A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-19 / 16. szám
LENIN jelenti a XX. századot A VILÁG DOLGOZÓINAK VEZÉRE ÉS TANÍTÓJA, A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK MEGSZERVEZŐJE, A SZOCIALISTA FORRADALOM GÉNIUSZA, A SZOVJET ÁLLAM ALAPÍTÓJA, NAGY TUDÓS ÉS EGYBEN A LEGEGYSZERŰBB ÉS LEGSZÍVÉLYESEBB EMBER - ÍGY ISMERI LENINT AZ EMBERISÉG. A nagy Lenin által vezetett Októberi Fjrradalommal csaknem egyidűben kezdtük el Indiában szabadságharcunk új szakaszát. Népünk hosszú Évekig vívta ezt a harcot, s bátran és türelemmel viselte el az elnyomás nehéz évelt Bár ml Mahatma Gandhi vezetésével más úton jártunk, Lenin példája ránk is hatott harcunkban. DZSAVAHARLAL NEHRU Ha Európában vannak még hívei az Igazságosságnak, tisztelettel kell meghajolniuk e forradalom előtt. Annyi évszázad után a világon először tettek kísérletet a nép által vezetett és a népet szolgáló hatalom megteremtésére. Ez a forradalom olyan magokat hintett el, amelyek — ha kedvez ehhez a sors — Orosz-25 A Csehszlovákiai Magyarok Társa dalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja Megjelenik minden vasárnapr Főszerkesztő Major Ágoston \ Fészer készt ó helyettesek: Macs József és (lzsvald Arpád Szerkesztők: Lovicsek Béla Nagy László Nagy Lajos ürdody Katalin Pétéi László Tarjáéi Andor (Grafikai elrendezés: Hsadéi László Fényképész. Prandl Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. Postafiók C 338. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328-65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Rőirüldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS Ústredná expedícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo na ni. 48 VI1 Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Štúrova 4. F.lófizetési díj negyed évre 28,— Kcs, fél évre 52,- *^cs, egész év re IŐ4. Kčs. Kéziratukat nem őszünk n'eg és nem küldünk vissza. Ha konkrét személynek szegezzük a kérdést: „Hogy élsz?“ — a válaszokat kívülről ismerjük: Job ban Is mehetne“, esetleg ironikus hangon: „Ha jobban menne, ki sem bírnám“. Az emberek szeretnek panaszkodni, olykor még a dicsekvésüket is (mert időnként azért dicsekednek, panaszba burkolják. Ha valóban érdekel bennünket, hogy hogy is élünk ma, 25 évvel a hatéves háború kifesztottsága után a szocializmust építve, ne faggassuk szomszédainkat, közvéleménykutatást se végezzünk, egyik sem adhatna olyan hű képet életünk folyásáról, mint a tényeknek megfelelő számszerű adatok. Ezeket nem lehet kiforgatni, ezek világosan beszélnek. Ezeket nézve tűnik ki a maga valóságában az az ugrásszerű emelkedés, amely életszínvonalunkat tekintve a béke, a szocializmus építésének 25 évére Jellemző. Hol kezdődik egyáltalán az életszínvonal? Ügy gondolom, a lakásnál. A korunkhoz méltó, kulturált lakáskörülmények között élő ember, család életszínvonala az a standard, amélyet civilizált országban kiinduló pentnak tekinthetünk. Mondhatjuk-e, hogy 25 évvel ezelőtt minden állampolgárunk megfelelő lakással rendelkezett? A kérdés valóban csak szónoki, hiszen a feleletet mindenki tudja: nem. Rendelkezlk-e vajon ma mindenki megfelelő lakással? Sajnos, nem. Ezért államunk egyik legfőbb belpolitikai törekvése az utóbbi 25 év alatt a lakásínség megszüntetése volt. S ha ezt mára nem Hogy élünk ma? Is sikerült százszázalékosan felszámolni, mégis szép eredményekkel dicsekedhetünk, különösen ha számba vesszük a lakosság szaporodásával arányosan növekvő lakásigényeket. 1955-lg sajnos nem állnak rendelkezésemre adatok. 1955-bsn 54 400 lakást fejeztek be s adtak át a lakosságnak, de 1965-ben már 263 500 lakáségységet. A későbbi évekből származó adatok még fel dolgozás alatt vannak. Természetesen nem közömbös az S9m, hogy az új lakások — akár állami, akár szövetkezeti vagy magánlakások — milyen minőségűek, milyen komfortot nyújtanak. Az 1965-ben átadott lakások 89,9 százalékában van folyóvíz, 73,7 százalékában meleg víz, 96,3 százaléka rendelkezik fürdőszobával vagy zuhanyozóval, 72 százalékát látták el központi fűtéssel és 62,6 százalékát gázzal. Az érdekesség kedvéért vessük össze a nálunk és az NDK-ban ugyanebben az Időszakban épüli lakások ellátottságát. Az NDK-ban a folyóvízzel ellátott lakások számaránya 97,8 százalék, meleg vízzel el van látva 38,8 százalék, fürdőszobával vagy zuhanyozóval 99 százalék, központi fütéssal 33 százalék és gázzal 85 százalék. A lakást — akár állami eszközökből, akár magánerőből épüli — be kell rendezni. A szükséges használati tárgyakom kívül vajon mire futotta még polgáraink anyagi erejéből? íme: 1950-ben ezer lakásra számítva 195 rádiókészülék vásárlása Jutott, 1980-ban 259, míg 1965 ben 263. Ez azt Jelenti, hogy sok családban két, esetleg három rádióké szülék is van, amin — a kis zsebrádiók divatját tekintve — nem Is csodálkozhatunk. De a rádió már régi jószág, még a háború előlit Időkben honosodott meg. Hogy ál lünk háború utáni versenytársával, a televízióval? 1955-ban ezer la kcsra bizony még csak kél ké szülék jutott. 1963-ban már 117, 1965-ben pedig 149. Pillantsunk összehasonlításképpen most a szomszédos Ausztriára, ahol 1955- ben ezer lakosra 0,2, 1963-ban 65 és 1965-ben 98 darab televízió esett, tehát jócskán elmaradtak mögöttünk. Ezzel szemben felhozhatnánk, hogy tgenám, de náluk már folyik a színes adás. Ez Igaz, a színes adás nálunk még csak elő készületben van, de náluk a fekete-fehér adást Is sokkal kevesebben nézhetik, s Így valószínűleg a színes Is csak kevesek számára lesz hozzáférhető. A jól felszerelt lakáshoz tarló zik a telefon Is. Itt még az első köztársaság Idejéből Is rendelke zésemre áll egy adat. 1937-ben ezer lakosra 15 magánállomás esett, 1964-ben pedig már mind m tizedik lakosra jut egy telefonál lomás, 1965-ben pedig ennél Is több. 1965-ig távbeszélő-ellátottság tekintetében még az NDK Is utó nunk következik. De hagyjuk a lakásokat. Csukjuk be magunk mögött az ajtót és lépjünk ki az utcára. Rögtön szembe tűnik, mennyire megnövekedett az autóforgalom. Ha betekintünk az. autóelöjegyzésekbe visszamenőleg. 2
