A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-02 / 44. szám
gm imő ugyan nincs a világ végén, de Hf ahogy letérünk a főútról, a sof őrünk ugyancsak szaporán emwmmm i eg éti a szenteket, nekünk meg az jár az eszünkben, hogy ezen az úton talán még tengeri betegséget ts kaphat a jámbor halandó. De azután mégiscsak megérkezünk Sztmöre. Mit ts mondhatnék el htrtelenében erről a faluról? Bekopogtatunk Búkor József barátunkhoz, akt a falu egytk „legöregebb“ Csemadok tagja, helyesebben az alapító tagok közé tartozik ugyan, de öregnek még egyáltalán nem mondható. A szép családi ház előtt kukoricát foszt a család ftatalja-öregje, a szomszédban ugyanezt csinálják, pedig vasárnap van. De hát mikor van erre ideje a falusi embernek, ha hem vasárnap? — Sztmőnek 2721 lakosa van — kezdi Búkor József. — Hatszáznegyven házszám, hatszázharminc bejelentett rádió, négyszázhatvan tévé-készülék. kétszáz új ház és 17—1B személyautó. Körülbelül kétszázötven férft jár el a falunkból munkára. Az utóbbi tizenöt évben itt sem igen nőtt a lakosság lélekszáma. Beszél-beszél és csak úgy szórja az adatokat. Látszik, hogy a falu ügyét a maga ügyének is tekinti. Közben a kislánya hegedűt vesz elő és már játszik is egy Dankó-nótát. — Három lányom van — mosolyog Búkor József. — És fiú? — Nincs, de még talán ... — Ugyan, kár a gőzért — jegyzi meg Szilvia hegedülés közben, mire kitör belőlünk a nevetés. Azután kiderül, hogy a kislány féltg-meddtg kolléga, pár cikke már megjelent a Járási újságban és verseket is ír. Ezután Lavicska Tibort kerestük fel, a helyi Csemadok-szervezet elnökét. Az udvaron nagy a sürgés-forgás, egy szekeret díszítenek fel éppen, a lakásban fiatalok maszkírozzák egymást cigánynak. Mivel még van időnk, elbeszélgetünk az ifjú elnökkel és megtudjuk tőle, hogy országos viszonylatban is az elsők közé tartozik a Csemadok sztmől szervezete. Érsekújvár és Muzsla után itt alakult meg harmadiknak a Csemadokszervezet kétszáz taggal. Mindjárt az indulásnál három színjátszó csoportjuk, énekkaruk és tánccsoportjuk is volt. Jelenleg kétszázhetven tagja van a Csemadoknak és a Hétnek ötvenhét előfizetője Szlmőn. — A múlt évben Tabl László Enyhítő körülmény című vígjátékéval az első helyen végeztünk a járást alkotóversenyen — mondja Lavicska Tibor. — Szimö már tíz éve rendez rendszeresen szüreti ünnepélyt, borkóstolót, járási Csemadok-napot. Elbeszélgetünk a sztmői tanítókkal ts, és megtudjuk tőlük, hogy az általános iskolának háromszáznyolcvan magyar és Hetven szlovák diákja van... Az iskolának jó a híre, és Komáromban azt mondták az illetékesek, hogy: „SzimŐröl és Köbölkútról bármikor felveszünk diákokat a glmnázlumbal" Megtudtuk azt is, hogy Sztmön született a múlt század nagy magyar természettudósa, Jedlik Ányos. Sajnos, eddig még nincs a faluban emléktáblája! Beszélgetés közben gyorsan szalad az idő és nekünk is sietnünk kell, nehogy lekéssünk a látványos felvonulásról.,. Hát bizony, kár lett volna lekésni az ünnepi felvonulásról! A szimőiek igazán kitettek magukért. De a falu lakossága nem Is maradt ottPrandl Sándor felvétele) hon, mindenki kifölt az utcára, aki csak mozogni tudott. Szólt a muzsika, húzta a cigány. A feldíszített szekereken iszogattak, kurjongattak, daloltak a legények: Ihaj-tyuhaj, sose halunk megI jöttek a huszárok, táncoltatták pompás paripáikat ... S közben sokan fényképeztek, filmeztek, hogy megörökítsék ezt a szép szüreti ünnepélyt a faliújságon és az újságokban. A felvonulás után a szép kultúrházba mentünk, ott folytatódott a műsor. Borka Imre, a szüreti bál gazdája vette át a szőlökoszárút. A fiatalok pedig megmutatták a színpadon, hogy tudnak táncolni, szavalni, énekelni, amúgy jó magyarosan. És hogy mi volt azután? KépzelhetikI Táncmulatság hajnalig. A fiatalok a táncpar ketten Igazolták, hogy Szimő tényleg nincsen a világ végén, mert éppen olyan jól táncolták a modern táncokat, mint akár Pozsonyban a fiatalság. Az öregebbek viszont inkább iszogattak, dalolgattak. S így ment ez hajnalig, vagy talán reggelig is. ti. LÁSZLÓ ENDRE
