A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-15 / 6. szám

Közel egy év telt el azóta, hogy a Csemadok rendkívüli X. Országos Közgyűlése jóváhagyta a Szövetség új programját. Az elfogadott prog­ram többek között leszögezi: ahhoz, hogy szel­lemi életünk és egyúttal társadalmi struktúránk szerves egészet alkosson, meg kell teremteni a csehszlovákiai magyar tudományos életet, a legmagasabb szintű szellemi tevékenység szer­vezett formáit. Szövetségünk lehetőségeihez mérten megtette az első lépéseket e célkitűzés megvalósítása érdekében. Jelentkeznek az első eredmények s a problémák is. Ezeket bolcol­­gatva, szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a csehszlovákiai magyar tudományos élet kibontakoztatása egy társadalmi szervezet ta­laján történik. Ez határozza meg tartalmát, módszereit, szabja meg korlátáit. Egy nemzeti kisebbség nyelvének ápolása, néprajzkincsének megmentése, történelmének feldolgozása, szociális viszonyainak feltárása — kivétel nélkül olyan feladat, amely már jel­legénél fögva elég ösztönző erővel bír a ki­sebbség értelmiségére ahhoz, hogy végzését, akár önkéntes társadalmi munka formájában is, vállalja. Erre a motivációra támaszkodott a Csemadok, amikor felismerve a társadalmi igényt, célul tűzte ki tudományos társaságok létrehozását a Szövetség keretén belül, bizto­sítva a fentebb felsorolt feladatok végzéséhez feltétlenül szükséges szervezési és anyagi fel­tételeket. 1969 májusában megalakult a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Tár­saság, amely sajtőnyelvi, nyelvi-nevelési, be­szélt nyelvi, ismeretterjesztő,5 dialektológiai, toponirniai, nyelvi összehasonlító és terminoló­giai szakcsoportokban fejti íci tevékenységét. A sajtónyelvi csoport figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a csehszlovákiai magyar sajtó nyelvezetét. Eddig az Irodalmi Szemle hasábjain az Irodalmi Szemlé, a Szabad Föld­műves, a Természet és Társadalom, az Oj Ifjú­ság és a Hét nyelvezetével foglalkozó tanul­mányokat jelentett meg. A Szlovákiai Újságírók Szövetségének Magyar Szervezetével karöltve továbbképző tanfolyamot tervez a magyar járási lapok szerkesztői számára. A nyelvi-nevelési csoport felhívással fordult á magyar alapfokú és középiskolákhoz, hogy mérjék fel a nem magyar szakos tanárok nyelvhasználatát. Saj­nos. a felmérést mindössze 6 iskolában végez­ték el. Hatásukban effektívebbek voltak azok a szemináriumok, melyeket e csoport a kerü­leti pedagógiai intézetekkel közösen rendezett a magyar nyelvű oktatók számára, s amelyeken a Társaság vezetőségének tagjai tartottak elő­adást. A munkának ezt a formáját kívánja a jövőben is alkalmazni. A beszélt nyelvi cso­port az SZSZK oktatásügyi minisztériumával karöltve az idén megrendezi az országos ki-A Hét társadalompolitikai melléklete 6 9 Felelős szerkesztő: Mécs Jőzset ejtési versenyt. Az ismeretterjesztő csoport nyelvművelő rovatot indított az Új Szó-ban. A terminológiai csoport feladata a szlovák— magyar és magyar—szlovák szakszótárak ké­szítése lenne. Erre a munkára azonban eddig kevés vállalkozó akadt, bár e feladat végzése kisebbségi társadalmunk szempontjából rend­kívül fontos lenne. A nyelvi összehasonlító csoport munkáját a Szocialista Nevelés-ben megjelent a magyar—szlovák nyelvi jelensé­gek összehasonlításával foglalkozó tanulmá­nyok jelzik. A társaság legeredményesebben működő csoportja a földrajzi nevek gyűjtését végző toponirniai csoport. Tagjai eddig 173 község földrajzi neveit gyűjtötték össze s e tárgykörből több tanulmányt készítettek. A dia­lektológiai csoport szervezi és irányítja a nyelvjáráskutatást, valamint a begyűjtött anyag rendezését és feldolgozását. Tagjai számára tavaly továbbképző összejöveteleket tartott Ér­sekújváron és Kassán, ahol a gyűjtők megis­merkedhettek a nyelvjárásgyűjtés problémái­val és technikai tudnivalóival. A Társaság ve­zetősége évente megrendezi a Kazinczy Nyelv­művelő Napokat s a tevékenység ösztönzésére pályázatot hirdet. Jelenleg a Társaság tagjai­nak eddigi munkaeredményeit dokumentáló évkönyv szerkesztésével foglalkozik. A néprajzi gyűjtőmunkával a Csemadok két éve kezdett el behatóbban foglalkozni. Kiépí­tette az önkéntes néprajzi gyűjtök hálózatát, iskolázásokat rendezett számukra, melyeken kiváló magyarországi szakemberek adtak elő. Általános néprajzi" kérdőívet állított össze, melynek adatai a további gyűjtőmunka ^lápjá­ul szolgáltak. A Tábortűz című ifjúsági lapban pályázatot hirdetett kiolvasók és mondőkák gyűjtésére. S az eredmény sem maradt el: 147 faluból, 204 kitöltött felderítő kérdőív ér­kezett be; 2400 kiolvasó és mondóka, 826 nép­dal, 63 népballada, 91 lakodalmi rigmus,' 13 monda várt feldolgozásra és publikálásra; több helyi jellegű néprajzi kiállítást rendeztek, a közelmúltban állandó néprajzi kiállítás nyílt Lédecen. A -még tovább sorolható eredmények s a gyűjtőmunka magasabb szintű irányításá­nak szükségessége tette jogosulttá a Csehszlo­vákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakítá­sát. A Társaság, amely 1969 novémberíben ala­kult, fő feladatának tekinti a járási néprajzi szakcsoportok munkájának irányítását, a gyűj­tők hálózatának bővítését, iskolai gyűjtőcso­portok alakítását, falumúzeumok és további állandó néprajzi kiállítások létrehozását, a gyűjtött anyag lejegyzését, rendszerezését és publikálását. ■ — Kisebbségi viszonyaink között rendkívüli je­lentőséggel bír a helytörténeti kutatás. Egész­séges lokálpatriotizmust bontakoztat ki, mely együtt jár a szülőföld, a szűkebb haza, a la­kóhely iránti felelősségérzet, áldozatkészség növekedésével, a nemzetiségi tudat erősödésé­vel. Sajnos, az igényes, a kor színvonalán álló helytörténeti mozgalomról Dél-Szlovákia ma­gyarlakta járásaiban még nem beszélhetünk. Megindítása rendkívül nehéz, sok türelmet és lelkesedést igénylő törekvés. Törekvés a hely­­történeti kutatás erőinek feltárására, összefo­gására s egyben a megfelelő irányítás formái­nak kialakítására. Kísérlet a történelmi adat- és anyaggyűjtés kibővítése mellett, helytörté­neti dolgozatok eredeti, főleg levéltári forrá­sok felhasználásával történő írásának szorgal­mazására. E feladatok teljesítése igényli a módszertani segítséget és központi irányítást. Ez teszi szükségessé a Csemadok keretén be­lül a Csehszlovákiai Magyar Történelmi Tár­saság megalapítását. Küldetése elsősorban az lenne, hogy összefogja a szétszórtan élő és dolgozó hazai magyar történészeket, lehetősé­get adjon arra, hogy felkészültségüket a hely­történeti törekvések felkarolása által a hazai magyarság szolgálatába állítsák. A Társaság megalakítását célzó első lépés 1969 júniusában történt, amikor a Csemadok KB tudományos­népművelési osztálya a hazai magyar hivatá sós történészek és a honismereti mozgalom né­hány ismertebb képviselőjének részvételével ősz szejövetelt rendezett. A résztvevők előkészítő bizottságot választottak, amely azóta töbo­­ször ülésezet. Kidolgozta a Társaság alapsza­bályzatának javaslatát, tagjai módszertani és előadói segédanyagok készítését vállalták. Már a júniusi összejövetelen vita kerekedett a Tár­saság küldetését és felépítését illetően. A vita során az az álláspont bontakozott ki, hogy az elsősorban módszertani teendőket vállaló Tár­saság teret adjon a tudományos felkészültségű történészek mellett azoknak is, akik ugyan a szigorúan vett tudományosság minden krité­riumának nem tesznek eleget,, de igényesebb helytörténeti írásokkal dicsekedhetnek. Ezt fi­gyelembe véve jelenleg a Társaság megalaku­lásának és ’sikeres működésének egyik alap­vető feltétele helytörténeti szakkörök alakí­tása minden járásban, hogy a Társaságot va­lóban a legképzettebb történészeink és törté­­nelemkedvelőink alkossák és tevékenységében a munkatársak kiépített hálózatára táhíasz­­kodhasson. Ez elsősorban szervezési kérdés, időt igényel. Halasztást nem tűrő feladat a csehszlovákiai magyarság szociális, műveltségi, jogi viszonyai­nak feltérképezése. Mivel nincsenek képzett szociológusaink, a szociológiai kutatás megin­dítása nehézségekbe ütközik és jelenleg a szociológia iránt érdeklődőkre hárul. A Cse­madok járási bizottságai mellett megalakultak a szociológiai szakcsoportok, amelyek a Kar­dos István által készített, a magyarlakta já­rások gazdasági, társadalmi és kulturális vi­szonyainak felmérését szolgáló . módszertani útmutató alapján kezdték el tevékenységüket. E csoportok vezetői s a szociológia iránt ér­deklődők számára a Csemadok KB tudomá nyos-népművelési osztálya az idén szemináriu­mokat rendez, ezzel kívánja elősegíteni a mun­ka iránti érdeklődés felkeltését. A nehézségek ellenére bízunk abban, hogy ez év végén sike­rül megteremteni a feltételeket a Csehszlová­kiai Magyar Szociológiai Társaság létrehozá­sához. ! 5 Az új program jóváhagyásától élteit időszak rövid ahhoz, hogy az indulás utáni nehézsé­gek között született részeredmények alapján következtetéseket vonjunk le arra vonatko­zóan, hogy mennyiben reálisak s megvalósít­hatók a programban megjelölt célkitűzések. Tény, hogy a Csemadok keretén belül működő ■ tudományos társaságok nem helyettesíthetik, csak részben pótolhatják a hiányzó nemzeti­ségi tudományos intézetet. A szabad időben . végzett munka eredményei még optimális fel­tételek mellett is nehezen hasonlíthatók össze a tudományos intézetek hivatásos kutatóinak teljesítményeivel. Az effektiv és átfogó kuta­tómunkát tehát csak egy nemzetiségi tudomá­nyos intézet vállalhatná. A Csemadok tudomá nyos társaságainak tevékenysége inkább alá­húzza a kutatóintézet szükségét, valamint egy központi magyar könyvtár, levéltár és múzeum létrehozásának igényét. Viszont ezek a társa­ságok az említett intézmények létrejöttével sem veszítenének jelentőségükből. Az eddigi tapasztalatok alapján szerepüket így körvo­nalazhatjuk: tömörítik és fontos társadalmi tevékenységre ösztönzik a legképzettebb hazai magyar értelmiségieket, az értelmiség széles rétegeiben felkeltik d'-tudományos munka irán­ti érdeklődést és gondoskodnak szakmai to vábbképzésükről, a tudomány eredményeinek népszerűsítésével és módszertani utasításokkal segítik a Csemadok népművelési munkáját. A vázolt feladatokból kitűnik, hogy értel­miségünknek a Csemadok tág teret biztosít az aktív társadalmi tevékenységre. Az elképzelő, sekből csak szorgos áldozatkész munkájuk ko vácsolhat valóságot. Valamennyien kárát lát­­nánk, ha az adott lehetőségek a közömbös­ség és passzivitás miatt kihasználatlanok ma­radnának. MÁCZA MIHAt.V a Csemadok KB osztáíyvexetoje

Next

/
Oldalképek
Tartalom