A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-24 / 21. szám
gát, s fáradt fejét a párnára hajtva a holdra csaholó kutyákat hallgatja, míg el nem alszik. Másnap reggel a harang csendítésére ébred, de nem siet, hisz az csak a templomjárókat szólítja. Reggelizős után komótosan sétálva felmegy azért a templomdombra, körüljárja a XIV. században épített templomot, melyet utoljára 1887-ben javítottak, s amíg benn zeng az egyházi ének, megnézi a hősök emlékművét, melyet „Az első és második világháborúban eltűnt kísgyarmati katonák, valamint a polgári áldozatok emlékére*4 állított a kegyelet. Olvasgatja a neveket. Később számolgatja őket. 1914-től 1918-ig 22 személy, 1941-től 1945-ig több mint kétszerese; 57 személy, önkéntelen megállapítás adódik ebből: komoly véradót fizetett ez a falu is. Maga mögött hagyja a komor gondolatokat, amikor tekintetét a Garam völgye irányába emeli. Jól is teszil Onnan az oroszkai cukorgyár kéménye magaslik szeme elé. Akárcsak egy figyelmeztető ujj. Talán éppen azt jelenti, hogy más már az élet. Nem csodálkozik senki sem, hogy a vendég csak kívülről szemléli a templomot, s tekintete a tájon kalandozik. Megszokták a falubeliek az olyan embereket, akik szakítottak az ősi hagyományokkal, s ismerve saját templombejárásuk mivoltát, őszinte vallomással mondják a más tájról jöttnek: „Legyen neked a te hited szerint 1“ Figyelő szemmel járja a falut a látogató. Villanásnyi Idő alatt rögzíti a látottakat; gyakran emel szeme elé fényképezőgépet. Van azonban olyan dolog is, amiről csak hall. Megmutatják a hegyet, ahonnan „böjti nótákat” kiáltoztak be a faluba valamikor a legények, egy-két dallamos részt még el Is dúdolnak neki, de Inkább a mai élet problémáiról beszélnek a falubeliek. Kerül-fordul a látogató, s ahogy múlik az idő, mindinkább megszokják őt a faluban. Benéz az egyik házba s látja, hogy az újmódl üveges előszobában szétszerelt motorkerékpár fölött bajlódik egy fiatalember, míg a szobában szövőszéknél ül egy asszony, már felvetette a szátvára a fonalat. Benéz a másik házba, ott a férfiember fllkast fon, az asszony pedig villanyvasalóval szorgoskodik a fehérnemű között. Nem csodálkozik a nagymamán, amiért tizenhárom esztendős unokáját szinte unszolja, hogy mutassa az alakját, báját, hisz régi tapasztalat: könnyen kimarad a „sorból** a lány, ha nem veszik idejében észre a férfiak. Ha kíváncsi a látogató, hát a nagymama csak odaszól a kislánynak: „Ennek is meg kell lenni egyszeri*4 Aztán felllbbentl a kurtaszoknyát, mutogatja szabását, varrását. Majd elégedetten megállapítja: „Ilyen ez a szoknya, no meg a lánykának sincs mit szégyellni, szép a lába, szép a teste.'* Nagyanyőnak feltétlenül igaza van. A maga módján, persze. Nem tehet arról, hogy a látogatónak más a felfogása. Érti, vagy nem érti, mindegy. Utóvégre arról van szó, hogy lefényképezik az unokáját. És az nem Is olyan rossz dolog, legalább meglátja országvilág, hogy csinos az ő unokája. Nem kell azért Kisgyarmat faluképébe beleképzelni a múlt század és az azt megelőző Idők minden „érdekességét”. A látogató könnyen megállapíthatja, hogy itt Is a cselekvésnek, az építésnek, az újnak a lázában élnek az emberek. Szinte egyszuszra mondja mind, akikkel csak beszél, hogy mit kell csinálniuk és miként, hogy könnyebb legyen a munka s emberibb az élet. Ezer ága-boga fut és kavarog itt százféle terv nek. Óriási nagy tojás ez a falu, melyben már ugyancsak él az élet madara ős kopogtatja a tojás hé ját. S ennek a madárnak hama rosan ki kell kelnie, annyi az embert szándék és cselekvés, ami melengeti. Ha a faluba érkező nemcsak ezt látta meg, hanem azt a sok furcsaságot is, amit felsorolt, csak azért tette, hogy felfigyeltessen. Talán észreveszik: nem kell mesterségesen élesztgetni a romantikát, van ahol még hamisítatlanul megtalálható. HAJDÚ ANDRÁS Tóthpál Gyula felvételei Mi az igazság a hajátültetésről? Vajon minden bajon tud-e segíteni az orvos? A legtöbben a kopaszság gyógyíthatóságában kételkednek. Pedig földünkön csaknem minden második férfinak súlyos gondokat okos a korai kopaszodás. A nők közül is sokkal többen szenvednek hajuk ritkulása miatt, mint általában hinnék. A Geufben székelő Egészségügyi Világszervezet az utóbbi években bekil vetkezett erőszakos halálesetek statisztikája alapján megállapította, hogy többen lettek öngyilkosok a kopaszság, mint a vakság miatt! Hogy a kopaszság lazán nem ok az öngyilkosságra? Kétségtelen; a szűkszavú statisztikák erről nem beszélnek, de nyilván túlórzékeny, neurotikus, öngyilkosságra hajlamos személyekről volt sió. Mindamellett érthető, hogy a férfiak egyre nagyobb Jelentőséget tulajdonítanak hajzatuknak a mai világban, amelyben az esztétikus külsőt már-már minden egyéb tulajdonságnál többre hensttllk. A Jó mogjolenés, mint az álláshirdetések Is bizonyítják, a karrier nélkülözhetetlen tényezője lett; egyre inkább a fiataloké, vagy legalábbis a fiatalos külsejüeké a világ, a jó állás, az előmenetel, A kopaszság gyógyítását eddig méltán övezte bizalmatlanság — a különféle sokat hirdetett csodaszerek általában mit sem segítettek. A radikális megoldás az utóbbi évek újdonsága, amelyet többnyire még bizalmatlanul, vonakodva fogadnak,, de máris feltűnően jó eredményeket hozott, » ezért egyre inkább elterjed; ez a megoldás a hajátiiltetós. Ez nem kuruzslán, hanem igen komoly sebészeti eljárás. Néhány év óta már Olaszországban is végeznek hajátültetést; a milánói dr. Vittorio Baraidi munkacsoportja a Szent Rita Kórházban foglalkozik ezzel a módszerrel. Kérdezzük meg dr. Baraidit, mit mondhat a bajátültetésről. — A hajátültetés, helyesebben a hajas bőr átültetése a New Vork-i Orvostudományi Egyetemen 1955-ben dr. Norman Orentreich által tudományosan bizonyított elv alapján folyik. Dr. Orentreich mogállapítota, ha bőrszigetecskéket Ültetünk át kopasz fejbőrre olyan részekről, ahol még sok eleven hajhagyma van, az átültetet baj rendesen növekszik], megőrizve ugyanazt a színt, élettartamot, és erősséget, mint az eredeti helyen. — Hogyan történik a műtét? — A sebész, miután megállapodott a pácienssel, hogy milyen legyen homlokának magassága, felrajzolja a homlokvonalt, amely fölött az átültetést végrehajtja. Ezután előkészíti a fejbőrnek azt a részét, ahonnét az átültetés történik: lenyírja a hajt a kiválasztott ponton, a tarkő táján vagy oldalt, hogy szabadon dolgozhasson a késsel. Aztán előkészíti a helyet az átültetés vizáméra: négy milliméter átmérőjű köröcskőket vág ki a bőrből a homlokvonal mentén és szükség szerint feljebb még egy vagy több vonalban; a köröcskék egymástól fél centiméterre vannak. Ezután ugyanazzal a műszerről 4 milliméter átmérőjű szigetecskéket vág ki a hajas fejbőrből. A visszamaradó kis sebhelyek pont formájúra hegednek és idővel eltűnnek. A szigetecskéket a sebész helyükre ülteti a homlok felett. Az egész átültetést nem lehet egy alkalommal végrehajtani, hanem a kopaszság fajtájától függően 2—5 alkalommal. Az átültetéshez mindenesetre szükséges, hogy a páciens hajzatának' legalább 50 százaléka még meglegyen. A kötést 24 óra után levesszük, a páciensről. Hat nap után maguktól le hullanak. Két-három hónap múltán az átültetett hajhagymából rendesen növekvő új hajszálak nőnek. A kezelés megkezdésétől számított hat hótaai után a korábban kopasz helyen életerős, tartós hajzat lesz. Semmiféle húg nem ismerhető fel som azon a részen, ahová az átültetés történt és ahol a< új hajzat nőtt, sem pedig ott, ahonnan a hajas szigetecskéket kivágtuk, hiszen a pontszerű kis hegeket a környező hajzat teljesen eltakarja. — Lehetséges-e hajátültetés máj személytől, avagy hajas bőr átültetése más testrészről? ' — Nem, legalábbis egyelőre nem. Más személy fejbőrét a szervezet kilvatné A test Különböző részein pedig a szőrzet nem olyan, mint a ha), tehát nem alkalmas arra, hogy s legfeltűnőbb helyre, az ember fejére kerüljön.
