A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 1. szám
MdI iŕirfoktr(L* ir&ke/jb Armstrong, az első ember és a lézertükör, az első műszerek egyike a Holdon. Az embereket ősidők óta fűtötte a legyőzhetetlen vágy, hogy állandóan új ismereteket szerezzenek, újabb, addig még Ismeretlen területeket, földrészeket fedezzenek fel s birtokba véve azokat, saját szolgálatukba állítsák. Amtkor N. Armstrong, az -amerikai Apollo—11 űrhajó holdkompjának parancsnoka elsőként a Hold felszínére lépett — megtörtént Földünk örök kísérőjének gyakorlati felfedezése. E történelmi jelentőségű tény azonban — minden nagyszerűsége ellenére — csupán a kezdete an nak a hosszan tartó és bonyolult folyamatnak, mely a Hold gyakorlati célú, konkrét birtokbavételére irányul. De mit is keres az ember tulajdonképpen a Holdon? — vetődik fel önkéntelenül a jogos kérdés. Lesz-e valami gyakorlati haszna az emberiségnek ebből a maga nemében egyedülálló felfedezésből? Hallgassuk meg erről Wernher von Braunt, Amerika legnagyobb rakétatechnlkusát. (A Stern című újság tudósítójával folytatott beszélgetéséből Idézünk, j Tudósító.- — Herr von Braun, ön valamikor úgy Irt a Holdról, mint határtalan pusztaságok világáról, mint a világűr szörnyű holt teteméről. Mit akar az ember o halott égitesten? Mtért kell olyan óriási erőfeszítéseket tennünk, hogy eljuthassunk oda? Von Braun: — Ha az űrhajózás céljairól beszélünk, nem szabad a kérdést túlságosan a Holdra összpontosítanunk. De a kérdés azért jogos: miért éppen a Hold? A Holdra szállás nagyszabású terv volt, melyet mindenki könnyen megértett, mivel mindenki Ismeri a Holdat. Mindenki tudja, hogy ez az évtized, amelyben élünk, 1970. december 31-én ér véget. Ha egy nagy feladató^ viszont csak nagy általánosságban körvonalazunk, vagyis azt mondjuk például: „a világürkutatás általános előmozdítása" a célunk, akkor még a tüdősök sem lesznek egységesek a legfontosabb konkrét célok megállapítását illetően. A holdprogram alapján azonban összeülhettünk és elmondhattuk, mire van szükség a holdutazáshoz rakétákban, űrhajókban, kiképzési progra mokban, milyen kísérleti lehetőségekre van szükségünk, milyen Ipari struktúrát kell ehhez összeállítani stb. Ezenkívül pontosan ki lehetett számítani, hogy mibe kerül ez az egész vállalkozás. A Kongresszus elé állhattunk és azt mondhattuk: mit javasolt az Egyesült Államok elnöke. (J. F. KenedyJ, .jönök valamennyien -azt mondották, hogy ezt remek ötletnek tartják: benyújtjuk tehát a számlát nyolc évre." S ez a programnak hallatlan stabilitást adott, amit sohasem értünk volna el, ha az elnök nem Jelöli meg a konkrét célt: 1970-ig el kell jutnunk a Holdra. Ebben rejlik az Apolloprogram legfőbb értéke. Az a két férfi, aki leszállt a Holdra, nyereséges küldetésben vett részt. A fő nyereség abban rejlik, hogy mit tanult eközben 400 ezer főnyi kutató és Ipart gárda matematikából, fizikából, új anyagokból és új Ipari eljárásokból stb. Hiszen egy centet sem költöttünk magára a Hóidra, A pénzt Itt a Földön adtuk ki és a belőle fakadó legfőbb érték a Földünkön is marad. Tudósító: — Okéi De mégis Itt a Földön, föld) célokra is kiadhattuk volna azt a 40 milliárd dollárt, amibe ez a program került. Von Braun: — Időközben rájöttünk, hogy a Hold tudományos szempontból ts sokkal érdekesebb cél, mint amilyennek eredetileg tűnt. Talán hallott valamit az egyik felfedezésről, amelyet például az egyik Lunar-Orblter szonda elért... Valamiféle folyómedrek vannak ugyanis a Holdon, amelyekben nyilvánvalóan víz folyt valamikor. Megkísérelték kideríteni, lehetséges-e egyáltalán, hogy a légkör nélküli Holdon folyók legyenek, és a legvalószínűbb valamennyi elmélet közül az, hogy a Hold bizonyos tájain, éspedig 10 vagy 50 méterrel a felszín alatt állandó Jégréteget találunk. He aztán ilyen pontokra meteorok nehéz darabjai hullanak és áttörik ezt a jégréteget, gejzír alakul ki, vagyis a jégréteg alatti víz magasra tör ■'Tel. Mihelyt azonban a víz a Hold felszínén levő vákuumba kerül, gőzzé válik — de ehhez melegre van szüksége, amit az utána törő vlzsugárból von el. Ennek következménye újabb jégréteg kialakulása a kitörés pontja felett. A jégréteg kupolája alatt bizonyos gőznyomás alakulhat ki, amelyben a víz folyékony marad. Lehet, hogy ez a vfz azután elfolyt és a szó szoros értelmében medret vájt ki magának. Becslések szerint egy ilyen folyó a Holdon adott körülmények között száz évig is vidáman folydogált és belevájta magát a talajba, míg végül Is elfogyott az állandó Jégréteg alatt a víz. Ez esetben elakadt a víztolyam és utána természetesen el-
