A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-12-28 / 51-52. szám

Azt htszem, találóbb jelzőt nem- Igen lehetne találni Oobbt Hildá­ra, a népszerű Szabó család szere­tett Szabó nénijére, mert az eltelt tíz év alatt sok-sok család gondta­lan, vagy éppen gondokkal ter­helt életét vitte a rádióhallgatók elé. Személye olyannyira népszerű, hogy Budapesten és vidéken, sót, a határokon tűi Is, a gyerkócOktól a legidősebbekig csak Szabó néni­nek hívják, s nyomon követik min­den lépését. Ezt bizonyltja, hogy egyik vidéki turnéja során egy Idős néni sajnálkozva érdeklődött egészségi állapota tránt, mivel az egyik adásban hallotta, hogy Sza­bó nénit vesebántalmak kínozzák. Noha Gobbl Hildának még soha nem voltak ilyen panaszai, meg­nyugtatta az aggódó nénit, hogy már teljesen „meggyógyult". Amikor megkérdeztem a művész­nőt, hogy mint családtagnak, ml a véleménye a Szabó családról, így nyilatkozott: — Az elején Idegenkedtem, ki­váncsi voltam, vajon hova fejlő­játszott a „Sasftók"-ban, a „Légy jó mindhalálig" Nytlas Mist, vala­mint a „Bánk bán" Gertrudts, a „Csongor és Tünde" Mirigy, a „Hamlet" Gertrud, a „Fösvény" Marianne szerepében, s kt tudja, még meddig sorolhatnám a ren­geteg darabot, amelyekben nem kisebb hírességekkel, mint Bajor Gizivel, Somlai Artúrral, jávor Pál­lal, Tímár Józsefjei játszott együtt. Egész pályajutását végigkísérte a lelkesedés, amely még most sem lohadt le, a töretlen ambíció s a forradalmi eszmébe vetett hite. Szerinte forradalmárnak lenni minden fiatalnak kötelességei A kts presszó félhomályában Is megláttam, ahogy arca felragyo­gott, amikor halhatatlan kortár­saira emlékezett, akikkel valami­kor együtt szavalt a magyar kul­túra hírnökeként. József Attila, Mó­ricz Zstgmond, Radnóti Miklós, Ka­rinthy Frigyes, Retnttz Béla és Kállai Gyula — a mostani magyar miniszterelnök, akt annak idején a Népszava főszerkesztője volt — dlk ez a műsor. Később egyre job­ban érdekelt, Izgatott a cselek­mény. Közelebb kerültem az em­berek hétköznapi életéhez, a csalá­dok apró-cseprő gondjaihoz, szi­vembe zártam őket örömeikkel és problémáikkal. Megszerettem, rab­ja lettem ennek a mindennapos szerepnek. Ogy érzem, mióta az ország „mamája" vagyok, sokban megváltoztam. Például sokkal ked­vesebb, türelmesebb vagyok az em­berekkel. Véleményem: felettébb jó ötlet volt a Szabó család be­indítása, sok ember okulhat „a más" kárán. Gobbl Hilda nevét nemcsak ez a kedves játéksorozat tette Ismert­té és népszerűvé, hanem az a többi felejthetetlen szerep — kezdve a Nytlas Misitől a tv-belt Hanákné­­ty, melyeket harmincöt éves pálya­futása alatt eljátszott. Még csak tizenéves volt, amikor 1935-ben a Nemzett Színházban „beugrással" vágott neki a színt pálya rögös út­jának, s ez az első nekirugasz­kodás olyan sikeres volt, hogy még huszonöt évet játszott egyfoly­tában a Nemzeti híres gárdájában. 'egyaránt a haladó forradalmi Irányzat, a béklyót levetni próbáló nép szószólt voltak. A társak kö­zül már többen nem élnek, de akik megmaradtak, tovább vitték az esz­mét, s nem rettentek meg a há­ború végén a kegyetlen náci ter­rortól sem. A háború alatt Gobbl Hilda, Major Tamással együtt, Il­legalitásban élt, de 1945-ben, ami­kor Budán még ostrom volt, Ok már a Magyar Színház pódiumán álltak, s játékukat még a színház­ba becsapódó gránát sem tudta megzavarni. A felszabadulás után, Ismerve Idős pályatársat szegényes életkö­rülményeit, elhatározta, hogy ott­hont alapit, ahol meghitt, családi­as környezetben élhetik le életük hátra levő évelt. 1947-ben alapí­totta meg a Jászai Mari és az Odry Árpád Otthont, ahol ÖSsze­­sen száz Idős színészt lehet elhe­lyezni. 194B márciusában költöz­tek be az első lakók, de amíg Idátg jutottak, Gobbl Hilda szer­vezésében színészek, énekesek, ze­nészek és artisták számos műsor­ban léptek fel és teljes gázsijukat 111. Mohárit - Margit Karáoaonyl ásítal aa Odrjr Árpád Olthonb felajánlották az otthonok rendbe­hozatalára és lakóik eltartására. Hogy kik lehetnek az otthon lakót, arról egy színész-bizottság dönt, ennek tagjai többek között Gobbl Hilda, Blum Gyuláné, az otthonok igazgató/a, Szirtes Adám, Agárdi Gábor és mások. Meglátogattam mind a két ott­hont, találkoztam régi hírességek­kel, akik Idős korukat meghazud­toló elánnal jártak-keltek a szé­pen berendezett ebédlő és a társal­gó falat között. Minden szobának más-más a berendezése, más-más hangulatot kelt s Igazi otthont nyújt. Akiket megkérdeztem — mint Gálfy Annát, Terényt Kál­­mánnét, Kővárt Gyulánét (Nagy Erzsit), a Kabaré volt komikusát. Szemlér Máriát, a Vígszínház volt tagját, s nem utolsó sorban Vágó Bortska és Sebők Ilonka operaéne­keseket — mtnd-mtnd a legnagyobb megelégedéssel és elismeréssel be­széltek a gondoskodásról. Amikor tapintatosan egynéhányuk kora után érdeklődtem, magam ts alig akartam elhinni, hogy pl. Battsz­­falvy Elza egykori primadonna 88 éves, Zala Karola, akt minden pes­ti színházban játszott, 90 eszten­dős vagy pedig Feledt Bortska éne­kes prlmandonna Immár a 94. élet­évét tapossa. Oobbt Hilda nevéhez fűződik még a Bajor Gizi Múzeum és a Horváth Árpád Kollégium alapítása ts, ahol olyan színészek nőttek fel, mint Tolnajr Klárival • Iánál Mari Otthon njrngdl|aa aalaéifal kBxhtt Egy rág) «zorep — a SaaflAk

Next

/
Oldalképek
Tartalom