A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-28 / 26. szám
ktönCsi&k klubja Péntek, tizenharmadiké Varga István lévai olvasónk kérdezi: Mi az oka, hogy olyan sok babona fűződik péntek 13-ához? Ebben az évben februárban, márciusban és novemberben esik tizenharmadiké péntekre. A néphiedelem szerint a péntek, ha tizenharmadikéra esik, a babonák napja. Az egész nap veszedelmeket rejtő, ezen a napon minden rosszul végződik. (önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy honnan erednek az e naphoz fűződő babonák. Magyarázatért messze a múltba kell visszamennünk. Feljegyzések bizonyítják, hogy a szerencsés és szerencsétlen napok megkülönböztetése az időszámítás előtti időkből származik. Közismert, hogy a régi Rómában bizonyos napokat — többnyire a vesztett csaták napját — törvénnyel minősítették szerencsétlennek. Ezeken a napokon egyetlen fontos kérdésben sem volt szabad döntést hozni, zárva tartották a bíróságokat és az állami hivatalokat. A rossz kísértő szelleme később sem ment feledésbe. A keresztény világ Krisztus halála napját, pénteket tette meg a szerencsétlenség legfőbb napjává. Ma már a „péntek, tizenharmadika“ a nemzetközi babona napja és az egész világon elterjedt. Ha a szerencsétlen pénteki naphoz társul a szerencsétlen tizenhármas szám, akkor a szerencsétlenségek veszedelme megsokszorozódik. A legenda szerint az utolsó vacsorán tizenhármán ültek az asztalnál. Ott volt az áruló Júdás is, aki a vacsora végeztével elsőnek távozott és még azon az éjszakán bünbánatában felakasztotta magát. Az emberek hiedelme szerint ezen a napon, pénteken, tizenharmadikán óvakodni kell minden fontos cselekedettől, mert az rosszul végződik; aki üzletet köt, bizonyosra veheti, hogy ráfizet, szerencsétlenül jár az, aki ezen a napon bal lábbal kel fel, az igazunkat háromszor le kell kopogtatnunk, nehogy kihívjuk magunk ellen a sorsot, házasodni sem szabad ezen a napon, mert a házasság rosszul végződik, aki repülőgépre ül, ne csodálkozzék, ha lezuhan. Vonatra, hajóm sem tanácsos szállni. De az óvatosságra intő példák és tapasztalatok mellett a történelem produkált bátorító példákat is. Így például Kolumbusz Kristóf 1493 augusztusában, pénteki napon kelt útra Palos kikötőjéből és mégis felfedezte Amerikát. Háromszáz évvel később 13 észak-amorikai angol tartomány szövetkezett és sikeresen lerázta a gyarmati elnyomást. A bátorító példák azonban nem mentették fel az amerikaiakat a babonás félelem alól. Amerikában az óvatos hoteltulajdonosok egyetlen szobám sem írják fel a 13-as számot. New Yorkban a felhőkarcolókban nincs tironharmadlk emelet. A tizenkettedik után a tizennegyedik emelet következik. Az angolok sem felvilágosultabbak, Londonban egész sereg utcában nincs 13-as házszám: elővigyázatosan 12/a-val helyettesítik. Az utóbbi években a nyugati nagyvárosokban divatos babonarombolô mozgalmak indultak. Nem egy Tizenhármak Klubja alakult. Az Ilyen egyesületnek 13 tagja van. Kihívóan csakis pénteken ülnek vonatra, hajóra. Minden pénteken és mindon tizenharmadikán 13 órakor együtt ebédelnek, mégpedig olyan szállodában, ahol a 13. emeleten van az étterem. Minden pénteken, tizenharmadikán 13 fogásos díszebédet rendeznek. Hírek szerint még egyetlen klubtag sem járt pórul. (**• M j Csillogó karosszériák Sokszor találkozunk olyan gépkocsi-tulajdonosokkal, akik a „csak a motor legyen jó, a többi nem érdekel" elvet vallják, s nem törődnek az autókarosszéria gondozásával. Ez a szemlélet később megbosszulja magát, amikor a motorikusán még kifogástalan autó lakkfelüiete kezd felhólyagosodni és leválni, a karosszéria amúgy is vékony fémlemeze pedig átrozsdásodik, kilyukad ... Mindez gondos és rendszeres ápolással megelőzhető. Autócampon, azarvasbőr Kevés autósnak van lehetősége rá, hogy kocsiját naponta lemossa. Erre egyébként nincs is szükség, elegendő, ha reggelente tollseprővel eltávolítja a karosszériára rakodott porréteget, s —- átlagos használat mellett — hetenként egyszer vagy kétszer mossa csak az autót. A bővizű fecskendezés nem távolít el minden szennyeződóst, csak a „nagyját“ viszi le. Sokkal jobb, ha vödörben előkészített langyos autósamponos vízzel (keverési arány 1:00), puha szivacs segítségével (és sohasem erős szálú kefével!) végezzük a lemosást. Az így tisztára mosott kocsit ajánlatos friss vízzel Jól leöblíteni, majd szarvasbőrrel leszárítani, hogy a vízfoltok képződését elkerüljük. Fontos szabály, hogy csak a motorháztető lehűlése után fogjunk hozzá a mosáshoz, s munka közben ne érje erős napsugár és huzat a kocsit. A napfény ibolyántúli sugarai, a víz és a levegő oxigénje együttesen fejtik ki károsító hatásukat a karosszériára, először annak lakkrétegére, majd a fém részekre. A tűző napon sokáig álló gépkocsi festékrétege kifakul, a lakkban levő, a rétegnek rugalmasságot kölcsönző ún. lágyítók elpárolognak, a festésen szemmel alig látható hajszálrepedések keletkeznek. Ezeken át behatol a víz és az oxigén a lakkréteg alá, s megindítja az alározsdásodásnak nevezett alattomos folyamatot. Ha még jó állapotban van a lakkréteg, lakkbalzsamos kezeléssel meg lehet előzni ezt a romboló „kórt". / \ lFolytatjuk) A felderítő infrasugár Legalább annyit mindenki tud az Infravörös sugarakról, hogy lényegiben hósugarak és az elektromágneses hullámok családjába tartoznak. A látható fénnyel „szomszédos" infravörös sugarak csaknem ugyanannyi információt közölnek környezetünkről, mint a fény, de szabad szemmel nem láthatók. A fényhez hasonlóan viselkednek, tükrökről visszaverődnek, lencsén vagy prizmán áthaladva megtörnek, így megfelelő optikai műszarekben képalkotásra Is felhasználhatók — csak láthatóvá kell tenni a láthatatlanul kirajzolódott képeket. KEPATALAKITÚ CSŐ Elsőként az amerikai P.CA vállalatnak sikerült megvalósítania ezt az érdekes „képváltást", s a második vllágháborfiban az amerikai hadsereg már használta az IP—25 jelű kápátalakftó csövet. A különleges optikai műszer legfontosabb eleme eev vákuumcső, amelynek egyik végét totókatód, másik végét pedig fluoreszcens képernyő zárja le. Amikor az objektív a fotókatódra vetíti a láthatatlan Infravörös képet, a sugárzás erősségével arányosan klsebb-nagyobb „elektroncsomagok" repülnek ki a fotókatűdból. Nagyfeszültségű elektrooptikai rendszer „nyalábolja össze" és a fluoreszcens képernyőre vetíti a képhordozó elektronsugarakat. így végül a tv-készülékekhez hasonlóan rajzolódik ki a kép. Közben tovább folytatták a kísérleteket az Infra vörös képátalakltö cső „gyermekbetegségeinek“ leküsdésére, s 1857-ben meg is született a kétfokozatú kápátalakftó cső, amely azonban még mindig nem bizonyult elég hatásosnak. A kutatók ezért hozzáláttak az Infravörös érzékelők tökéletesítéséhez. Rájöttek: az érzékenység jelentősen növelhető, ha a detektort lehűtik. Ez már eredményesnek bizonyult polgári célokra, így készültek azok a csillagászati Infravörös távcsövek, amelyekben folyékony nitrogén hüti az érzékelő elemet. „ABLAKOK“ AZ UNIVERZUMBA A kaliforniai 82 hüvelyket Infravörös távcső vizsgálataiból kiderült, hogy egyes csillagok az Infravörös tartoményban Is jelentős energiát sugároznak ki, ugyanakkor rengeteg olyan sugárforrás van as ágbolton, amelyek nem sugárosnak látható tényt, ezért eddig nem iz tudtunk rélttk. Infravörös távcsővel felfogva például egy nagyon halvány csillag, az R. Monocerotlz „színképét", kiderült: azért olyan halvány, mert zugárzési maximuma 4 mikron hullámhoztzd Infravörös sugarak alakjában Jelentkezik. Ez arra utal, hogy hőmérséklete kb. 500 C fok, tehát Napunknál lényegesen hidegebb. Az Infravörös sugarak megfigyelése a légkörön át, sajnos, nem zavartalan. A légkör csaknem teljesen elnyel bizonyos hullámhosszá sugarakat, viszont vannak olyan „ablakok", amelyeken át pontos megfigyelésekre nyílik lehetőség. Külön gund, hngy a légkörben lebegő szilárd részecskék, a gázok és a vlzpére lényegesen befolyásol jék a légkör áteresztőképességét. A használható „ablakok“ huilámtartoményát iz elsősorban a légkör páratartalma határozza meg. KASZKADCSŰVES KÉSZÜLÉKEK Az 1381—64 között kifejlesztett P1P-1 jelű hé romfokozaté kaszkádcső koromsötétbe* is érzékeli az emberi szemmel észrevehetetlen derengd fényeket, és 40 ezerszeres erösltézzel rajzol belőlük léthalö képet. E képerősítő cső két változatban készült és háromféle műszerben használják fal. A legkisebb műszer látótávolsága 300—400 méter, t'.önoyen kézben tartható, kézi fegyverre szerelve Irányzékul használható. A közepos nagyságú mű szerrel a légköri viszonyoktól függően 800—1008 méter távolságból lehet felfedezni éjjel egy tár gyat. A kétszeres nagyítású műszer kitűnő lebe tűséget nyűjt terepmegligyelésokre, de méretBl és súlya miatt csak harcászati fegyverre szerelve használható. A harmadik változat sűlya elég te kintélyes (18 kg), ezért háromlábú állványra sze reive használják felderítésre. Az Infravörös műszereket természetesen napjainkban Is fejlesztik. Állatéban két szempontot tartanak szem előtt: i műszer lehetőleg minél távolabbról érzékelje az infravörös sugárzást, másriszt a legkisebb hömérsékletklllönbség alapján Isifellsmerje a sötétben rejtőző tárgyat, 1 ««II Az „Infra-ptsztoly" szemlencséjébe pillantva éj Jel Is úgy lehet tájékozódni, mint nappali viá gosságban. Az angol Royal Alcraft Establishment rendkívül könnyű műszere láthatatlan Infravörös sugárnyalábbal világítja meg a sötétben levő tárgyakat vagy éjszakai állatokat, majd az apró teleszkóp tv-képernyőjén látható alakban jelenik meg a kép.
