A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-13 / 15. szám

A szegény hadnagy

Bonaparte Napóleon, akinek egyébként az idén augusztus 15-én lesz 200. születési évfordulója, egy napon egy szép arany tubákosszelencét mutatott meg néhány tisztjének, akik nála ebédeltek.

Néhány pillanattal később egy csipetnyi tubákét akart a szelencéből kivenni, de nem találta a szelencét, bár minden zsebét végigtapogatta.

— Uraim — szólt ekkor —, legyenek szívesek utánanézni, hogy valamelyikük szórakozottságból nem tettese zsebébe a szelencémet.

Erre mindenki felkelt és kiürítette zsebelt, de az aranyszelence nem került elő. Egyedül csak egy hadnagy maradt ülve, látszólag nagy zavarban volt, nem akarta kiüríteni zsebelt, és Így szólt:-- Becsületszavamra kijelentem, hogy nincsen nálam a tubákosszelence. A tisztek rögtön elhúzódtak a hadnagytól, mert meg voltak győződve róla, hogy ő a tolvaj.

A következő napon Napóleon hivatta a hadnagyot és Így szólt hozzá:

— A dohányosszelencét megtaláltam; a kabátom hajtásába csúszott és azután a zsebembe, anélkül, hogy észrevettem volna. De most mondja meg, hogy miért nem akarta tegnap kiüríteni zsebeit, mint ezt a többi tiszt habozás nélkül megtelttel

— Tábornok úr — felelte a hadnagy —, ezt a dolgot senkinek sem váltanám meg, csakis önnek. Az én szüleim nagyon szegény emberek, és ezért én a zsoldomnak felét nekik adom. Ennek következtében én sohasem ebédelek meleg ételt. Amikor tegnap ön azon megtiszteltetésben részesített, hogy meghívott ebédre, az én rendes ebédem már a zsebemben volt. Most már könynyen elképzelheti, hogy milyen nagy zavarban lettem volna, ha tábornok úr asztalánál ebéd után kihúzok a zsebemből egy szelet sonkát és egy darabka kenyeret.

Mai számunkban két csehszlovák újdonságot mutatunk be, az egyik 60 filléres bélyeget a Pozsonyi Komensky Egyetem 50. fennállásának emlékére, a másikat a znióváraljai szlovák gimnázium 100 éves fennállásának emlékére adta ki a posta. Első napi borítékok Is megjelentek, amelyek mint mindig, 14 napig érvényesek.

A többi újdonság közül érdemes megemlíteni a következőket: — Dahomey: Napóleon születésének 200. évfordulója, négy érték. — Görögország: Szt. Zano, a görög postások patrónusa, egy érték. — Fujeitra: Shakespeare legjelentősebb alkotásainak egy-egy színpadi jelenetét mutatja be a kilenc értékből álló sorozat. — Német

Demokratikus Köztársaság: Közlekedjünk szabályosan, négy érték. — Svájc: üt értékből álló évforduló-esemény sorozat. A 20 cent névértékű bélyegen a Göncölszekér csillagképéből kialakított táltos a luzerni planetárium megnyitását jelzi. — Algéria: Oj építmények, autóút és gát, két érték. — Dubai: Hatvan éves a postaszolgálat, hat érték. — Taiwan: Kétértékű hadsereg sor. — Közép-Afrikai Köztársaság: Lepkék, öt érték. — Libanon: öt értékből álló gyermeksorozat. — Mali 2000 frank névérti'kfi, aranyfóliára nyomott Apollo-8 bélyeg. — Marokkó: Népviseletek, három érték. — Végül Tunézia: Állatok, négy érték.

Április, az erdők hónapja

A földfelszín hét ttzedrészét víz, szárazföldi területeinek 29 száza lékát pedig erdők borítják. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint a Föld felszínén mintegy 3,8 milliárd hektár erdő van.

Az erdők aránya az egyes földrészeken a következő: Dél-Amerika területeinek 44 százalékát borítja erdő, a Szovjetuniónak 33,9, Észak- Amerikának 32,3, Európáénak 28,3, Afrikáénak 27, Ázsiáénak 19,8 °/oát. Az ausztráliai, illetőleg csendesóceáni földterületen, pedig 10 százalék az erdő aránya a kontinens teljes földterületéhez viszonyítva. A többféle erdőtípust tekintve, az erdők egyharmada tűlevelű, kétharmada lombos.

Köztársaságunk erdet 4 205 000 hektárt ölelnek fel, ami az összterület 34 %-ának felel meg. Szlovákia területének több mint égyharmadát — 1 mtiltó 775 ezer hektárt — borítja erdő. Ennek nagy része védőerdősáv, melynek állandó karbantartása a mezőgazdasági termelés érdekeinek biztosítására irányul.

Nemcsak mtnálunk, de európai viszonylatban is a faszükséglet meghaladja a kitermelést. A fa ugyanis a világ nyersanyagtermelésének ranglistáján a második helyet foglalja el: közvetlenül a kőszén után következik. Államháztartásunk egyik legnagyobb gondja tehát, hogy honnan teremtsük elő az ipart és egyéb használatra igényelt fát.

Mtvel tehát ez idő szerint sokkal több fára van szükségünk, mint amennyit kitermelünk, erdőgazdaságunk legfontosabb feladata a fatermelést úgy végezni, hogy az megfeleljen az adott követelményeknek. Fő feladatuk tehát olyan fafajokat telepíteni, amelyek gyorsan növekednek, terebélyesednek, vágásérett állapotban viszonylag a legtöbb és a legjobb faanyagot szolgáltatják, tíz—húsz év alatt is fölnevelhetők és sokoldalúan hasznosíthatók a feldolgozó Iparban. Ilyen például a nyárfa, növekedésének gyorsaságára jellemző, hogy használható, ipari méretű anyagot a többi fafajhoz viszonyítva fele, sok esetben egyharmad, sőt néha már egynegyed idő alatt is ad. Ez az üzemi terület termékenységének sokszor megkétszerezését jelenít. A tölgy vagy fenyő esetében 50—60 évet kell várnunk, hogy a faállomány a vezetékoszlop méretett elérje. Ugyanazokat a méreteket a nyárfák 15—20 éves korban elérik.

Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy amíg a cellulóz gyártására ugyancsak kiválóan alkalmas lucfenyő törzse az 5 centiméteres vastagságot eléri, addig a bükk törzse 10—12, a nyárfáé pedig 35—50 centiméteres vastagságot ér el. Nyárfatermelés esetén például háromszor lehet levágni a termést az alatt az idő alatt, amíg a tölgyfa esetében csak egyszer. Ez persze több munkaráfordítással jár.

Ez a többéves szorgalmas munka azonban kifizetődik, hisz erdőgazdaságunk nagyban hozzájárul a társadalom anyagi javainak gyarapításához. S az évek során a gyarapításnak az üteme még fokozódik. A fa egyre keresettebb „cikk" lesz. A termelést kérdések mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a ctvllizálódás következtében a legnagyobb „cikk“ az érintetlen természet lesz, melynek jelentősége — mint az egészség és a pihenés forrása — sokkal gyorsabban növekszik, mint a faanyagszükséglet. Másszóval: az erdő élvezete hovatovább sokkal jelentősebb és fontosabb lesz az ember számára, mint az erdőgazdálkodásból származó anyagi javak, aminek már ma is részben szemtanúi vagyunk.

Ámbár Szlovákia — európai viszonylatban ts — nagyon gazdag az érintetlen természetben, mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az anyagi érdekek mellett léteznek még „humánus“ érdekek ts, amelyekkel számolnunk kell erdőgazdaságunk fejlesztése és a beruházások során. Erdelnk igazt értékét ma még csak sejtjük. Egyet azonban bizonyosra vehetünk: a jövőben a csend, a vadon, az érintetlen természet lesz az ember számára a legnagyobb fényűzés, s egyben a legelemibb életszükséglet.

Április hónapot Csehszlovákiában már tizenkilencedszer az erdők hónapjaként ünnepeltük. Minden év negyedik hónapjában sok szó estk az erdőkről, a faktültetésről. Pedig hát az erdőről nemcsak ekkor kellene beszélni. Az erdővédelemnek nálunk már hagyományát vannak. A propaganda azonban egymagában nem elegendő. Ezért ebben az évben áprilist, az erdők hónapját a népszerűsítés jegyében rendezzük meg és fokozottabb figyelemben részesítjük államháztartásunknak ezt az egyik legfontosabb éltető elemét.

Matisz Gyula • Petrlik felvétele