A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-07 / 23. szám

r. óié A CSKP KB 1960. december 7-1 ülésén a vegyipar gyors fejleszté­séről hozott határozatában kimond­ta, hogy a harmadik ötéves terv­ben meg kell kezdeni egy cellu­lóz- és papirkomblnát építését Pár­kányban (Štúrovo). Szlovákia szerte, de különösen a párkányiak és a környékbeliek kétkedve fogadták a hírt: — Papirkomblnát Párkányban!? Ugyan!... Nem lesz abból semmi. Majd ha visszafelé folyik a Duna, vagy még aikkor sem épül feli A mi földünk nem tud gyárkéményt „te­remni"! — mondogatták és rále­­gyintettek. 1963. november 17-én kezdődött meg az építkezés, és 1968-ban meg­indult a termelés. A papfrkombi­­nát teljes felépítése 1973-ban fe­jeződik be. A gyár és termékei Járek Károly mérnök, a beruhá­zási osztály vezetője, készségese^ tett eleget kérésünknek, s elbeszél­getett velünk. — Honnan is kezdjem — moso­lyodon el a komoly mérnök em­ber. — Nem holmi gyufaskatulyá­ról van ám szó!... A kombinát 90 hektáron fekszik. Tulajdonképpen két részlege lesz, illetve három, mert van egy közbeeső részlege, a kátránylemezgyár, itt szintén fo­lyik már a termelés. Az első részleg évente 40 ezer tonna sima papírlemezt és 60 ezer tonna nyers tetőfedő lemezt állít elő. A kátránylemezgyár évi ter­melése 102 millió négyzetméter kü­lönféle szigetelőanyag (kátránypa­­plr). A második, illetve harmadik részleg, ha teljesen befejeződik az építése, évi 150 ezer tonna hullám­­papírt gyárt majd. Tudni kell, hogy a hullámpapír nagyon korszerű Készül a kátránypaptr csomagoló anyag. Sok esetben he­lyettesíti a faládás csomagolást. A közgazdászok szerint a csoma­golóeszköz legyen olcsó, könnyű, tartós, formás, és egészségügyi szempontból csak egyszer használ­ják fel. Állításuk szerint a csoma­golásról meg lehet állapítani egy­egy ország életszínvonalát. Remé­lem, sikerül majd olyan minőségű hullámpaplrt gyártanunk, amely az említett követelményeknek tel­jes mértékben megfelel. Egyébként világszerte nagy iránta a kereslet. Terveink szerint évente 100 ezer tonnányit szállítunk majd külföld­re. A sima papírt csehszlovák gé­pekkel állítjuk elő, ezek jók, be­váltak. A nyers tetőfedő papírt lengyel gépeken gyártjuk, a kar­ton-részleg pedig angol és nyugat­német gépekkel dolgozik. A vállalatnak van két gőzkazán­ja és hozzá egy 25 ezer kilowattos turbinája. Ez a berendezés képes ellátni egy 50 ezer lakosú várost villanyárammal. Így aztán a háló­zatból nem fogyasztunk áramot, sőt, egy új lakótelepet — kb. 300 lakásegységet — ml látunk el táv­fűtéssel. Van négy saját mozdonyunk és 19 km hosszú lefektetett sínpá­runk. Nem unja még a felsorolást? — Nem ... Milyen nyersanyago­kat használnak fel? — Évi szükségletünk mintegy 60 ezer tonna hulladékpapír, 20 ezer tonna hulladékrongy (itt nagy se­gítségünkre lehetnének az Iskolás gyerekek és a tanítók j és hulla­dékfa. Igen, hulladékfa. Ml ugyan­is fel tudjuk használni a 12 cm átmérőn aluli faágakat is. Ez a gazdaságosság szempontjából óriá­si jelentőségű! A kátránylemezgyár fő nyers­anyaga a nálunk gyártott tetőfedő lemez, erre jön az aszfalt, ami a Slovnaft mellékterméke. A vizet a Dunából nyerjük. Mon­danom sem kell, hogy óriási a vízfogyasztásunk. Jelenleg 1000 li­ter másodpercenként. Ha majd tel­jes kapacitással dolgozunk, 4000 li­ter lesz másodpercenként. A szenet a kékkői bányából kap­juk. Tudvalevő, hogy ez a szén gyenge minőségű, de a mi kazán­jainkban nagyszerűen fel tudjuk használni. Nagy előnye, hogy kö­zel van, így az ídeszállttása zök­kenőmentes. Ez a déli szállítási szakasz nem túlterhelt. A fa nyersanyag túlnyomó részét a Duna vidékéről szerezzük be. Oda, a helyszínre megyünk az anyagért. E célból a komáromi ha­jógyár két speciális hajót épít a számunkra, melyekkel behajózha­tunk a folyó sekélyebb vizű mel­lékágaiba is. Az aszfaltot sem fog­juk örökké vonaton szállítani, ha­nem tartályhajóval. Ezt már meg­tárgyaltuk a Duna hajózási Társa­ság illetékeseivel. Hogy jól és gazdaságosan hajóz­hassunk, saját kikötőt építünk. Ha elkészül a kikötő, összeköttetés te­remtődik a KGST tagállamaival, va­lamint Ausztriával és Nyugat-Né­­metországgal. Így gyorsabban és főleg olcsóbban szállíthatjuk majd termékeinket külföldre. Szeretném még megjegyezni, hogy a második részleg gépesítése valóban világszínvonalú lesz. A Belvit olasz cég paplrgépe 6,5 m széles papírszalagot fog gyár­tani. A regeneráció gépi beren­dezését Finnországból hozzuk be. A faaprltó és főzőberendezést osztrák cég szállítja. Habár a második részleg építése, berendezése és termelése sokkal bonyolultabb és összetettebb lesz, mint az elsőé volt, nem félünk, mert most már vannak jó és ta­pasztalt szakembereink. Hogy csak néhányat említsek a sok közül: Bottka Árpád diszpécser

Next

/
Oldalképek
Tartalom