A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-28 / 26. szám
India szabad asszonya Az idők változásának szép példája az, hogy India miniszterelnöke — asszony (méghozzá üzvugyasszony). S annak jelentöslge, hogy a világ egyik legnagyobb országinak, ahol a nők helyzete általában véve a legsúlyosabbak kőié tartozik, asszony áll az élén — tulajdonképpen végtelenül nagy. Hozzátartozik a teljes igazsághoz az is, hogy ehhez Indlra Gandhinak kell lenni, Nehru leá nyának. Aligha emelkedhetett volna bárki más Indiában ilyen magasra, ha nem abbéi a családbúi származik, amely egész Indiában őrükre larlú becsületet vívott ki maginak. Hadd jegyezzek (el néhány azét ráta, már csak azért is, mert a neve: „Gandhi“ — létre vezető; sokan azt hiszik, a nagy Gandhi egyik leszármazottja. Pedig nem. Indlra, Dzsavaharlal Nehrnnak ás feleségé nek, Kamiénak egyetlen gyermeke, Allahabad ban született, 1917, november 18 én. Egyszer mosolyogva mesélte: hároméves korában „vett részt" a Kongresszus Párt tanácskozásán — életében először. Nagyapja, az Indiai függetlenség egyik első harcosa, Mnlilal Nehru térdén lovagolva ... Nagyapja s apja, bárhová mentek, mindig magukkal vitték a kislányt. Soha nem látott maga körül mást, mint politikát ös politikát. Édesanyja a Kongresazus Párt allahahadl szervezetének titkára volt. Lányát tudatosan Iskoláztatta, novoltette. játszótársai alig voltak; a család egyik kedves barátja járt sokszor hozzájuk, ogy csöndes kis emberke: Lai Bahadur Saaztri . .. Elemi iskolát egy részét Svájcban végezte. Hazatérve, még nem Is tlzévos korábsn „ma lombrigádot" szervezett — kisgyerekekből alakított csoportot, akik a börtönben tevő politikai harcosoknak juttattak bo özönétet, néha falakon, kerítésükén mászva át. A tüntetések, a rendőrséggel velő összecsapások Idején a házukat anyja kórházzá változtatta, s Indlra ott segített. Később Poooában járt Iskolába, kivált, amjkor a szülni börtönbe karflitak. San tinikalénban járt egyetemre, omelyot Rabindranath Tagore alapttott. Amikor anyja súlyos beteg lett, vele utazóit Svájcba — édesanyja ott Is maradt örökre, holtan, 'ndra Oxfordban folytatta tanulmányait, mai politikai ellenfeleinek jé részével közösen. Egyik osztálytársa Bhupast Gupta, India Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a párt lapjának főszerkesztője volt. Angliában ismerkedett meg egy fiatat indiai közgazdásszal, Farrozs Gandhival, akt különben jól Ismerte szüleit. 1812-ben, Nehru kívánsága ollunére, összshá zasodtek. Hagy pontosan miért ellenezte Nehru a házasságot, azt nem jegyezte lel a fáma, csak az az egy biztos, hogy az ellentmondást külön ben nemigen tűrő Vahru — engadett ezúttal. Kitört a háború, a házaspár hazatért. Fér roza Gandhi az allahahadl kongresszuspárti lap szerkesztője lett, s (él évvel házaxságuk utón mindkettőjüket börtönbe csukták az an goi hatóságok, tndtrát huszonkét más nővel eg/U‘t egy barakkban tartották: itt töltött, az elviselhetetlen hőségben, tizenhárom húnapol. Nahra Irta életrajzában, hogy az angolok kü lönö3en rosszul bántak a nőkkel, arra számítva hogy ez visszatartja őket attól, hogy politikai tevékenységet folytassanak, s majd akkor térlüket is rábírják, hogy húzódjanak távolabb a veszélyes területről ... A fiatal házasoknak voltaképpen két nyugodt évük volt: 1844-161 ÍSIB-Ig. Ekkor szUIotett két (iák: Rajiv ás Sanjay. A következő években Indlra rendszeresen cl kls'rto apját külföldi útjaira. Így járt 1853-ban a Szovjetunióban. Főijével nem éltek a legjobban, több ízben évekre el is váltak útajlk. Politikai különbségek Is voltak köztük — Ferroza Gandhi bár s Kongresszus Párton belül, de határozottabban balra tartott. 1839-ban egy szívroham megölte. Akkar Indlra Gandhi már a Kongresszus Párt elnöke volt —■ a harmadik Nebru ezen a ma gas poszton. Indlra pnntosnn annyi Idős ke rában lett pártelnök, mint édesapja . . . Sasztri halála után 6 lett India miniszterelnöke, öx vegyasszony létére. S ez Indiában — különösen nagy dolog. Mikor követhetik majd Nehru lányának út fát — a tanulást, * szabad fárjválasxtást, az asszonyokat sújtó ősi törvények lerázását — India asszonyai? Még bizonyosan nagyon soká. De az út most már, vagy legalábbis egy keskeny kis ösvény, akkora csak, mint egy ha sadák, ki van taposva. Makói házak a víz alatt W é ÍM M „Jón az árvízi Jön az árvíz!" — hangzók. S tengert láttam, ahogy kitekintek. Mint az örült, ki letópte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte út a gátot, El akarta nyelni a világot! IPetőfi: A Tisza / {ú p L d m n é& é t/M E verssorok több mint egy századdal ezelőtt láttak napvilágot, a kanyargós Tisza már akkor is sok bosszúságot okozott áradásaival a partján élő embereknek. Az eddigi legnagyobb vízsztntet az 1932-1 árvíznél mérték, de az Idei mindenütt túlszárnyalta az eddigi maximumokat. A mostani nagy áradást a Tisza felső vízgyűjtő medencéjében lehullott 100 milliméter feletti csapadék okozta. Romániának erdélyi és a Szovjetuniónak kárpátaljai területein töltésszakadások keletkeztek, minők következte ben gyors tempóban érkezett Magyarország területére az ár. A Tisza mellékfolyói, a Szamos, a Kraszna és a Bodrog, szintén nagy mennyiségű víztömeget szállítottak a folyóba, s így a felső szakaszon képtelenség volt kivédeni az árhullámot. A Szamos—Tisza és a Szamos—Kraszna közötti szakaszokon mintegy 90 ezer kataszteri hold terület került víz alá, s több mint 40 községet öntöttek el* a hullámok. Többek között Fehérgyarmat, Mátészalka, Porcsaima, Tűnyogmatolcs, Kőrsemjén, Tiszaszalka, Tokaj és Rakrtmaz voltak azok a helységek, melyek a legtöbbet szenvedtek a kegyetlen víztömegtől. Az itt mért vízmagasság 1 méterrel meghaladta az eddig észlelt maximumokat. Végigjártam a Tisza egész magyarorszégt szakaszat: a kép mindenütt drámai volt. Szívbemarkoló látvány volt, ahogy emberek ezrei kétségbeesve menekültek az ér elől, hátrahagyva otthonukat, a meghitt családi fészket, melynek megmentéséért annyian dolgoztak éjt nappallá téve. A cé! most csupán egy volt: menteni, ami a legdrágább, az emberi életet. A kitelepítést gyors ütemben kellett végrehajtani, mivel a veszély rohamosan közeledett. A kivezényelt polgári személyek, a munkásőrség s a katonaság óriási munkát végzett ezen a területen. Éppen a Tisza alsó szakaszánál jártam, amikor meghallottam, hogy Makót s a környező falvakat és tanyákat kiürítik, mivel Erdélyből hatalmas víztömeg közeleg a Maroson. Mire Makóra értem, mar tragikus kép fogadott. Az alacsonyabban fekvő peremvárosi házak teljesen víz alatt álltak. A tanácsház felé haladva mindenütt riadt tekinteteket láttam, embereket, akik erejük megfeszítésével küzdöttek a természet erőt ellen. Az amúgyis siralmas helyzetet még siralmasabbá tette a zuhogó eső, mely szakadatlanul hullott a fárasztó munkától verejtékező emberek nyakába. A tanácsházára érve, a megszokott hivatalt hangulat helyett családias környezet fogadott, ahol a portástól kezdve a tanácselnökig mindenki egyért küzdött: megmenteni a hullámslrtól szereteti városukat, minél több köz- és magár'agyont. Dr. Forgó Istvánt, a Makói Tanács Végre hajló Bizottságának elnökét kerestem meg, hogy szóljon az elmúlt napok drámai küzdel Iliéiről. Arcát a kimerültség barázdái szántották, de dacolt a fáradtság elhatalmasodó ere jével, s ha lassan, szaggatottan is, de a tör téliteket szépen, csokorba kötve mondta el. — Makót 1821-ben öntötte el előszűr a Maros, de akkor még nem volt szabályozva a folyó. Annakidején csak egyetlen épület, a római katolikus templom látszott kt a hullámtengerből. A következő nagy ár 1932-ben volt, amikor 580 centiméterrel az eddigi legmaga sabb szintet mérték. Azóta az árvizet csak hal lásból Ismerték a környék lakót; csendesen felydogált a Maros vize. A mostani előrejelzések figyelmeztették, hogy a Romániából megindult ár megközelíti majd az 1932-es maximu mot, de arra senki sem mert gondolni, hogy azt meg is haladja. Május 17-én, vasárnap, készültségbe helyeztük erőinket és teljes gőz zel felkészültünk a közelgő árhullám klvédé sére. A lutőzés 20-án ért hozzánk, s a 624 centiméter minden idők legmagasabb vlzszini jét jelentette. Ezen a napon megkezdődött Makó részleges kitelepítésének első szakasza. Hódmezővásárhelyre telepítettük a kórházat, a Szociális Otthont, a Gyermekotthont, a Gyógypedagógiai Intézetet, a bankot és postát. A kitelepítés második szakasza 22-én éjjel történt, s reggelig -— 10 kilós csomaggal és egynapi élelemmel — 15 400 gyermeket, nőt ős aggot telepítettünk ki -a városból. Maradt csu pan a férfilakosság és egynéhány nő, akik igazolvánnyal ellátva végzik a legforitosabh Hová lett munkánk gyümölcse? - révedeznek Kersemjén lakót
