A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-12 / 2. szám

nem lösznek? Mér hogyne lennének. Csakhogy ezek a fákkal, fenyőkkel, nyírfákkal, vagy pál­mákkal — a földrajz! helyzettől függően — szegélyezett fűszőnyegen közlekednek majd, hogy még a cipőjük talpán se vigyenek port, szennyet a lakásba. A tilalom, amely úgy szól, hogy: fűre lépni tilos — csakhamar feledésbe merül. Nálunk viszont egyenlőre az a helyzet, hogy a Mzunk előtti gyepes térségen mikor néhány kamasz rágta a labdát, az éber rendőrbácsf ügyesen elkapta őket, s többek között az én csemetémet is tíz koronára bírságolta. Kanyarodjunk azonban vissza az előbb emlí­tett villanegyedekre, lakótelepekre, amelyek Amerika nagyvárosai mellett épültek fel és ahol a fűre lépni kötelező. Aki nem gyalog, hanem autón közelíti meg otthonát, nem kénytelen a kocsit a ház előtt hagyni, vagy valamelyik messzebb eső parko­lóhelyre, garázsba vinni és onnét sétálni, visz­­sza gyalog. Mikor kiszáll a kocsiból, odaszól a szolgálattévő portásnak, hogy vitesse a kocsit a földalatti emeleteken elhelyezett garázsba. Ha pedig otthonról készül valahová elmenni, letelefonál a portéra és kéri, állítsák kocsiját a kapu elő. Ha a lakó nagyobb bevásárlást végzett, az autóban hagyja a csomagjait, s eze­ket kérésére felszállítják a lakásába. Az üzle­teket ugyanis a lakótelep vagy villanegyed központjában építik fel, ahol mindenfajta üzlet egyhelyen található. Nem kell a lakótelep egyik végétől a másikig loholni, ha az ember élelmi­szert és ugyanakkor mondjuk kocsialkatrészt vagy könyvet is akar venni. (Ez a központi üzlethálózat már ttt-ott nálunk Is megtalálha­tó.) Mindenkinek azonban nincs kocsija és az autótulajdonos sem jár mindig kocsival. Ilyen­kor sem kell megrakott szatyrokkal kilométe­reket gyalogolni, hanem az árut házhoz szál­lítják. Minden, mit szíved, illetve kényelmed óhajt A kapun belépve a lakó az előcsarnokban lerakja kabátját, ernyőjét stb. a rendelkezésé­re álló külön ruhatári fülkében, ahol éjszakán ként ezeket az utcai ruhadarabokat baktérium­­pusztító Ibolyántúli sugarak hatásának teszik ki, hogy az utcán esetleg felszedett kórokozó­kat megsemmisítsék. A látogatók részére külön ruhatár van, így az apró előszobák falai soha sincsenek megtömve fogasokon lógó kabátok­kal, sálakkal, ernyőkkel stb. Tegyük fel, hogy a lakás úrnőjét odahaza egy izgalmas könyv várja, vagy egy jó tévéelő­adás, igen ám, de vacsorával is el kell látni a családot. Sebaj, egy -telefon a konyhába (min­den emeletnek van saját konyhája külön sza­káccsal) és a kívánt vacsoraadagok biztosít­va vannak. Ha nincs kedvük hozzá, hogy ezt /% e g e valóság a közös étteremben fogyasszák el, akkor a pincér guruló tálalón máris szállítja a lakásba. Ehhez hasonló kísérleti házzal már találkoz­tam Csehországban, de úgy informáltak, hogy nem vált be. A háziasszonyok (vagy férjek?) túl konzervatívak voltak, alig vették igénybe a konyhaszolgálatot, inkább odahaza kotyvaszt­­gattak a parányi fözőfülkében. Lehet, hogy a szakács nem állt hivatása magaslatán és túl egyhangú volt a koszt? A tervek szerint a kísérleti házakban a szakács jóval magasabb fizetést kap, mint a nyilvános éttermekben, és tekintetbe kell vennie a lakók kívánságait az étrend összeállításánál, különben mehet étter­mi szakácsnak. A házhoz nemcsak közös kony­ha, de kávéház is tartozik és olyan szolgál­tatások, mint a mosás, takarítás ugyancsak magától értetődőek. A felfrissülést, sportolási lehetőséget a házi uszoda biztosítja. A fejlődésben nincs megállós. Hát az árakban? Ezekben a kűmplettirozott házakban elég borsosak a lakbérek. Havi 3—400 dollár között mozognak. Minél magasabban fekszik a lakás, annál magasabb a lakbér Is, mert felfelé egyre kevesebb a por, a zaj. A nagyvárosok felhőkar­colóinak tetejére épített kertes villákat eddig Is csak a legjobban kereső emberek bérelhet­ték. Nálunk a lakás értéke az első-második emelettől felfelé csökken. Miért? Mert a ré­gebbi 4—5—6 emeletes házakban legtöbbnyire nincs felvonó, mert gyakran előfordul, hogy a negyedik-ötödik emelettől felfelé alacsony víznyomás esetén nincs víz, mert nem megy ritkaságszámba, hogy a felvonó elromlik és többet áll, mint amennyit üzemel. A mi új lakótelepeinken is vannak azonban közös, gépekkel felszerelt mosókonyháik, úgy­hogy nem kell a mosást a lakásban végezni. Ennek ellenére a legtöbb háziasszony boldog, ha beszerzi a saját mosógépet és inkább a fürdőszobájában végzi el a mosást. Aki pedig mosni sem a lakásban, sem a mosókonyhában nem hajlandó, annak ott a szekrény-szolgálat. A földszinten elhelyezett, saját jelzéssel ellá­tott szekrénykébe beteszi a szennyes ruhát listával együtt, és a következő héten ugyanott meg is találja a ruhákat tisztán, kivasalva. A Szovjetunió is nagyon figyelemre méltó kísérleti építkezéseket végez moszkvai új lakó­telepén, Cserjomuskiban, az úgynevezett Öj Siet Házá-val. Ez két hatalmas épülettömbből áll és az összekötő hosszú, földszintes épület­ből. A legforradalmibb újítás a belső lakás­tér változtathatósága lesz. A háromszobás la­kásból a falak eltolásával két-, esetleg egy­szobás lakás nyerhető tetszés szerint. Át akar­juk rendezni a bútort? Több helyre van szük­ségünk? . Nosza, kitoljuk egy -kicsit a falat. A másik szobában kisebb férőhely is elég. Za­var a gyermeklárma? Nosza, kerítsük őket el a behúzható fallal. Minden emeleten található majd egy kölcsön­ző, ahol evőeszközöktől kezdve a bőléskészle­­ten át a televízióig és gramofonig minden Igen olcsó kölcsöndíj fejében a lakók rendelkezé­sére áll. Az elképzelés helyességéről vitatkozni lehet, mert a televízió vagy magnó elég kényes jó­szág, nagy forgalmú kölcsönzésre nem igen alkalmas. Valószínűleg a lakók is arra fognak törekedni, hogy az Ilyesmi Inkább személyes birtokukban legyen. Ami osztatlan tetszésre számíthat Mesébe illő a kényelem biztosításának és a gondoskodásnak ilyen foka. Van azonban még valami, ami mindenre rá akarja a koronát. A kísérleti házak mindegyikében egy-egy húsz szobás szállodai részleg Is lesz. Az előrelátó tervezők számoltak a családi, baráti látogatá­sokkal. Mennyivel gondtalanabb lesz az öröm a vendéglátók részéről és mennyivel feszélye­­zetlenebbül fogja érezni magát a vendég, ha érkezése nem -bontja meg a család megszokott rendjét, a rendelkezésére álló hotelszobában senkit sem zavar s őt sem zavarják. Egy kis bökkenő azért mégis akad, mert míg a hagyo­mányos vendégfogadásnál a vendéglátó nem fogad el pénzt a szállásért a háziszállodáért fizetni kell. Hogy ezt a szokásos szállodai szo­baáraknál alacsonyabb összeget aztán ki fizeti, az már az esetenkénti megegyezéstől függ. A szülők távollétében gyermekgondozónők ügyelnek a kicsikre, nemcsak nappal, de éjjel is, ha a szülők színházba, szórakozni mennek. Végül beszéljünk a két lakótömböt össze­kötő földszintes épület rendeltetéséről. Itt ta­láljuk -a szórakozóhelyeket és azokat az üzle­teket, amelyekben a mindennapok apró-cseprő szükségleti cikkel kaphatók. Itt lesz az úszó­medence is, a tornaterem, és ami nagyon fon­tos: az orvosi rendelők: Az Üj Élet Haza szin­te komplett kis város, ahonnét a lakóknak az utcára se kell kilépniük, ha szórakozni akar­nak, vagy ha betegek és orvosi vizsgálatra van szükségük. Az orvos Is ismeri a ház lakóit, háziorvosnak számit és meglátogatja fekvő be­tegeit. A lakók tapasztalatai és javaslatai alapján még tökéletesebbé teszik a szolgáltatásokat, hogy a lehető legszebb és legnyugodtabb éle­tet biztosítsák a lakóknak. Ami pedig csöppet sem elhanyagolandó kö­rülmény: az Oj Élet Házai nem milliomosok, hanem milliók számára épülnek. Készüljön Is el belőlük mielőbb minél több, ne csak a Szovjetunióban, de — nálunk is. ORDÖDY KATALIN Vitek, PrantU és arch, felvételek *É I

Next

/
Oldalképek
Tartalom