtében a vasút igazgatósága kénytelen volt még aznap gyűlést tartani, melyre a társaságnak egyik befolyásos részvényesét és Igazgatósági tagját, Stephensont Is meghívták. Hosszabb eszmecserét folytattak akörül, hogy miként lehetne a jövőben az ilyen baleseteüoet elkerülni, de egyik javaslat sem elégítette ki az igazgatóság tagjait. Ekkor az igazgató egy ötlettől vezetve megkérdezte, hogy nem lehetne-e a mozdonyon olyan kürtöt alkalmazni, amelyet a gőz hoz működésbe. Stephenson, a gyakorlott technikus, rögtön megértette ennek az újításnak a fontosságát, javasolta la terv elfogadását és ajánlkozott kivitelezésére. Egy angol hangszergyáros csakhamar elkészített egy próbakürtöt, amely olyan jónak bizonyult, hogy az említett vasút Igazgatósága elrendelte, hogy a társaság összes mozdonyát ilyen kürttel lássák el. Mindenekelőtt azonban a baleset következtében elpusztult lovat, az összetört kocsit, az ötven font vajat ős a nyolcvan tucat eltört tojást kellett a társulatnak megtérítenie. .Szerencsére a kocsisnak semmi baja sem euitt, mert rémületében még Időben leugrott a bakról. Ennek a vasúti balesetnek köszönheti a gőzslp a létezését. Röviddel ezután Angliában rendeletet adtak ki, amelynek értelmében csakis Ilyen síppal ellátott mozdonyok közlekedhettek. Az első sípoknak mélyebb volt a hangja, mint a mai gőzsípnak: ennek hangja élesebb, távolabb hallatszik s Európában csakhamar kiszorította a régi kürtöket. biztosan nem tudjuk, hogy a régi monarchiában ezek a sípok és sípjelek mikor Jöttek használatba, csupán azt tudjuk, hogy már 1836-ba-) az első miagyar vonatok is ilyen síppal voltak ellátva, nem kis rémületére az embereknek, akik szemében az amúgyis megcsodált mozdony így még ördöngősebb masinának tűnt. («*11 Milyen a villám A nyár agylk legjellegzetesebb természeti jelensége a vihar. Ez a jelenség már az ősidőkben Is sokat foglalkoztatta az emberi fantáziát. Az eget-földet megrázó mennydörgés és az azt követő vakító fényű villám megrémítette az akkori embert. Ez a félelem indokolt volt, hiszen a villámcsapás nagyon veszélyes természeti jelenség mind a mai napig. Tűzvészt okoz, megszakítja az áramszolgáltatást, megöli vagy nyomorökká teszi az embert, az állatot. A villámnak több fajtája van. A leggyakoribb és legismertebb a vonalas villám, ennek a pályája szubálytalan, elágazó görbe vonal, a vízrajzi tár képeken ábrázolt folyókhoz hasonlít. A gyöngysor villám látszólag gyöngyszemekből vagy láncszemekből áll. Felületi villám az a jelenség, -miikor a villám egy vagy több felhőt világit meg, de a villám pályája nem látható. Az oka valószínűleg az, hogy a villám fénye a felhőről visszaverődik, illetve abban szétszóródik. Legritkábban fordul eló az un gömbvillám. Amin! a neve Is mutatja, gömbalakú. A gömbvillám vl légltó rósze általában 10—20 cm átmérőjű, s C3ak Igen ritkán éri el egy futball-labda nagyságát. Időtartama néhány perc is lehet. Leginkább a szabadban csap le, (mozgása a szél irányától függ), néha azonban nyitott ablakon, ajtón vagy a kémé nyen keresztül bejut e lakásokba, épületekbe Is. Zúgó vagy sziszegő hangot ad. A föld közelében 2—3 métert tesz meg másodpercenként. Általában vízszintes Irányban mozog, néha azonban felemelkedik, s ilyenkor mintha ugrálna egyik helyről a másikra. Ha akadályba ütközik, felrobban és komoly károkat okoz. Ellenkező esetben nagy csattanással tova tűnik, erős kénbüzt ás füstöt hagyva maga után. A gőmbvtllám színe piros, kék vagy fehér. Hogyan védelmisünk a villámcsapás allen A villámcsapások évente komoly anyagi károkat és sok halálesetet okoznak, ezért tudnunk ked, hogyan is védekezhetünk ellenük. Ha látjuk, hogy vihar készül, be kell csuknunk ajtót, ablakot, hogy ne legyen a lakásban huzat. Ha gyakran villámuk, tartózkodjunk lehetőleg távol a villanyvezetéktől, s fémtárgyaktól. Gyakran belecsap a villám a tévé vagy rádió antennába akkor, ha azok az épület legmagasabb pontién lettek elhelyezve. Ezért az Ilyen antennák földeléséről sohasem szabad magfoledkoznünk. Az antennát át kell kapcsolni a földelésre, 8 ugyanakkor ki kell kapcsolnunk n rádiót vagy tévét, mivel a villám bolecsaphat az antennába és eléget heti a készüléket. Az épületeket el kell látni villámhárítóval, ez azonban szakemberek munkája és nem pedig a műkedvelőké. Ha szabadban ér utol bennünket a vihar, sohase húzódjunk meg magányos fák alatt vagy kiemel k'.dő helyen, sem kazlakban, mert ezekre a helyekre csap le leggyakrabban a villám. Ha a vll Iáin emberbe vagy állatba csap, rendszerint halálos kimenetelű balesetet jelent. A különféle stu tlsztlkák szerint évente egy millió emberből 10—11 bal meg villámcsapás következtében. A tapasztalat Igazolja, hogy a villám legtöbbször magas építményekbe (gyárkéményekbe, templom tornyokba) és magas fákba csap bele (inkább a lomblevelű, mint a tűlevelű fákba). De ebben Is vannak érdekes különbségek: a tölgyfákba például sokkal gyakrabban csap bele, mint a simább tör zsü bükkfákba. Földünkön másodpercenként kb. százszor csap bele valamibe a villám. FORGÁC PETEK ford.: NLE Gomba itt!... Gomba ott!... Gomba mindenütt! Ha az ember nyitott szemmel jár a természetben, nemcsak a tarka vi rigókat veszt észre, a csapongó lepkéket és a szorgos műiteket, hanem sokksl többet. Valamikor az ember, még halász vadász vagy gyűjtögető életmódot folytatott és Így semmi sem kerül hette el a figyelmét, különben az élete vagy megélhetése forgott ve széiyben. Az erdő-mező bőkezű Ista pólója, de egyúttal veszélyt rejtő el lensége Is lehetett az embernek. Akt megismerte, azt ethalmoztn ajándékaival, akt viszont nem értett a természet ezernyi nyelvén, az éhenhalhatott a legnagyobb bőség közepette is. Ma már a falusi ember részben, a városi pedig csaknem tel jesen elszakadt szülőanyjától, a tér möszettői. Az üzletekben vagy éttérntekben mindent készen kap, s (gy a természetbe már nem élelmet szerezni, hanem csak kirándulni, szórakozni, felüdOlni jár. Mint mindenütt. Itt Is akadnak kivételek. Vannak ugyanis emberek, akik vadon termő gyógynövényeket gyűjtenek, mások gombázni járnak ki tavasztól őszig az erdőkbe-mszőkre. És én éppen ezekről az utóbbiak ról szeretnék Írni kedves olvasóink nak. Mert a gomba lehet Inyenctal-it, de lehet halálos méreg Is. Ezért kell alaposan megismerkedni velük, ezért ltunk ezután lapunk minden számé bún a gombákról. Piruló őslábgomba — Redla Carve nejűea — Rötender Schirmpllz — Lnpiota rhacodes Júliustól — októberig szedhetik B szenvedélyes gyűjtök. A kalapjának 1 kucsmájának) átmérője 5—15 cm, először csaknem gömbölyű, később hnrangszerű, végül pedig egészen lapos. A középpontján kívül a bőre felpattogzlk és zstndelyszerűen pikkelyessé válik. Ezek a pikkelyek először égé szén világos színűek, majd egyre sötétebbek lesznek. A kalap aljén elhelyezkedő lemezei fehérek, majd később roxsdaszlnfivá válnak. A tönknél sűrűén helyezked eek el és a kalap széle felé sugara san ágaznak szét. A tönkje 12—15 cm magas, 1—15 cm vastag, alul gumószerüen vastagszik, színe piszkosfehér. Ha nyomás éri, mogvörűsödlk. A felső harmadén vat taszerü gyűrű van. A belseje fehér, de a szabad leve gőn megváltoztatja a színét. Először narancssárga, majd vörös. Erőslllatú és nagyon jó Ízű. A spórát fehérek. Ez a gomb» leginkább tűlevelű er delnkben található nagy bőségben. Legjobb rántva, tojással elkészíteni. hét 8
