A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-12 / 2. szám
nem lösznek? Mér hogyne lennének. Csakhogy ezek a fákkal, fenyőkkel, nyírfákkal, vagy pálmákkal — a földrajz! helyzettől függően — szegélyezett fűszőnyegen közlekednek majd, hogy még a cipőjük talpán se vigyenek port, szennyet a lakásba. A tilalom, amely úgy szól, hogy: fűre lépni tilos — csakhamar feledésbe merül. Nálunk viszont egyenlőre az a helyzet, hogy a Mzunk előtti gyepes térségen mikor néhány kamasz rágta a labdát, az éber rendőrbácsf ügyesen elkapta őket, s többek között az én csemetémet is tíz koronára bírságolta. Kanyarodjunk azonban vissza az előbb említett villanegyedekre, lakótelepekre, amelyek Amerika nagyvárosai mellett épültek fel és ahol a fűre lépni kötelező. Aki nem gyalog, hanem autón közelíti meg otthonát, nem kénytelen a kocsit a ház előtt hagyni, vagy valamelyik messzebb eső parkolóhelyre, garázsba vinni és onnét sétálni, viszsza gyalog. Mikor kiszáll a kocsiból, odaszól a szolgálattévő portásnak, hogy vitesse a kocsit a földalatti emeleteken elhelyezett garázsba. Ha pedig otthonról készül valahová elmenni, letelefonál a portéra és kéri, állítsák kocsiját a kapu elő. Ha a lakó nagyobb bevásárlást végzett, az autóban hagyja a csomagjait, s ezeket kérésére felszállítják a lakásába. Az üzleteket ugyanis a lakótelep vagy villanegyed központjában építik fel, ahol mindenfajta üzlet egyhelyen található. Nem kell a lakótelep egyik végétől a másikig loholni, ha az ember élelmiszert és ugyanakkor mondjuk kocsialkatrészt vagy könyvet is akar venni. (Ez a központi üzlethálózat már ttt-ott nálunk Is megtalálható.) Mindenkinek azonban nincs kocsija és az autótulajdonos sem jár mindig kocsival. Ilyenkor sem kell megrakott szatyrokkal kilométereket gyalogolni, hanem az árut házhoz szállítják. Minden, mit szíved, illetve kényelmed óhajt A kapun belépve a lakó az előcsarnokban lerakja kabátját, ernyőjét stb. a rendelkezésére álló külön ruhatári fülkében, ahol éjszakán ként ezeket az utcai ruhadarabokat baktériumpusztító Ibolyántúli sugarak hatásának teszik ki, hogy az utcán esetleg felszedett kórokozókat megsemmisítsék. A látogatók részére külön ruhatár van, így az apró előszobák falai soha sincsenek megtömve fogasokon lógó kabátokkal, sálakkal, ernyőkkel stb. Tegyük fel, hogy a lakás úrnőjét odahaza egy izgalmas könyv várja, vagy egy jó tévéelőadás, igen ám, de vacsorával is el kell látni a családot. Sebaj, egy -telefon a konyhába (minden emeletnek van saját konyhája külön szakáccsal) és a kívánt vacsoraadagok biztosítva vannak. Ha nincs kedvük hozzá, hogy ezt /% e g e valóság a közös étteremben fogyasszák el, akkor a pincér guruló tálalón máris szállítja a lakásba. Ehhez hasonló kísérleti házzal már találkoztam Csehországban, de úgy informáltak, hogy nem vált be. A háziasszonyok (vagy férjek?) túl konzervatívak voltak, alig vették igénybe a konyhaszolgálatot, inkább odahaza kotyvasztgattak a parányi fözőfülkében. Lehet, hogy a szakács nem állt hivatása magaslatán és túl egyhangú volt a koszt? A tervek szerint a kísérleti házakban a szakács jóval magasabb fizetést kap, mint a nyilvános éttermekben, és tekintetbe kell vennie a lakók kívánságait az étrend összeállításánál, különben mehet éttermi szakácsnak. A házhoz nemcsak közös konyha, de kávéház is tartozik és olyan szolgáltatások, mint a mosás, takarítás ugyancsak magától értetődőek. A felfrissülést, sportolási lehetőséget a házi uszoda biztosítja. A fejlődésben nincs megállós. Hát az árakban? Ezekben a kűmplettirozott házakban elég borsosak a lakbérek. Havi 3—400 dollár között mozognak. Minél magasabban fekszik a lakás, annál magasabb a lakbér Is, mert felfelé egyre kevesebb a por, a zaj. A nagyvárosok felhőkarcolóinak tetejére épített kertes villákat eddig Is csak a legjobban kereső emberek bérelhették. Nálunk a lakás értéke az első-második emelettől felfelé csökken. Miért? Mert a régebbi 4—5—6 emeletes házakban legtöbbnyire nincs felvonó, mert gyakran előfordul, hogy a negyedik-ötödik emelettől felfelé alacsony víznyomás esetén nincs víz, mert nem megy ritkaságszámba, hogy a felvonó elromlik és többet áll, mint amennyit üzemel. A mi új lakótelepeinken is vannak azonban közös, gépekkel felszerelt mosókonyháik, úgyhogy nem kell a mosást a lakásban végezni. Ennek ellenére a legtöbb háziasszony boldog, ha beszerzi a saját mosógépet és inkább a fürdőszobájában végzi el a mosást. Aki pedig mosni sem a lakásban, sem a mosókonyhában nem hajlandó, annak ott a szekrény-szolgálat. A földszinten elhelyezett, saját jelzéssel ellátott szekrénykébe beteszi a szennyes ruhát listával együtt, és a következő héten ugyanott meg is találja a ruhákat tisztán, kivasalva. A Szovjetunió is nagyon figyelemre méltó kísérleti építkezéseket végez moszkvai új lakótelepén, Cserjomuskiban, az úgynevezett Öj Siet Házá-val. Ez két hatalmas épülettömbből áll és az összekötő hosszú, földszintes épületből. A legforradalmibb újítás a belső lakástér változtathatósága lesz. A háromszobás lakásból a falak eltolásával két-, esetleg egyszobás lakás nyerhető tetszés szerint. Át akarjuk rendezni a bútort? Több helyre van szükségünk? . Nosza, kitoljuk egy -kicsit a falat. A másik szobában kisebb férőhely is elég. Zavar a gyermeklárma? Nosza, kerítsük őket el a behúzható fallal. Minden emeleten található majd egy kölcsönző, ahol evőeszközöktől kezdve a bőléskészleten át a televízióig és gramofonig minden Igen olcsó kölcsöndíj fejében a lakók rendelkezésére áll. Az elképzelés helyességéről vitatkozni lehet, mert a televízió vagy magnó elég kényes jószág, nagy forgalmú kölcsönzésre nem igen alkalmas. Valószínűleg a lakók is arra fognak törekedni, hogy az Ilyesmi Inkább személyes birtokukban legyen. Ami osztatlan tetszésre számíthat Mesébe illő a kényelem biztosításának és a gondoskodásnak ilyen foka. Van azonban még valami, ami mindenre rá akarja a koronát. A kísérleti házak mindegyikében egy-egy húsz szobás szállodai részleg Is lesz. Az előrelátó tervezők számoltak a családi, baráti látogatásokkal. Mennyivel gondtalanabb lesz az öröm a vendéglátók részéről és mennyivel feszélyezetlenebbül fogja érezni magát a vendég, ha érkezése nem -bontja meg a család megszokott rendjét, a rendelkezésére álló hotelszobában senkit sem zavar s őt sem zavarják. Egy kis bökkenő azért mégis akad, mert míg a hagyományos vendégfogadásnál a vendéglátó nem fogad el pénzt a szállásért a háziszállodáért fizetni kell. Hogy ezt a szokásos szállodai szobaáraknál alacsonyabb összeget aztán ki fizeti, az már az esetenkénti megegyezéstől függ. A szülők távollétében gyermekgondozónők ügyelnek a kicsikre, nemcsak nappal, de éjjel is, ha a szülők színházba, szórakozni mennek. Végül beszéljünk a két lakótömböt összekötő földszintes épület rendeltetéséről. Itt találjuk -a szórakozóhelyeket és azokat az üzleteket, amelyekben a mindennapok apró-cseprő szükségleti cikkel kaphatók. Itt lesz az úszómedence is, a tornaterem, és ami nagyon fontos: az orvosi rendelők: Az Üj Élet Haza szinte komplett kis város, ahonnét a lakóknak az utcára se kell kilépniük, ha szórakozni akarnak, vagy ha betegek és orvosi vizsgálatra van szükségük. Az orvos Is ismeri a ház lakóit, háziorvosnak számit és meglátogatja fekvő betegeit. A lakók tapasztalatai és javaslatai alapján még tökéletesebbé teszik a szolgáltatásokat, hogy a lehető legszebb és legnyugodtabb életet biztosítsák a lakóknak. Ami pedig csöppet sem elhanyagolandó körülmény: az Oj Élet Házai nem milliomosok, hanem milliók számára épülnek. Készüljön Is el belőlük mielőbb minél több, ne csak a Szovjetunióban, de — nálunk is. ORDÖDY KATALIN Vitek, PrantU és arch, felvételek *É I
