A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-23 / 12. szám

A rimaszombatiak meghívására Szabó Gyula festőművész nyitotta meg Bácskái Béla festő kiállításit az I. Tompa Mihály Napokon. A vendégek ás a vendéglátók. rű, tudományos szintű, össztársa­dalmi és nemzetiségi viszonyok vizsgálata, felismerése és feldol­gozása tránt. A társaság már túl Is nőtte eredeti kereteit, nem szak­bizottság többé, előlegezni lehet úf elnevezését: Járást Közművelő­dést Tudományos Társaság. Nem kell egyebet tenni, mint Idézni néhány tételt munkatervük­ből, és Igazolt az állítás. Például a jogi csoport: feladata az új jog­rend és jogszabályok vizsgálata, véleményezése. A szövetségünket érintő társadalmi jelenségek, vál­tozások vtzsgálata és feldolgozása. A népképviselet vtzsgálata az ará­nyosság szempontjából ts stb. Köz­gazdasági csoport: az általános szociális helyzet felülvizsgálása, az Ipari termelésre vonatkozó fel­mérés. Az adatok feldolgozása s beterjesztése a járást hivatalok­hoz stb. Iskolaügyi csoport: a já­rás valamennyi óvodájának felül­vizsgálása és a magyar osztályok azonnali megnyitására beterjesz­tett javaslat elkészítése. A tanonc­­vtszonyba készülő tanulók szám­bavétele. A tanonciskolákon a ma­gyar osztályok megnyitásának fel­tételet stb. De ugyanígy a kultu­rális és a klubok és rendezvények albizottságainak tervei ts sokrétű­ek. Idézni mindebből ha egy tize-Gömörben magasabbra emelték a magyarság közművelődésének mércéjét, írhatnám alcímnek, mert ezt látja, ezt érzi az ember, ha szót vált azokkal, akik a rima­szombati járásban ma már nem elégednek meg a Csemadokon be­lül eddig uralkodott Igénnyel. Sztnte naponta beszélünk és írunk arról, hogy a Csemadok munkaprogramja a jövőben meny­nyiben számol az értelmiség sze­repével. S amikor e program meg­valósításához fogunk majd, értel­miségünk erkölcst magatartása, vi­szonya az ügyhöz és Igénye a gya­korlatban hogyan hat maid serken­tőleg, dúsítólag. Ha számol a mun­kaprogram az értelmiséggel, úgy Gömörben, nevezetesen a rima­szombati járásban már felkészült társaságot talál, s e társaság ed­digi tevékenysége, munkaterve és az elvégzett feladatok konkrét té­nye biztosíték a jövőre nézve. Szövetségünk országos közgyűlé­se előtt Ismét alkalmunk volt bi­zonyságot szerezni arról, hogy az alig nyolc hónapja alakult közmű­velődési társaság mekkora hatóerő­vel rendelkezik. Semmt másnak, mint e hatóerőnek tudható be az a tény, hogy Tornaiján, jó néhány év óta első alkalommal telt meg a művelődési otthon klubterme az utolsó ülőhelyig. Es a közügyek Iránti érdeklődésnek tudható be az, hogy a közönség a Rimaszom­batból érkezett előadókat meghall­gatva még élféltg vitatkozott ts. Igaz, az előadások nagyon közvet­len dolgokat érintettek. Veres Já nos költő, mint Tornaija szülötte, a kisváros szellemi életének Cse­madokon belüli és azon kívüli pangását kérte számon. Szokolay Imre mérnök a magyarság fejlő­­déstrányáról beszélt, nemzetiségi létünk ötven esztendejéről, és fő­ként arról, hogy mit kell ma ten­ni. Nem kevesebbet, mint korsze­rűbben gazdálkodni, amihez kor­szerűbb közigazgatásra van szük­ség, mert csak így lehet korsze­rűbb az életünk, az oktatásügyünk és kultúránk. Dr. Danis Tamás a jogegyenlőségről szólt, az Igazsá­gos és okos népképvlseletről, a rá­termett emberek kiválasztásáról, miután csak így. érhető el, hogy kiharcolt jogok és törvények va­lóban a közügyet, a népet szolgál­ják. Mács József író az értelmiség szerepéről, a társadalomban elfog­lalt helyéről, annak mindenkort erkölcsi magatartásáról szólt. Es a vita, a kérdés-felelet azt bizo­nyította, mindez nagyon ts érdekli az embereket, különösen most, hogy várjuk a nemzetiségi alkot­mánytörvény alapján a részlettör­vények kidolgozását, jóváhagyását és nyilvánosságra hozatalát. A rimaszombatiak látogatásával, így mondták, megtört a jég Tor­naiján. Abban az esetben, ha ez a szenvedélyes érdeklődés még fokozódik Is az országos közgyűlés után, ha a tornaljatak majd a köz­gyűlés programját és határozatát Is Ilyen szenvedélyesen vitatják meg, úgy az elkövetkező időben a két gömörl város egyforma jó hír­névre tesz szert. Az előadót estet odahaza, Rima­szombatban ts megtartották. Igaz, kevesebb érdeklődéssel, miután az előadások után szórakoztató, Is­merkedési összejövetelt terveztek. A lényeg azonban mindkét előadót esten egyaránt kikristályosodott: Lehet-e, lesz-e a csehszlováklat ma­gyarság egységes bázisa, hátorszá­ga azoknak a jóra és Igazságra tö­rekvő tisztségviselőknek, akik e magyarság bizalmát élvezve ke­rültek és még kerülnek az állam­igazgatás, a közélet vezető helyei­re? Ügy éreztük Tornaiján és Ri­maszombatban, hogy ez lehetséges. De nyugodtan mondhatom azt ts, hogy bizonyos. Ha a Gömörben tá­ró ember átfogóbban és mélyeb­ben betekint azoknak az emberek­nek a munkájába, akik az áram­latnak sodrást, lendületet adtak, és továbbra Is azt teszik, úgy bi­zonyos, hogy e sodrásba mtnd több és több ember kerül. Szinte tuda­tosan arra törekszik minden egyes tagja e bizottságnak, hogy az or­szágos közgyűlés Időszakában, a húsz esztendőt értékelve már a jövő munkaprogramját valósítsa meg. Hogy ml jellemzi a rima­szombatiak viszonyát társadalmi szervezetünkhöz? Igény a korsze­rű gondolkodás, műveltség, vita, emberi szó iránt, Igény a korsze­dét lehetne egy rövid írás kere­tében. Bizonyos tehát, hogy a közügyek felé fordul a gondolkodó magyar­ság, és így egységes bázisává, hát­országává váltk a jóra törekvő, Igaz ügyet szolgáló tisztségviselő­inknek. GYURCSÚ ISTVÁN Kuzlner Imre a Tompa Mihály Napok koszorűzásl ünnepélyén beszédet mond a kültő szobránál. A szerző felvételei Ha a POlOClÖldÖn jár az ember...

Next

/
Oldalképek
Tartalom