A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 1. szám
párolgóit néhány nap alatt a fel színi jég is. Már ebből az egy példából Is kitűnik, milyen érdekes a Hold számunkra. Egészen általánosan szólva kijelenthetem: tudományos téren tudásunk bármiféle kiszélesítése valamiképpen mindig kifizetődött. Szerintem a Hold még bosszú évekig jelentős szerepet tölt majd be tudományos feladatok megoldásában, talán az Északi-sark jelenlegi szerepéhez hasonlót. Ügy képzelem, hogy évenként talán két-három repülést hajtunk majd végre a Holdra. Idővel eltérünk attól a mostani módszertől, hogy a Holdon leszálló embereket a saját űrhajójukon hozzuk vissza. Tábor épül majd ki a Holdon, ahol a tudósok akár egy évig ts maradhatnak, és később egy másik űrhajó hozza le őket a Holdról... A holdváros nem utópia többé Hűséges kísérőnk, a Hold, melynek nincs légköre, ahol minden test hatszorta könnyebb, mint a Földön, ahol nincsen víz — legalábbis a felszínen -- és örök csend honol, mivel a zaj keletkezése eleve légkör jelenlétét tételezi fel. nem fogadja első állandó lakóit tárt karokkal. Azért az embernek rövidesen — kb. húsz éven belül — olyan lakóhelyet, afféle kisebb holdvárost kell létesítenie, hogy a hoidkututók huzamosabb Időn keresztül ott tartózkodhassanak, méréseket és tudományos kísérleteket folytathassanak, csillagászattal foglalkozhassanak stb. Az itt közölt képek tehát már nemcsak fantázia-képek, hanem valóságos tervrajzok azokról a betonbunkerekröl, amelyekben a földi élet körülményeit fogják megvalósítani. Elsősorban megteremtik a földi atmoszférát, a levegő újratermelésében felhasználják majd a Holdra telepített növénykultúrát, tehát a betonkupolák alatt afféle kertészetet is létesítenek. A betonépítményekhez a nyersanyagot valószínűleg a holdpor vagy egyéb hold-anyag hasznosításával állítják majd elő, hogy megtakarítsák a nagy súlyú ős tömegű építőanyagok körülményes és költséges Holdra szállítását. Az energiaellátást először a napsugárzás nyújtaná, később fontolóra veszik atomreaktorok működtetését Is. A holdváros tulajdonképpen a legmodernebb technikával felszerelt automatikus üzem, olyan kihelyezett kutatóállomás, mint az ugyancsak nehéz körülmények között dolgozó sarki kutatóállomások, amelyeknek személyzetét rendszeresen váltják és cserélik. A Holdon levő állomások nehéz kérdése, mennyire bírják majd a meteorok szüntelen támadásait, nem porlike el túl hamar a „hold-beton“? Ezekre a kérdésekre azonban megbízható válaszokat szerezhetünk a Holdra kitett anyagminták és szerkezetek rendszeres megfigyelésével és vizsgálatával, Az Apollo-program rövid áttekintése 9 Apollo—13 '— 1970 márciusában startol és a Fra-Mauro fennsíkon száll le a Holdon. Ott-tartőzkodásl Ideje ugyanaz, mint az Apollo—12-é — 22 óra. Legfontosabb feladata: talajminták gyűjtése olyan területekről, melyeket nem borít holdpor. • Apollo—14 — feltételezett Indulási ideje 1970 Júliusa. Leszállási helye a Censurinuskráter. Ott-tartőzkodási ideje: 22 óra. Az űrhajósok a terv szerint legalább kétszer hagyják el a holdkompot. & Apollo—15 — indul 1970 novemberében. A holdkompuak először kell egy előre pontosan meghatározott helyen leszállnia. Ez a hely a Hold-egyenlltő közelében lesz, ahol a mérések alapján vulkanikus tevékenységet tételeznek fel. @ Apollo—16 — Indul 1971 március im -és a terjedelmes Kopernikus-kráterban száll le. Az űrhajó személyzete — tökéletesebb felszet'iléssel ellátva — legalább 70 órát marad a Holdon és olyan talajmintákat fog gyűjteni, melyek a Hold belsejéből kerültek a felszínre a kráter keletkezésekor. © Apollo—17 — az 1971-es óv végén kísérletet tesz a Holdegyenlítőtől távolabb fekvő helyen való leszállásra. Személy zete először tesz „sétát“ ún. hold-autóvuL @ Apollo—18 — 1972 tavaszán indul és a Mario-kráterben fog kiszállni. Ott-tartózkodásl Ideje 70 óra. © Apollo—19 — indul az 1972. év második felében. Leszállási hellyé: a Schröter-völgy. Az űrhajósoknak az lesz a feladatuk, hogy megállapítsák: mi az Időnként ott tapasztalt titokzatos fényjelenségek tulajdonképpeni oka. 9 Apollo—20 — Indul legkésőbb az 1973. év elején. Leszállási helye: a Hyglns-völgy, mely úgy fest, mintha víz hatása következtében keletkezett volna. Az ürhajősok 70 órás ott-tartózkodásuk alatt megállapíthatnák, bogy mikor lehetett a Holdon víz.
