A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-29 / 12-13. szám
1 v " ľ ; /smjjjji j mm f I iT* lill Fii •* ! f |S • * mW m> J a ... 1 jjÉÉp IS A Birma Laksml hindu imahái Delhiben (Concert a Marson Fenyő Miklós és S. Nagy István szerzeménye Énekelte a Hungária-egyiittes Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest No gyerünk sró - cok most az tgntp-stg tár an finn gyul-nak ttnn a ai- bt fii. A Manen ti - ti mu-sor vat: rt-ink. Hatiorn,hogy ntm á - tat a-haj.- la-gok. AHunk tgy kri-ttr szin-pa-dan Lt-gytn egy A ft- /unk És szil a Mr m m Ja kon - ctrt az ég. plik-koc - ka is raj Rock and Roll tgy pere bin is. h-du-lis, la dril,Sabi*zid a-lan Csuda tz, a Ro-bata mi fii - annyi-ra JAN RESÜTIK INDIAIJÁN ýúUŕtôbHL Ha már valaki Benáreszbe jött, okvetlenül meg kell néznie azt is, milyen is az indiai kézműipar, főként a híres selyem, vagy a benáreszi brokát készítése Ebben a városban készül a legdrágább brokát, a szári, a selyem, melyeket az egész világ ismer és becsül. A város üzletel és áruházai a legkülönfélébb anyagok káprázatos tömegével csalják ki a pénzt az emberek zsebéből. Elmentem egy ilyen kézműipari üzembe, ahol a selyem és a brokát készül. Láttam, hogyan készül a huszonkét karátos aranyszálakkal átszőtt selyem szári. Csak gyermekek dolgoznak itt, s láthatjuk, hogy bár a kormány tiltja a gyermekek alkalmazását tizenötéves korukig, ennek ellenére mennyire kihasználják őket. Mert hiába hoz törvényeket a kormány, ha a szülők másként döntenek. Napi tíz óra hosszat görnyednek ezek a gyermekek a szövőszék fölött egy betonozott falú gödörben. Ezek a gyermekek a szövőszékek zajában, rossz látási viszonyok között rontják el korán a szemüket, mivel az anyagok mintája igen bonyolult. így azután nehéz szívvel néztem a gyors gyermekkezek munkáját, tgy dolgoznak reggeltől estig. A benáreszi készítmények közül nevezetesek még a rézből készített gyönyörű dísz- és használati tárgyak. Ez a munka Európában megfizethetetlen lenne, de Indiában igen olcsó a munkaerő. Benáresz lakossága is igen érdekes összetételű. Láthatunk itt bengáliait, tamilt, maharátot és sok idetelepült fehért is. Mint minden indiai városban, itt is nagyon sok a koldus és a kéregető gyermek, akik kilométereken keresztül követik kiszemelt áldozatukat. Itt kell megemlítenem a szent teheneket is, melyekből itt még sokkal több kószál az utcákon, a zarándokok között, mint más indiai városokban. Ugyanis éppen olyan nagy szükség van rájuk, mint. a hívő tömegekre, amennyiben az egyes szertartásoknál nagy szükség van a tejükre. Ranchi — ahol ismernek bennünket Elsősorban azért kerültem ki Indiába, mert nem a saját zsebemből kellett fedeznem az itt-tartózkodás és az utazás költségeit, másodsorban pedig a hivatásom szólított ide egy teljes évre. Ugyanis egy kohászati üzemet építettek itt Ranchtban csehszlovák szakemberek, s én mint tanácsadó kerültem ki velük. Egy kis nép fia jött el távoli hazájából, hogy egy nagy népen segítsen. Mivel teljes tizenkét hónapot töltöttem Indiában, alaposan megfigyelhettem a természetet, a gazdasági munkákat, a kultúrát és a lakosságot is ezen a fennsíkon, melyen a háromszázezer lakosú város, Ranchi terjeszkedik egyre nagyobb iramban. Ranchi Bihar áilam ipari központja, kohászati szempontból pedig egyik legjelentősebb városa Indiának. Hétszázharminc méterre a tengerszint felett kitűnő vasúti és légi összeköttetése van egész Indiával. Tekintettel arra, hogy ez a város az utóbbi időben gyorsan terjeszkedik, a kohászati és a gépgyártás fejlődésével egyidöben nőttek ki a földből a legmodernebb lakónegyedek és a nyomorúságos viskók ezrei. Bár fejlődik az ipar, a lakosság túlnyomó többsége mindmáig a mezőgazdaságban dolgozik, ami azután feltétlenül nyomot hagy a lakosság foglalkoztatottsága és élet színvonala terén is. A nagybirtokokat az utolsó földreform alkalmával fel kellett volna osztani a parasztok között, ha következetesen végrehajtották volna. De ez nem történt meg, így a föld legnagyobb része mindmáig a gazdag farmerek és a földbirtokosok tulajdonában van, annak ellenére, hogy a falvakon rengeteg földnélküli paraszt nyomorog. Bár majdnem min den mezőgazdasági növény jó termést ad, a földet nem használják ki kellőképpen, egyáltalán nem trágyázzák, mióta a világot „megteremtették“. De azért bő termést aratnak le róla. A lakosság túlnyomó többsége hindu ugyan, de igen nagy létszá mű a más vallásfelekezetiek, főként a muzulmánok tábora is. A két tábor között állandó a torzsalkodás, s ez időről-időre katasztrofális következményekkel járó össze-
