A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-28 / 51-52. szám
Nincs messze Simonyitól Tárná (Vagy mégis ?) Bőd Viktor, a Csemidok tlmonyt helyi «servexetA oak elniike (balról) „civilben“ Allatgondoxó Mint mindenütt Szlovákia magyarlakta vidékein, „Gömörorszdgban“ Is november máso dlk (elében kezdődtek a CSEMADOK helyi szervezeteinek évzáró közgyűlései. Bár sokan még mindig nem érzik át ennek Jelentőségét, a községek vezetői általában mindent elkövetnek, hogy az évzárók Igazi ünneppé váljanak. Ez érthető is, hiszen nemcsak a CSEMADOK- tagok, de az egész falu, község számára fontos esemény ez: lemérik, hogy milyen eredmények születtek az elmúlt esztendőben, s kitűzik a Jövő feladatait, a holnap tennivalóit, így volt ez a rimaszombati Járás egyik kis községében a 800 lakosú Slmonylban Is. Szombat este hét órára tűzték ki a sfmonylak az évzáró közgyűlés kezdetét. KI tudja azonban szabad szombaton beütemezni, hogy ekkor meg ekkor érkezik? Pihennek az autóbuszok, pihennek sofőrjeik Is. ürülnöm kellett, hogy a „Bátyiból“ Induló ritkított járat egyikét elcsíptem legalább. így történt aztán, hogy kora délután már Slmonylban voltam. Mit csináljon egy hét órára várt vendég délután kettőkor? Természetesen felkeresi a CSEMADOK elnökét, bejelenti, hogy itt van, s utána sétál egy Jő nagyot. Es ha szerencséje van, kap maga mellé egy kísérőt, aki megmutatja, mit érdemes megnézni. Nos, nekem nemcsak szerencsém volt, az elnök lánya, a csinos Bőd Ilike vállalta el, hogy idegenvezetőm lesz. — Slmonyl református község — mutatott fed a nagy fehér templom tornyán a csillagra Jluska. — Persze a lakosság nem nagyon szen-Bfld Klári át Balog Irán nem a faluban dolgoznak, tárol van a munkahelyük, mégsem hiányolnak egyetlen silnderab-jirdhárál sem. teskedő. Például a templom kerítésére szerelték fel a község hangosbeszélőjének hangszóróját. Ebből aztán sok furcsaság születik. Amikor például népi muzsikát, csárdásokat közvetít a hnb, az embernek az a benyomása, mintha a templomból hangzanék ki a vidám nótázás. No persze, magyarázata Is van ennek. A helyi nemzeti bizottság ugyanis a templom udvarán levő papiakban székel. Lelkészünknek nem kell ez a lakás, mert Slmonylban lakik. A község másik legnagyobb épülete, ez a kúria itt ni, szintén vonatkozásban áll öreg templomunkkal. Ez az egyetlen olyan ház ugyanis, amely szemben épült a templom bejáratával. A kúria egykori földbirtokos gazdái azt szimbolizálták ezáltal, hogy isten után ők a legnagyobb urak Slmonylban. — Amott a kastély kertje mögött folyik a Rima. De sok borsot tört már makrancosságával, zabolátlanságával a slmonylak orra alá. Ml azonban mégis szeeretjUk ezt a kis folyót, nyáron mégiscsak lehet fürödni benne, meg aztán a fiatalok szívesen sétálgatnak szomorúfüzekkel szegélyezett partján. A kis Rima nagyon megszelídült azonban az utóbbi Időkben. Megzabolázták a folyószabályozók. Egy kedves monda is fűződik egyébként a Rimához — folytatta a kislány a község bemutatását. — Nézze csak meg ezeket a törmelékeket, egy régi vízimalom maradványai ezek. Nos, a malom egyik régl-régjl gazdája, vagyishogy annak felesége, a molnárné a falu tanítójához akarta feleségül adni gyönyörűséges leányát. A leány azonban a molnársegédet szerette. Emiatti bánatában költötte és énekelgette aztán a Rima partján azt a szép nótát a tanító, hogy Slmonylban van egy malom, bánatot őrölnek azon. Nékem ts van egy bánatom, Oda viszem, learatom. Am nemcsak a falut, a kis szőlőhegyet, a tenyérnyi „áruházát", az egyetlen helyiségből álló „kultúrházat“ mutatta be a szőlöskel tanonciskolában tanuló kislány, hanem saját édesapját, a CSEMADOK helyi csoportjának elnökét is. — Tudja, az én apukám azok közé a megszállott emberek közé tartozik — mesélte elgondolkodva —, akik nem Is tudnának meglenni a CSEMADOK nélkül. Pedig nem egy-két esztendeje fáradozik a falu kultúrájának előbbrevltelén. Egyik alapító tagja a helyi szervezetnek, és 20 esztendő óta viseli az elnöki tisztséget. Emellett ő a kultúrfelelős, a szindarabrendezö, a zenei rendező, 0 alapította és vezeti az Irodalmi színpadot, sőt az Idén beválasztották a CSEMADOK központi bizottságába is. Pedig elkelne ám neki a pihenés. Hiszen mint állatgondozó, már reggel háromkor kint van a szövetkezeti Istállókban. Este pedig csak az Isten tudja, mikor kerül ágyba. Még az ebédjét sem tudja nyugodtan elfogyasztani, ebéd közben Is olvas. így Jött rá az Irodalmi színpad megteremtésének gondolatára Is. Éppen a Népművelésben megjelent egyik Brechtverset böngészte, amikor hirtelen lecsapta a kanalat. Papirt, ceruzát vett a kezébe, és dramatizálni kezdte a verset. Másnap már körűlülték a slmonyl fiatalok és ámulva hallgatták, hogy ezt a verset fgják előadni. Nagy sikert is arattak vele, még Rimaszombatban Is megtapsolták őket. Azóta már őt műsort tanultak be és most készülnek a hatodikra. Sőt, annyira elterjedt a slmonyl Irodalmi színpad híre, hogy az irodalmi színpadi vezetők komáromi tanácskozására is meghívták apukát. Emellett persze, a színdarabok szövegkönyve sem porosodik a padláson. Évente átlag 2 színdarabot mutatnak be a CSEMADOK slmonyl csoportjának a színjátszói, sőt minden évben álarcosai irodalmi «xfnpad laánytagjai GombaixBRflo Csemadok álarcosbál Simányiban bált Is rendeznek a karácsony előtti hetekben. Még az a szerencséje apának — fejezte be „leleplezéseit“ a kislány —, hogy aktívan segíti munkáját a hnb, a fóldművesszövetkezet meg a fiatalság. Az évzáró közgyűlés Falusi szokás szerint hét óra jónál elmúlt már, mire gyülekezni kezdett az ünnepi est közönsége. Hanem ami azt Illeti, bizony többen Is összegyűlhettek volna. Dicséretes azonban az, hogy a legtöbb faluvezető Is eljött a gyűlésre. Ott volt ifjabb Varga Lajos nemzetgyűlési képviselő, az efsz elnöke, Bacsó Géza, a szövetkezet könyvelője, a hnb titkára, Nagy Zoltán hnb-elnök, a község két tanítója és természetesen Gacsó István, a CSEMADOK rimaszombati Járási titkára. A gyűlésnek minden apró részletére most nem térek ki. Hozott azonban olyan pozitívumot Is, amelynek csak örvendezhet a kis falu népe. Amikor ugyanis Bőd Viktor CSEMADOK- elnök felpanaszolta, hogy nincs tánccsoport Slmonylban, felállott Pál Margit tanítónő és felajánlotta, hogy ő megszervezi és tanítani Is fogja a tánccsoportot. Varga Lajos nemzetgyűlési képviselő a gyűlésről távol maradt fiatalokat és Időseket bírálta. — A szövetkezet és a hnb hatalmas áldozatok árán gyönyörű új kultúrházat épített ennek a kis községnek. KI fog odajárni, miért kell ez a nagy tehervállalás, ha a falu népét már a kezdet kezdetén nem érdeklik a kultúrával összefüggő dolgok? — mondotta felháborodottan. Mindent összevetve, elég Jél sikerűit a slmonyl évzáró. Megmutatta, hogy nemcsak J61 sáfárkodtak a művelődés ügyével, de a Jövőben még előbbre tudnak lépni. Annyi kellene még, hogy mások is segítsék a CSEMADOK elnökét lelkes munkájában. Fö a jó hangulat Hazafelé menet még egy kedves élmény „pottyant“ az ölembe. Alig egy kilométernyire Simonyitól egy Slmonyinál Is apróbb községben időztünk föl órát. Tárná ez a falu, alig 300 ember lakja, s Itt Is évzáró volt. De micsoda évzáró, majd szétrügták a kultúrszoba falát a Jókedvű CSEMADOK-tagok. — Mert egy évzáró csak akkor Igazi évzáró — mondta hamiskásan Juhász Viktor elnök —, ha az egész falu megjelenik ottan. Márpedig hogyne Jönne el a nép, ha tánccal fejeződik be az ünnep? — s bizonyításképpen már át is fogta feleségének, Jolánka asszonynak derekát és amúgy lstenlgazában megforgatta. Én bizony úgy vélem, hogy nem is olyan rossz ötlet mulatsággal összekötni az évzárót, így biztos, hogy van közönség, s nemcsak 8— 10 ember ásltozza végig a beszámolókat... NEUMANN JÁNOS
