A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-12 / 2. szám

Hangszerekről Ha ma valaki beül egy hangversenyte­rembe, hogy egy zenekari estet végighall­gasson és nemesedve élvezetet nyerjen a zenehallgatás gyönyörűségében, aligha el­mélkedik a zenét közvetítő hangszerek ere­detén. Pedig érdemes egy kis figyelmet szentelni azoknak a hangszereknek, melyek ma már csak a múlt homályában léteznek, vagy újra előtűnnek a tánczenében és a ha­ladó avantgárd szerzeményekben. íme hát egy csokorra való ezekből az érdekességek­ből. Ritmusklséretre használtak hajdan ma­gyar őseink egy doromb nevű hangszert, melynek hangjára emlékezve született a „macska dóromból“ szóhasználat. Ez, az Ázsiából eredő doromb a mai tánczenében — ahol főleg a ritmus dominál — kezd újra tetszhalálából feltámadni, hogy fémes hang­jával bővítse az ütőhangszerek színskáláját. Kevesen gondolnak arra, hogy a nyáj moz­gását Jelző kolomp végeredményben szintén hangszer, mely akkor gyönyörködtet, ha több- és többféle van belőle és együttesen hangzik. Egy több száz Jószágból álló hor­tobágyi gulyára példátil 8—15 Jól összeha­­golt kolompot tesznek. Hogy egy szépen „felhangolt nyáj“ hangja milyen esztétikai élvezetet jelent, ml sem bizonyltja Jobban, mint egy hárskúti pásztor mondása, aki úgy emlegeti nyáját, hogy „... ha végig­ment a reggeli harmaton a felhangolt nyáj, hát az egy isteni tisztelet volt“. Nos maga a kolomp zenekarban ritkán szerepel, de nagytestvére, a templomi harang helyet ka­pott a dobogón „korunk zenéjében“. A citerát vagy citorát az antik görögök Apollon hangszereként tisztelték és Arisz­­tophanész ügy nyilatkozik róla, hogy „a kitharosz a himnuszok anyja“. Sajnos a pengőhangú citerát és további Jellegzete­sen magyar rokonát a „tekerőt“, mely az Alföldön oly elterjedt volt, ma a fiatalok már csak úgy veszik elő, mint a népvise­letet — csupán színpadi célokra. A 17. század magyar zenéjében a hege­dűnek egyenrangú párja volt a cimbalom, melyet Petőfi is megörökített versében, mondván: De a kocsma bezzeg hangos, munkálkodik a cimbalmos. Nos, ez a ctmoalom Erkel Ferenc jóvol­tából a szimfonikus zenében is helyet ka­pott és a „Bánk bán“ egyik legjellegzete­sebb színét képviseli. Ugyancsak húros hangszer volt a koboz, Zrínyi Miklós ked­velt hangszere, valamint a pandura; ezek­ben a mai nagy- és klsbőgők őseiket tisz­telik. A sípok világában egyik ősrégi pásztor­­hangszer a szyrinx vagy közismertebb nevén a pánsíp, melynek örök emléket Mozart ál­lított Varázsfuvolájában, ahol a pánsíp Pa­­pageno hangszere és a legősibb, legegysze­rűbb muzsikálást szimbolizálja. A mai fu­vola őse az az oldalfúvós furulya avagy flóta, amit némely vidéken pikulának is hívtak. Ennek a hangszernek az volt az érdekessége, hogy az Alföldön napraf orgó­­szárbői készítették. A oboa és a klarinét elődei ugyancsak népi jellegűek, s ebbe a családba tartozik a ffizfatromblta, a fűzfabő­gő, valamint a törökslp Is. Ennek az utób­binak az az érdekessége, hogy őst magyar sípfajtákkal keveredve tulajdonképpen a mai tárogató őse lett. A trombltaféle fúvóshang­szerek közül említésre méltó az érdekes hangú fakürt, mely ma már szintén kivesző­ben van és már csak a Mohács környéki far­sangi mulatságokon szólal meg. A múlt és régmúlt számtalan hangszere lassan már csak múzeumokban és lexiko­nokban szerepel. Helyükre azonban újabbak jöttek. Ezek közül íme egy érdekesség: az autóduda. Ki gondolná, hogy még ez Is he- Iyet kap egy zenekarban. Pedig ott van és igen fontos hangulatfestő szerepet Játszik például Bartók pantomimjának, a Csodála­tos mandarinnak előjátékában. Még tovább menve, a mai legmodernebb Irányzatok területére a különböző zörejkép­ző eszközökön és az elektromos úton elő­állított hangszíneken túl — maga a magne­tofon is hangszerré változik, kihasználva a hangszalaglassítás és gyorsítás összes trük­­lehetőségét. És ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy zene-e még az Ilyen szin­tetikus módon előállított zene? VARGA JÓZSEF c saknem kivétel nélkül mindenkinek vágyálma az a kis sziget, ahol abszolúte ő az úr, amit kedve szerint rendezhet be, ahol íz­lése szerint élhet, ahol minden kényelmet meg­talál, ahol egyedül lehet, elmenekülve az em­berektől, vagy éppen kedves Barátokkal oszt­hatja meg Idejét, ahogy éppen Jólesik. Ez a sziget mindenki álmában más képet ölt, hol egy vikendház, hol egy családi házikó, hol egy villa, hol pedig egy modern bérház komfortos lakásának képében Jelenik meg. Mert hiszen igazi sziget birtoklása csak igen kevesek számára érhető el, bár nem régiben olvashattunk Onassls úr szigetéről, amely né­hány hete kapott úrnőt Kennedy elnök özve­gyének, most Mrs. Onasslsnak személyében. A görög, spanyol és amerikai partokon csak­ugyan vannak aprő szigetek, amelyeket a nagy magazinok hirdetéseiben eladásra Kínálnak magánosoknak, vagy több család baráti közös­ségének. Az ilyesmit azonban csak kuriózum­ként tartjuk számon. Azok az építészek, akik világszerte törik a fejüket, miként alkothatnának valóban korsze­rű, minden igényt kielégítő lakásokat nem egyes kiváltságosokra, hanem a széles töme­gekre gondolnak, akik közül bizony százezrek és milliók a kor követelményeinek egyáltalán nem megfelelő körülmények között élnek. Los Angelesben és Moszkvában, Madridban és To­kióban egyaránt keresik azokat a lakásmegol­dásokat, amelyek lakóiknak a legtökéletesebb kényelmet biztosítják. Természetesen elsősorban a bérházakról van szó, amelyeknek egyesltenlök kell magukban a nagyváros és a természet-övezte falusi ház elő­nyeit, azok hátrányai nélkül. Nálunk is emelkednek ú] lakótelepek, foly­nak a kísérletezések, és egy-egy szokatlan megoldás előnyét sokszor fel sem tudjuk fog­ni, Egyszer például azt kérdezte tőiéin valaki, hogy Strkovecen, Pozsony egyik hatalmas új lakónegyedében mi a csudának építik egymástól olyan messze a házakat, mikor kemény harc folyik minden kis hely kihasználásáért. Itt pedig pazarolják a területeket, amelyeken még egész háztömbök férnének el kényelmesen. Vagy ezt talán majd később akarják beépíte­ni? Dehogyis akarják beépítenll A várostervező szakemberek pontosan kiszámították, hogy egy­­egy családnak minimálisan mennyi zöld terü­letre van szüksége. Kiszámították, hogy a gye­pesítés milyen mértékben portalanitja a leve­gőt. Egészségügyi szempontból egy négyzetmé­terre naponta csak egy bizonyos mennyiségű szennyeződés rakódhat le. A mérések szerint a gyepesítés óta az egy négyzetméterre eső szennyeződés Jóval csökkent, de még mindig több a megengedettnél. A napos erkélyek, a jó szellőzést biztosító nagy ablakok, a távfűtés és az állandó hideg-melegvíz szolgáltatás so­kak szemében, akik ilyen lakás után vágyód­nak, a komfort netovábbját jelenti. A fűre lépni kötelező Persze, aki bekerül a „paradicsomba“, egy idő után ráébred, hogy bizony akad még elég tökéletlenség. Nincs a közelben garázs, sem sportolási lehetőség, és akad még számos prob­léma, amire úgy gondol, hogy ez amúgy is megoldhatatlan. Ezalatt pedig már lázasan folynak a világ különböző pontjain az új, a „tökéletes“ lakótelepek kísérleti építkezései. Nézzük meg, milyen is lesz a közeljövő Igazán modern otthona, mondjuk Kaliforniában. A modernség nem a szoba négy fala között kezdődik, hanem a háztömböt körülvevő kör­nyezetben. Például abban, hogy az épületekhez csak autóutak vezetnek. Hogyan? — kérdezheti az olvasó. A jövőben gyalogosok már egyáltalán de mesés

Next

/
Oldalképek
Tartalom