A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-38 / 30. szám

Hagyott-e hátra Tompa levelet? Tompa halálának századik évfordulójára készü­lődik szülővárosa, Rimaszombat, Beje, Hanva és a magyarországi Kelemér. Ezeken a helyeken ugyanis paposkodott a költő, egynémelylk helyet meg is örökíti verseiben. Az egyikben Kelemérrel, Illetve a parókiával kapcsolatban valami olyasmit Is Ír, hogy az olyan rozoga és alacsony volt, hogy ott még a liba Is benézhetett az ablakon. De nemcsak a költő szülővárosa és az említett falvak készü­lődnek az ünnepségre, hanem az egész Járás, mond­hatnám úgy Is, hogy az egész Gömör, hiszen Tom­pát olyannyira magukénak érzik és tartják a gö­­mörlek, mint az alsó sztregoval Madách Imrét, vagy a szklabonyal Mikszáth Kálmánt, hogy csak a legjelentősebb gömörl Írókat említsem. Most Tompa Mihálynak állítólag a hátrahagyott levele tartja izgalomban a környéket, és Joggal, hiszen valóban szenzáció számba menne, ha a felnyitott a Magyar írók Szövetsége, Illetve a Pen-klub kép­viseletében, s képviselteti magát, a Szlovákiai író­szövetség és ennek magyar szekciója Is. Nézzük csak meg közelebbről a műsort: zenés ébresztő nyolckor, aztán a Tompa-ház megtekintése, a lévai énekkar fellépése a parókia udvarán, ünnepély Tompa Mihály sírjánál, a Járási pártbizottság és a hanval HNB képviselőjének ünnepi megnyitója, Bodor Tibor budapesti színművész szavalata, a magyarországi írószövetség küldöttének beszéde, egy hanval diák szavalata, azután a hanval HNB- tltkár slrfelbontó engedélye (ez lesz a legköny­­nyebb), aztán a sir felnyitása (ez lesz a nehe­zebb), azután a végrendelet kiemelése — ez lesz a legnehezebb. Különösen a jelenlevők szive lesz nehéz, ha nem lesz levél . . . Drobka Géza elmondja, hogy autóbuszok szál­sírban találnának Ilyen levelet. Már most el tudom képzelni, mekkora lesz a csalódás, ha semmiféle levél nyomára nem bukannak a sírban. Ötven évvel ezelőtt ugyanis felnyitották a sírt és akkor találtak Is benne egy feketetáblás köny­vecskét, amelyből az derült ki, hogy Tompa, a köl­tő és a református pap nagyon pontos ember volt (vagy feledékeny?), mert minden fontosabb elin­téznivalót feljegyzett, sőt még azt Is, hogy kinek mit hozzon, ha Putnokon Jár . . . Mondom, keserű lesz a kíváncsi nép szája íze, ha semmi nem ta­­láltatik a sírboltban, de hát ezen nem lehet segí­teni, ezt csak tudomásul lehet majd venni. Éppen a levél miatt fokozódott oly méretűvé az érdeklő­dés, hogy Jó Idő esetén talán tízezer ember Is részt vesz a hanval ünnepségen... A nép fantá­ziáját tehát a hátrahagyott levél Izgatja, a Cse­­madok rimaszombati járási titkárságának dolgozó­iét más.. . Drobka Géza Járási instruktor arról beszélt, rég­óta tervezgetik, fontolgatják, kezdeményezik Szene és Komárom példája nyomán rendszeresen meg­rendezni a Tompa-napokat. — Városunk szülötte — mondja — hosszú évekig paposkodott Hanván, mind ez Ideig azonban nem találtunk kellő megér­tésre felsőbb helyeken, halogatódott a dolog, hogy majd a centenáriumrév lesz Ilyesmire a legmeg­felelőbb. És Íme, elérkeztünk a centenáriumi év­hez, Tompa halálának századik évfordulójához, és ml minden előkészületet megtettünk, hogy a kétnapos, gazdag műsorral tarkított program el­képzelésünk szerint sikerüljön. Sok együttes sze­repel az ünnepségen: énekkarok, tánccsoportok, budapesti vendégek; sok szép verset Is hallhat­nak majd az érdeklődök neves művészek tolmácso­lásában; Itt lesz Váci Mihály és Szombathy Viktor, lltják majd a közönséget Hanvára, a Jegyek már elővételben elkeltek, mert mindenki kíváncsi arra a levélre . . . S bizony, ha nem lesz levél, akkor a délutáni műsornak Is módosulni kell, ugyanis a megnyitó beszédek után a műsor első és leg­fontosabb pontja a végrendelet Ismertetése lenne, ás bizony nagy csalódást fog okozni, ha az e pontra vállalkozó csak azzal kezdheti beszédét, hogy atyámftal, 'Tompa Mihály költő és tlszteletes urunk semmiféle levelet, végrendeletet nem hagyott hátra az utókornak, mert hiszen honnan tudhatta volna, hogy száz év múlva ekkora lesz levele, végren­delkezése iránt az érdeklődési Ez árnyékot vet a szépnek ígérkező Tnűsorszámokra is, a lévai ének­karnak, Bodor Tibornak, a clterás Együd József­nek, a slmonyl Irodalmi színpadnak, a népi együt­teseknek és a Járási táncdal-fesztlvál legjobbjainak szereplésére.. . Szakáll János esperes úr, hanva'l lelkész nehez­telését fejezi ki a Tompa-napok megrendezésével kapcsolatban. Mert mint ahogy az Ilyenkor lenni szokott, a legilletékesebbek, a hanvalak majd hogy ki nem felejtődtek a dologból. Még szerencse, hogy idejében szóvá tették ezt, figyelmeztették a rendezőket, s így némiképp korrigálták azt, amit még lehetett. Szakáll esperes úr nagy Isme­rője és tisztelője Tompa Mihály költészetének és életének, és nem kevésbé büszke arra — Joggal —, hogy abban a házban, parókiában lakik, ahol Tom­pa élt valamikor. A ceremóniáról nem Is beszél sokat, annyit említ csupán, hogy Gömör harminc­egy református gyülekezetének lelkészei Is hozzá­járulnak a századik évforduló ünnepségeihez. Dél­előtt Varga Imre református püspök, harmincegy lelkész Jelenlétében, Istentiszteletet tart Tompa Mi­hály emlékének, és koszorút helyeznek a sírra . . . ít A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szftvelságánsk hetilapja. Megjelaniik míiulsn vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston. Fős--erkínztűhelyelles Ozsvald Árpád Szerkesztőség: Bratislava, JesenskÁho 9, Postafiók C 398, tolefón 533 04. Nyomja a PRAVDA nyomdai­vá Halat, Bratislava, Stúrova 4. Terjeszti a Posta Híirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levői kézbesítő. Külföldre szolgáló előfizetéseket elintéz PNS — Ústredná evpe-dícta tlufié, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. ElöíizeMsi díj negyed évre 19,50 Kfis, fél évre 39,— Kfis, egész évre 78,— Kfis. K-27*81116 A verandán beszélgetünk Szakait esperes úrral. Tompa kitűnő Ismerőjével, azon a helyen, ahol a költő verselt Irta. Szenvedéllyel és nagy tárgyis­merettel magyarázza, hogy ez volt az a folyosó, ahol Tompa az Ihlet hevében Ide-oda sétált. Ez volt az a mellékhelyiség, ahová a kurátorét be­zárta . . Mikor Ide került Hanvára, Igen nagy érdeklődéssel jegyezgette fel a még élő szájha­gyományt Tompa Mlhályről, nekünk Is elmesélt közülük néhányat. Íme az egyik: Putnokról hozta haza Tompát a kocsisa, s éppen déltájban, amikor már ebédelni kellett volna, bekopogott hozzá egy lénártfalai ember, hogy tlszteletes űr, temetni kell. Tompának nem tetszett a bejelentés, mert már korgott a gyomra az éhségtől, de hát mit lehet tenni? A pap várhat, az ebéd Is várhat, a halott viszont nem várhat — mondta Tompa. És szólt a kocsisának, aki már kifogta a lovakat, fog­jon be újra. Az azonban úgy tett, mintha nem hallotta volna, semmi kedve nem volt a dolog­hoz. Még egyszer szúlt neki és már erélyesebben, hogy fogjon be, s akkor a kocsis mintha megrán­totta volna a vállát. Tompa dühbe gurult, felparen­­csolta a kocsist a verandára és azt mondta neki: Vegye tudomásul, hogy én vagyok itt a pap, a hanval pap, és bár nem engedelmeskedett, nem ütöm meg üsse meg saját magát. — Azzal felkapta a kocsist és kidobta az udvarra. S az bizony úgy megütötte magát, hogy napokig nyomta az ágyatl A másik Ilyen történet az erős papről, az erős emberről: Egyik reggel a kurátor Jött hozzá elszá­molni az Isten pénzével (a persely-pénzzel). Tom­pa ellenőrizte a persely tartalmát és rájött, hogy két krajcár hiányzik az Isten pénzéből. Tompa Is állította a magáét, a kurátor Is. S úgy összevesz­tek, hogy a pap-költő megragadta a kurátort és bezárta az egyik mellékhelyiségbe, hogy majd ki­engedi, ha megtalálta az Isten két krajcárját. Persze, asztalhoz ült és Irt, teljesen beletemetkezett a munkába, s akkor ocsúdott fel, amikor megjelent előtte a kurátorné és azt kérdezte: Tlszteletes úr, nem tetszett-e látni az uramat, reggel eljött ott­honról és ebédelni se tért haza, csak nem eshetett baja? Amikor híres verse megjelentetése után elrendel­ték letartóztatását, két csendőr Jelent meg a pa­rókián, akkor Is a folyosón sétált Tompa, s ami­kor a roppant erős termetű papot meglátták, azon nyomban visszamentek az őrsre és erősítést kér­tek, úgy vitték el aztán megbilincselve a kassal börtönbe. Azt Is említette Szakáll esperes úr, hogy Tompa Idejében 1300—1400 lelket számláló község volt Hanva. Most ellenben csak 1000 körül van a lako­sok száma. A reformáció kora óta Hanva, Lénárt­­fala és Csíz mindig egy egyház, s Tompa a három községben évente 150—160 gyermeket keresztelt, ö viszont csak 15—16-ot. Régen, vagyis a közel­múltban még az volt az érv, minek a gyerek, szét­megy a föld, most meg az az érv, minek a gyerek, milyen Jövő előtt áll? Tanul, tanul és a végén nem Jut álláshozl A levélről pedig annyit — mondja Szakáll esperes űr —, kétll, hogy lenne Ilyen. Éle­te utolső két esztendejében Tompa súlyos beteg volt, Semmi bizonyíték nincs. Az érdeklődés vi­szont világos bizonyíték arra, hogy a nép szivébe zárta a költőt . . . A HNB ELNÖKNÖJE TOMPA MELLSZOBRA MEL­LETT A SÍRKERT A TOMPA EMLÉKMŰVEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom