A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 3. szám

Lydia I*»rfovi)a grófnő (Udvsrdi Anns) és Karenin (Turner Zsigmondi Anna Karenina a MATESZ sxfnpadán Tolsztoj halhatatlan regényei már régen meg­mozdították a (limesek fantáziáját. Többször vászonra került az epikai nagyságával lenyű­göző Háború és béke, s a lélekelemzésben nagymester szerzőt bizonyító Anna Karenina. Magától értetődően a tolsztojl lírai kép, és az orosz táj megjelenítése sokkal egyszerűbb és hatásosabb filmen. A regény dinamikáját, cse­lekményességét, az Írói szándékot megköze­lítő természetességgel adja vissza. Míg a szín­hét A üsi'hs/lov.ikmi Magyarok Tfnsa dalim rs Kulturális Sziivt'fs >k»»iiiiI< Ih» lila pja MirKjrli'iiik mi m riň u vasárnap. I uszrrkrs/lú Major Ágoston I ószerkeszfo lírlyotliísiík; pad csak a díszletekre és a párbeszédekbe sű­rített drámalságra támaszkodhat. Tolsztoj mű­velt, mint minden más világirodalmi alkotás színpadi változatát közönség elé vinni bonyo­lult feladat. Rendezőnek ős színésznek egy aránt képességvizsgája. Színpadon a cselekmé­nyesség tempóját rendezői elképzelés diktálja, az ő felfogáséban vetítődlk elénk a tolsztojl világkép: a szikrázó helyzetek, parázs jelene­tek; s az orosz főúri élet álerkölcsöt leplező valósága is általa válik Igazán vagy kételyt ébresztőn hitelessé. Mint a regényben, Szé­kely Júlia színpadi változatában Is két pont között izzik a tragédiában csúcsosodó dráma: Anna Karenina Pétervárra érkezésekor sze­gény muzsikot roncsolnak szét az állomásra begördülő mozdony kerekei. Ezután ismerke­dik össze Vronszkl] gróffal... Becsületes, csa­ládjához ragaszkodó asszony, mégsem képes ellenállni szenvedélyének, élni, szeretni akar, VronszklJŐ lesz. A szerelem érzése a házasság szentségénél is erősebb. Magasrangú hlvata-Ai Anna Karenina egyik azép jelenete. A kópén. Karenin (Turner Zalgmand), Sierjon* (Kovács Júlia) és Anna Karenina (Ferenciy Anna) nok-férje s Szerjózsa fia érdekében sem tud­ja vállalni a kompromisszumos megoldást, a nyugodt családi élet színlelését. A főúri tár­saságok bálos összejövetelein vagy a lóverse­nyen elárulja Vronszkl) Iránti érzelmét. Kari­­rierizmusát féltő férje szakit vele, Vronszktj­­hoz költözhet, de hiába az olaszországi út, a környezetet elviselhetőbbé tevő költözés, az asszony idegei felőrlődnek, féltékenység mar­cangolja szívét, emely győgyíthatatlanul meg­fertőzi viszonyukat. A főúri világ közönye, ci­nizmusa és érzéketlensége ót sem kíméli, a mozdony kerekei alá kergeti, mint a szegény szerencsétlen muzsikot... Ismétlem, kőt pont. között játszódik Anna Karenina tragédiája, s a játékban két ponton forrósodik izzóvá a dráma: mikor Anna gyermekét szüli, és vias­kodik a halállal, s mikor Vronszkljhoz költö­zik, és viaskodik a fiához húzó anyai vággyal s az egyre jobban elhatalmasodó féltékenység­gel. Az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház mű­vészeti vezetője, a MATESZ vendégrendezője, foszlf Felbaba a már említett két drámai ma­gaslat felé lendíti a játékot, s kiváló hozzá­értését, tudását és gazdag tapasztalatát dicséri a feszültséget teremtő helyzetek tökéletes ki­használása, a regény, atmoszférájának színpad­ra varázsolása, valamint a szereplők nagysze­rű érzékkel történt kiválasztása. Az ő érdeme elsősorban, hogy az izgalmakban bővelkedő játék végig tolsztojl értelmű, hogy Anna Ka­renina bűne és bünhődése felett nem mondunk Ítéletet, együttérzünk a szerelem méregpoha­rába kóstolt asszonyai, hogy a cári Oroszország fenti és lenti embertelen viszonyaival magya-Mai:» jn/.sifl és (»/svaid Árpád Sx».?rkosztok: I.»virslik llúlii N n y, \ I.IIS7.Ili Na KV l'alos tlrilnil} Katalin IV tin t.a szín ľarjáni A n dur Uralikai elrendezés: ľsatlťi l.aszlé ľí»ny képész. ľ ranil I Sándor S/.rrkits/tiiKi'K Hratislavu, Ohelinil na u. 7. I'nstalink 338. I*»lt*fi»n: fós/.erkesztri 341 34 s/nkt’szfnsí’K 3211 l«!> Ti; ľ j esz ti a Posta llirlapszolKalnla. elňf izetése k«»t «‘Itn^ail minden postahivatal és levél kézbesítő Hülfülilrii szóié i'lnt izi'tásnkr t el inti!/: I'NS (isi rod na expedícia (lám. Itratislava, Uotfwaldovo na ni líl VII N yom ja a PRAVDA nyonnlavalla la i Bratislava, Štúrova 4. * Inlizrfrsi di| negyed övre 2tt, Ki s. I«rI ftvi'i! 52, *m:s. fítffisz év i«1 Hi4. Ki:s A Hót a mi lapunk / Néhány mondat erejéig akarok szólni ar­ról a nagyarányú akcióról, amely a cseh­szlováktat magyar dolgozók egyetlen képes hetilapjának, a Hétnek terjesztése érdeké­ben bontakozott kt. A Csemadok zsellzt helyt szervezete de­rekasan kivette a részét ebből a munkából, amit főleg az bizonyít, hogy a járást titkár felhívására eddig 54 /Ötvennégyj Hét-elő­fizetőt szereztek. 0 A tájékozódás kedvéért hadd említsem meg, hogy e mintegy négyezer lelket szám­láló városka dolgozói kbzül 87 család járat­ja a Hetet, a két újságárusnál pedig hetente elfogy kb. 180 példány. Ez összesen 267 lap­példány, s ha ehhez hozzáadjuk azt a né­hány példány számot, amit az egyes üzemek, hivatalok járatnak, akkor kiderül, hogy Zselizen csaknem 300 példány kel el a Hét­ből. A fentiek ismeretéből kifolyólag tudatá­ban vagyunk annak, hogy a jövőben az elő­fizetők számát még növelnünk lehet, és ezt a munkát helyi csoportunk vezetősége kész­ségesen vállalja. Szeretnénk elérni azt, hogy az előfizetők száma legalább 200-ra emel­kedjék. A Hét a ml lapunk. Akarjuk, hogy minél több példányszámban jelenjen meg; hogy be tudja tölteni hivatását: hazánk magyar ságának nevelését, tájékoztatását és termé­szetesen szórakoztatását Is. TÖRÖK JENŐ Kéziratukat nem nézünk nein kiiMutik yi-s/a______-»»K és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom