A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-19 / 16. szám
ország szerte dús kalászba szöknek, sőt talán valamikor Európát is megtermékenyítik. ANATOLE FRANCE Az a segítség, amelyet a Szovjetunió nyújt számunkra, felbecsülhetetlen értékű haladásunk szempontjából, s népünk igen nagyra becsüli. I. HAILS SZELAS3ZIÉ Ne gondolja senki, hogy Lenin halálával jelentősége a múlté lett. A jövőre is gondolnunk kell. A jövő szempontjából pedig az Lenin jelentősége, hogy ha az a kísérlet, amire vállalkozott, a szocializmus kísérlete nem sikerül, akkor elpusztul a mai civilizáló, mint ahogy már sok civilizáció megsemmisült a múltban Ám ha Lenin módszereit követni fogják, új korszak .nyílik meg előttünk, s nem fenyeget majd bennünket összeomlás és pusztulás. BERNARD SHAW ■ Soha nem felejtjük el azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott számunkra a válságos időszakokban. Soha nem felejtjük el az 1956-ban nyújtott támogatást, amikor hármas agresszió áldozatai voltunk Soha nem felejtjük el az Asszuáni-gát építéséhez kapott Segítséget, hiszen e gát egész népünk álma, élethalál kérdése volt. Az Asszuáni-gát nemzeti reménységünket, népünk óhaját jelentette. Ez a gát szimbóluma lesz az EAK és a Szovjetunió közötti önzetlen, nemes eszméken és elveken alapuló barátságnak. GAMMAL NASSZER ■ Az Egyasült Államokban hozzászoktunk, hogy gazdasági rendszerünket az ipari fejlődés leghatásosabb ösztönzőjének tekintsük az emberiség történetében. Most el kell ismernünk: a szovjet gazdasági rendszer már bebizonyította, hogy legalábbis egyenrangú a miénkkel. j. NUTTER amerikai közgazdász ■ Tudjuk, mit köszönhet az emberiség Leninnek. Tudunk nemcsak a Szovjetuniónak az Októberi Forradalom után elért hatalmas eredményeiről, hanem e forradalomnak más országokra gyakorolt hatásáról is. Mag vagyok győződve róla, hogy az oroszországi Októberi Forradalom s a Szovjetuniónak a második világháborúban betöltött szerepe nagyban hozzájárult az elnyomott népek felszabadításához. HABIB BURGIBA Lenin jelenti a XX, századot RENÉ CASSIN Nnbel-dijas, az ENSZ Emberi jogok Bizottságának tagja, Franciaország még 1959-ben látjuk, hogy 57 037 személy kötött le a takarékban fejenként 20 000 koronát személy gépkocsira, 1965-ben az Igénylők száma 31691, de 1965-ben ezer la kosra már 29 személygépkocsi ju tott, míg mondjuk a fejlett Japánban csak 17. Ragyogó példa ez a lakosság vásárlóerejének növekedésére. Ha mér az utaknál tartunk, akár a Jól, akár a kevésbé jól karban tartott utakra gondolunk, akár vasútjainkra vagy légiútjainkra, eszünkbe ötllk: hány vonat, autó, repülőgép hagyja el Hazánkat, különösen a nyári Időszakban, hogy polgáraink Idegen, sosem látott tájakkal Ismerkedjenek s töltsék pihenéssel évi szabadságukat. A forgalom főleg a szomszédos államok felé Irányult, ezen belül Is a tenger felé, hiszen Csehszlovákiának nincs tengerpartja. Ennek ellenére természeti szépségeiért és az idegeneknek kínálkozó egyéb lehetőségekért {pél. nemzetközi vásárok) hazánkat Is számos külföldi kereste fel. A hazánkba áramló turistaforgalom az utóbbi évekig növekvő tendenciát mutatott. Azt hiszem, a külföldi utazásokkal kezdődik tulajdonképpen a luxuskiadások listája. A tágas, jól felszerelt lakás, a garázs és a kocsi, a jó életszínvonal természetes velejárói, de .szükségletet elégítenek ki, gyakorlati hasznuk van. Az utazások, barangolások azonban nem gyakorlati, hanem magasabb, kulturális Igényt elégítenek ki, akárcsak a hangversenyek Vagy tárlatok látogatása, amelyeknél viszont összehasonlíthatatlanul többe kerülnek. Az idegenforgalomnak a hazánkból kifelé Irányuló, azaz passzív oldala ugyancsak fokmérője életszínvonalunk emelkedésének, annak, hogy mennyivel többet engedhettünk meg magunknak a hatvanas években, mint az ötvenesekben, vagy éppen a még ezt is megelőzőekben. A hatvanas éveken belül Is nagy már a különbség, mondjuk 1963 és 1967 között. Magyarországra utaztak tőlünk 1963-ban 186 469-en, 1967-ben már 894 849-en. Az NDK-ba ugyanezekben az években 133 542-en és 895 425-en, az NSZK-ba 19 996-an és 91 045-ert, Lengyelországba 194 919-en és 315 594 en, Ausztriába 48 407-en és 177 220-an, a Szovjetunióba 32 200 és 51 504-en. Az utasok közül 41921, Illetve 168 452 vett Igénybe repülőgépet. Csak a szomszédos országokba látogató csehszlovák turisták számát figyelembe véve, az emelkedés ugrásszerű. Míg 1963-ban 657 454 csehszlovák látogatott a szomszédos szocialista Országokban, 1967-ben, már 2 394 089 Természetesen több százezer azoknak a száma is, akik a szomszédos államoknál nieszszebbre, esetleg más földrészekre látogattak el. A külföldre utazó csehszlovák turisták száma 1967 óta Is ugrásszerűen növekedett, s csak 1970-ben mutat csökkenő tendenciát, de nem az utazási kedv vagy az anyagi lehetőségek megcsappanása miatt, hanem az időközben hozott korlátozó rendelkezések folytán. Az életszínvonalai azonban nem csupán a magánjellegű utazásokon lehet lemérni, de emeli azt a szakszervezeti üdültetések növekvő száma Is. A nők foglalkoztatottságának arányában nemcsak háztartási gépek kaptak helyet egyre több lakásban, hanem megnőtt a szolgáltatások Iránti Igény is. A jól felszerelt lakásokban pedig gyarapodnak a luxuscikkek, mert ha minden megvan, ami jó és szükséges, jön a plusz, jön a luxus. Hogy a ma már közszükségleti cikknek számító óra ára hogy aránylik, mondjuk a ma egyes esetekben luxuscikknek számító női cipő árához, azt valóban érdekes lesz szemléltetni. Az, hegy a kategóriák így felcserélődtek, paradox példája az éleiszínvona) emelkedésének. Tehát egy jó, hazai gyártmányú Prím karóra, aminek élettartama minimum 13—15 év, ma már 250 koronáért kapható, míg a Spanyolországból Importált luxusclpők óra 420, 430 korona, esetleg még több is, tehát až óra árának kétszerese, ugyanakkor élettartama nem 13—15 év, hanem szerencsés esetben ugyanennyi hónap. És talán raktáron maradnak ezek a cipők? Dehogyis! Felháborodva meresztjük szemünket az árcédulára, de a cipők azért eltűnnek a kirakatból. Természetesen olcsóbban lehet megvásárolni a belföldi gyártmányú cipőket, amelyek legfeljebb exsztravaganciában maradnak el a spanyol vagy az olasz cipők mögött, ízlésben azonban alig, a tartósságról nem Is szólva. A Klenoty óra- és ékszerbolt vállalat az utolsó három évban sohasem tapasztalt forgalmat bonyolított le karórában; a legnagyobb kereslet az 1969-es évben mutatkozott. A vásárlóerőhöz mérten nőtt a kereslet a valódi perzsaszőnyegek iránt is. A perzsaszőnyegek érdekes módon sosem tar toztak a szőnyegkereskedések keretébe, mindig Is az ékszer- és régiségboltok foglalkoztak eladásával. A Klenoty néhány éve Orient néven boltokat nyitott, ahol valódi perzsaszőnyegeken kívül a Közel- Keletről és Észak-Afrikából, sőt Indiából és más távol-keleti országokból származó nép- és iparművé szetl cikkeket árusít. Perzsaszőnyegben, az 1968-as évhez viszonyítva, a forgalomnak öt és félszeresét bonyolították le. A legmagasab indexszámot az idei mérleg mutatja. A jövőben ennek az emelkedésével is számolni kell, mert a közeljövőben az Állami Takarékpénztár perzsaszőnyeg vásárlására is folyósít kölcsönt. A vevőnek a vételár harminc százalékával kell csak rendelkeznie, a többire hitellevelet ad a takarék. A igények növekedése a vállalatnál még egy vonalon tapasztal ható. Az aranyékször Iránti kereslet eddig is nagyobb volt, mint amit ki tudtak elégíteni, ezért Olaszországból, Törökországból, ahol aránylag alacsony az arany ára, már tavaly és az idén ékszereket hoztunk be, és így bővült a választék. A képzőművészeti szövetség egyik boltjában, a DIelóban szintén terepszemlét tartottunk. Megkérdeztük, hogy az üzlet vevőköre hozzáértő, művészetekben jártas emberekből áll-e inkább, vagy pedig olyanokból, akik vágyódnak valami szép művészi tárgy után, de nem Igazodnak el ezen a területen és tanácsra szorulnak. Mint megtudtuk, ez a második csoport van jelentős túlsúlyban. Ezekben az üzletekben tanácsadói szol gálatot is tartanak. A vevő elmondja, hogy körülbelül milyen az elképzelése, mire vágyik, lefesti lakásának tnterieurjét, és ehhez mértei útbaigazítják. A fentieket figyelembe véve, a kérdésre: hogy élünk ma, csak egyöntetűen felelhetünk: jól. Sokkal jobban, mint 25 évvel ezelőtt. S élhetnénk még jebban Is? Hogyne. Ez főként rajtunk múlik. A piac rendkívül érzékeny szeizmográf, grafikonjának görbéjén a munkaerkölcs, illetve az állami jövedelem növekedése s visszahatása a dolgozók egyéni keresetére s ennek legkisebb Ingadozása Is meglátszik. Az átmeneti nehézségeket csak komoly termelőmunkával tudjuk kiküszöbölni. Hogy életszínvonalunkat tekintve ne álljon be vlss. aesés, sem stagnáció, hanem újabb 25 év múltán, ha feltesszük a kérdést: hogy élünk ma? — felelhessük, s bizonyíthassuk, hogy sokkal jobban, mint 25 évvel ezelőtt. ORDÚDY KATALIN 3
