A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-15 / 6. szám
Közel egy év telt el azóta, hogy a Csemadok rendkívüli X. Országos Közgyűlése jóváhagyta a Szövetség új programját. Az elfogadott program többek között leszögezi: ahhoz, hogy szellemi életünk és egyúttal társadalmi struktúránk szerves egészet alkosson, meg kell teremteni a csehszlovákiai magyar tudományos életet, a legmagasabb szintű szellemi tevékenység szervezett formáit. Szövetségünk lehetőségeihez mérten megtette az első lépéseket e célkitűzés megvalósítása érdekében. Jelentkeznek az első eredmények s a problémák is. Ezeket bolcolgatva, szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a csehszlovákiai magyar tudományos élet kibontakoztatása egy társadalmi szervezet talaján történik. Ez határozza meg tartalmát, módszereit, szabja meg korlátáit. Egy nemzeti kisebbség nyelvének ápolása, néprajzkincsének megmentése, történelmének feldolgozása, szociális viszonyainak feltárása — kivétel nélkül olyan feladat, amely már jellegénél fögva elég ösztönző erővel bír a kisebbség értelmiségére ahhoz, hogy végzését, akár önkéntes társadalmi munka formájában is, vállalja. Erre a motivációra támaszkodott a Csemadok, amikor felismerve a társadalmi igényt, célul tűzte ki tudományos társaságok létrehozását a Szövetség keretén belül, biztosítva a fentebb felsorolt feladatok végzéséhez feltétlenül szükséges szervezési és anyagi feltételeket. 1969 májusában megalakult a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság, amely sajtőnyelvi, nyelvi-nevelési, beszélt nyelvi, ismeretterjesztő,5 dialektológiai, toponirniai, nyelvi összehasonlító és terminológiai szakcsoportokban fejti íci tevékenységét. A sajtónyelvi csoport figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a csehszlovákiai magyar sajtó nyelvezetét. Eddig az Irodalmi Szemle hasábjain az Irodalmi Szemlé, a Szabad Földműves, a Természet és Társadalom, az Oj Ifjúság és a Hét nyelvezetével foglalkozó tanulmányokat jelentett meg. A Szlovákiai Újságírók Szövetségének Magyar Szervezetével karöltve továbbképző tanfolyamot tervez a magyar járási lapok szerkesztői számára. A nyelvi-nevelési csoport felhívással fordult á magyar alapfokú és középiskolákhoz, hogy mérjék fel a nem magyar szakos tanárok nyelvhasználatát. Sajnos. a felmérést mindössze 6 iskolában végezték el. Hatásukban effektívebbek voltak azok a szemináriumok, melyeket e csoport a kerületi pedagógiai intézetekkel közösen rendezett a magyar nyelvű oktatók számára, s amelyeken a Társaság vezetőségének tagjai tartottak előadást. A munkának ezt a formáját kívánja a jövőben is alkalmazni. A beszélt nyelvi csoport az SZSZK oktatásügyi minisztériumával karöltve az idén megrendezi az országos ki-A Hét társadalompolitikai melléklete 6 9 Felelős szerkesztő: Mécs Jőzset ejtési versenyt. Az ismeretterjesztő csoport nyelvművelő rovatot indított az Új Szó-ban. A terminológiai csoport feladata a szlovák— magyar és magyar—szlovák szakszótárak készítése lenne. Erre a munkára azonban eddig kevés vállalkozó akadt, bár e feladat végzése kisebbségi társadalmunk szempontjából rendkívül fontos lenne. A nyelvi összehasonlító csoport munkáját a Szocialista Nevelés-ben megjelent a magyar—szlovák nyelvi jelenségek összehasonlításával foglalkozó tanulmányok jelzik. A társaság legeredményesebben működő csoportja a földrajzi nevek gyűjtését végző toponirniai csoport. Tagjai eddig 173 község földrajzi neveit gyűjtötték össze s e tárgykörből több tanulmányt készítettek. A dialektológiai csoport szervezi és irányítja a nyelvjáráskutatást, valamint a begyűjtött anyag rendezését és feldolgozását. Tagjai számára tavaly továbbképző összejöveteleket tartott Érsekújváron és Kassán, ahol a gyűjtők megismerkedhettek a nyelvjárásgyűjtés problémáival és technikai tudnivalóival. A Társaság vezetősége évente megrendezi a Kazinczy Nyelvművelő Napokat s a tevékenység ösztönzésére pályázatot hirdet. Jelenleg a Társaság tagjainak eddigi munkaeredményeit dokumentáló évkönyv szerkesztésével foglalkozik. A néprajzi gyűjtőmunkával a Csemadok két éve kezdett el behatóbban foglalkozni. Kiépítette az önkéntes néprajzi gyűjtök hálózatát, iskolázásokat rendezett számukra, melyeken kiváló magyarországi szakemberek adtak elő. Általános néprajzi" kérdőívet állított össze, melynek adatai a további gyűjtőmunka ^lápjául szolgáltak. A Tábortűz című ifjúsági lapban pályázatot hirdetett kiolvasók és mondőkák gyűjtésére. S az eredmény sem maradt el: 147 faluból, 204 kitöltött felderítő kérdőív érkezett be; 2400 kiolvasó és mondóka, 826 népdal, 63 népballada, 91 lakodalmi rigmus,' 13 monda várt feldolgozásra és publikálásra; több helyi jellegű néprajzi kiállítást rendeztek, a közelmúltban állandó néprajzi kiállítás nyílt Lédecen. A -még tovább sorolható eredmények s a gyűjtőmunka magasabb szintű irányításának szükségessége tette jogosulttá a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakítását. A Társaság, amely 1969 novémberíben alakult, fő feladatának tekinti a járási néprajzi szakcsoportok munkájának irányítását, a gyűjtők hálózatának bővítését, iskolai gyűjtőcsoportok alakítását, falumúzeumok és további állandó néprajzi kiállítások létrehozását, a gyűjtött anyag lejegyzését, rendszerezését és publikálását. ■ — Kisebbségi viszonyaink között rendkívüli jelentőséggel bír a helytörténeti kutatás. Egészséges lokálpatriotizmust bontakoztat ki, mely együtt jár a szülőföld, a szűkebb haza, a lakóhely iránti felelősségérzet, áldozatkészség növekedésével, a nemzetiségi tudat erősödésével. Sajnos, az igényes, a kor színvonalán álló helytörténeti mozgalomról Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban még nem beszélhetünk. Megindítása rendkívül nehéz, sok türelmet és lelkesedést igénylő törekvés. Törekvés a helytörténeti kutatás erőinek feltárására, összefogására s egyben a megfelelő irányítás formáinak kialakítására. Kísérlet a történelmi adat- és anyaggyűjtés kibővítése mellett, helytörténeti dolgozatok eredeti, főleg levéltári források felhasználásával történő írásának szorgalmazására. E feladatok teljesítése igényli a módszertani segítséget és központi irányítást. Ez teszi szükségessé a Csemadok keretén belül a Csehszlovákiai Magyar Történelmi Társaság megalapítását. Küldetése elsősorban az lenne, hogy összefogja a szétszórtan élő és dolgozó hazai magyar történészeket, lehetőséget adjon arra, hogy felkészültségüket a helytörténeti törekvések felkarolása által a hazai magyarság szolgálatába állítsák. A Társaság megalakítását célzó első lépés 1969 júniusában történt, amikor a Csemadok KB tudományosnépművelési osztálya a hazai magyar hivatá sós történészek és a honismereti mozgalom néhány ismertebb képviselőjének részvételével ősz szejövetelt rendezett. A résztvevők előkészítő bizottságot választottak, amely azóta töboször ülésezet. Kidolgozta a Társaság alapszabályzatának javaslatát, tagjai módszertani és előadói segédanyagok készítését vállalták. Már a júniusi összejövetelen vita kerekedett a Társaság küldetését és felépítését illetően. A vita során az az álláspont bontakozott ki, hogy az elsősorban módszertani teendőket vállaló Társaság teret adjon a tudományos felkészültségű történészek mellett azoknak is, akik ugyan a szigorúan vett tudományosság minden kritériumának nem tesznek eleget,, de igényesebb helytörténeti írásokkal dicsekedhetnek. Ezt figyelembe véve jelenleg a Társaság megalakulásának és ’sikeres működésének egyik alapvető feltétele helytörténeti szakkörök alakítása minden járásban, hogy a Társaságot valóban a legképzettebb történészeink és történelemkedvelőink alkossák és tevékenységében a munkatársak kiépített hálózatára táhíaszkodhasson. Ez elsősorban szervezési kérdés, időt igényel. Halasztást nem tűrő feladat a csehszlovákiai magyarság szociális, műveltségi, jogi viszonyainak feltérképezése. Mivel nincsenek képzett szociológusaink, a szociológiai kutatás megindítása nehézségekbe ütközik és jelenleg a szociológia iránt érdeklődőkre hárul. A Csemadok járási bizottságai mellett megalakultak a szociológiai szakcsoportok, amelyek a Kardos István által készített, a magyarlakta járások gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyainak felmérését szolgáló . módszertani útmutató alapján kezdték el tevékenységüket. E csoportok vezetői s a szociológia iránt érdeklődők számára a Csemadok KB tudomá nyos-népművelési osztálya az idén szemináriumokat rendez, ezzel kívánja elősegíteni a munka iránti érdeklődés felkeltését. A nehézségek ellenére bízunk abban, hogy ez év végén sikerül megteremteni a feltételeket a Csehszlovákiai Magyar Szociológiai Társaság létrehozásához. ! 5 Az új program jóváhagyásától élteit időszak rövid ahhoz, hogy az indulás utáni nehézségek között született részeredmények alapján következtetéseket vonjunk le arra vonatkozóan, hogy mennyiben reálisak s megvalósíthatók a programban megjelölt célkitűzések. Tény, hogy a Csemadok keretén belül működő ■ tudományos társaságok nem helyettesíthetik, csak részben pótolhatják a hiányzó nemzetiségi tudományos intézetet. A szabad időben . végzett munka eredményei még optimális feltételek mellett is nehezen hasonlíthatók össze a tudományos intézetek hivatásos kutatóinak teljesítményeivel. Az effektiv és átfogó kutatómunkát tehát csak egy nemzetiségi tudományos intézet vállalhatná. A Csemadok tudomá nyos társaságainak tevékenysége inkább aláhúzza a kutatóintézet szükségét, valamint egy központi magyar könyvtár, levéltár és múzeum létrehozásának igényét. Viszont ezek a társaságok az említett intézmények létrejöttével sem veszítenének jelentőségükből. Az eddigi tapasztalatok alapján szerepüket így körvonalazhatjuk: tömörítik és fontos társadalmi tevékenységre ösztönzik a legképzettebb hazai magyar értelmiségieket, az értelmiség széles rétegeiben felkeltik d'-tudományos munka iránti érdeklődést és gondoskodnak szakmai to vábbképzésükről, a tudomány eredményeinek népszerűsítésével és módszertani utasításokkal segítik a Csemadok népművelési munkáját. A vázolt feladatokból kitűnik, hogy értelmiségünknek a Csemadok tág teret biztosít az aktív társadalmi tevékenységre. Az elképzelő, sekből csak szorgos áldozatkész munkájuk ko vácsolhat valóságot. Valamennyien kárát látnánk, ha az adott lehetőségek a közömbösség és passzivitás miatt kihasználatlanok maradnának. MÁCZA MIHAt.V a Csemadok KB osztáíyvexetoje