A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-38 / 30. szám

A Csemadok KB távirata E sorsdöntő napokban, amikor pártunk Központi Bizottsága a varsói értekezlet leveléről tárgyai, támogatásunkról biztosítjuk a CSKP Központi Bizottságát és annak januárban kitűzött irány­vonalát. Mivel nincs olyan alkotmányos terv, amely a több mint fél millió csehszlovákiai magyar nevében nyilatkozhatna, úgy véljük, hogy ez a Csemadok feladata. A felelősségvállalás történelmi pillanata ez, amikor a köztár­saság nemzeteit és nemzetiségeit azonos felelősség elé állítják, az állami és politikai szuverenitás egyértelmű védőivé avatják az események. a CSKP KB plénumához így természetes, hogy a CSKP KB elnökségének július 18-i ál­lásfoglalása a mi nézeteink kifejezője is. Amikor egyértelműen támogatásunkról biztosítjuk pártunk Köz­ponti Bizottságát, egyúttal kifejezzük azt a meggyőződésünket is, hogy a megújhodási folyamat nemcsak a nemzeteknek, hanem a nemzetiségeknek, köztük a magyaroknak is meghozza a leg­teljesebb alkotmányos egyenjogúságot, ami a szocializmus esz­méi hazai vívmányainak további támasza lesz. A Csemadok Központi Bizottsága nevében: Dobos László, a Csemadok KB elnöke, dr. Szabó Rezső, a Csemadok KB vezető titká ra. VÉLEMÉNYÜK SZERINT Országunk Ismét a világ érdeklődésének középpontjába került. Bel­politikánk alakulását szemmel kíséri a világsajtó. — Talán kisebb érdeklődéssel is beérnénk, — mondotta a minap tele­vízióbeszédében Cerník miniszterelnök. — Különösen, ha tekintetbe vesz­­szük, hogy az új politikai irányvonal nem mindenütt talál helyeslésre. Példaként említsük csak a szovjet sajtót. Lakosságunk hogyan tekint az eseményekre? Táviratok és levelek ezrei érkeznek a párt Központi Bizottságára és a kormányhoz, amelyek a lakosság teljes támogatásával biztosítják Dubőekékat. Mi is megszólítottunk az utcán négy személyt, s az alábbi négy kér­désre kértünk tőlük választ: 1. Mit szól ahhoz, hogy a párt és a kormány képviselői nem vettek részt a baráti országok varsói értekezletén? 2. Mi a véleménye az értekezlet résztvevőinek pártunkhoz intézett leveléről és a központi bizottság nyilvánosságra hozott állásfoglalásá­ról? 3. Nem fél attól, hogy a jelenlegi helyzet ellenforradalomba torkollik? 4. Mit gondol, visszakerülhetnek-e még a párt és az állam vezetésébe a konzervatív személyek? HORVATH KRISZTINA, a Sporttu rist titkárnője, Pőstyén: í. A politika nem érdekel, újsá­got csak igen ritkán olvasok. Nem nagyon tudom, minek hívták ve­zetőinket Varsóba. így arra a kér­désre sem adhatok választ, helyes volt-e, hogy nem mentek el. 2. Nem helyeslem, hogy egyes országok igyekeznek beavatkozni Csehszlovákia belügyeibe, így sem­miképpen sem tartom elfogadha­tónak az említett levelet. A párt állásfoglalásával (ismerem a rádió­ból) egyetértek. 3. Nem hiszem, hogy ellenfor­radalomra kerülne sor. Ennél sok­kal nyugodtabb nálunk a helyzet. 4. Nem gondolom. Csak maradja­nak ott, ahol vannakl Dubőekék sokkal rokonszenvesebbek. KAROL BOLDIZÄR, a Testnevelési Szövetség irodavezetője: 1. Helyeslem a pártvezetők ál­láspontját, igazuk volt, hogy nem mentek el Varsóba és kétoldali tárgyalásokat javasoltak. 2. Szerintem a levél egy sereg túlzást tartalmaz, fölösleges félel­met, ami a feladók tájékozatlan­ságáról tanúskodik. A párt Köz­ponti Bizottságának állásfoglalá­sával egyetértek. 3. Nem, ellenforradalom nem lesz. Ennek kezességét a párt okos, körültekintő politikájában, a de­formációk idejében való megszün­tetésében látom. 4. A konzervatív erők már nem kerülhetnek vissza a vezetésbe. Most az a feladat, hogy még a bentlévö dogmatikus személyektől is megszabaduljon a Központi Bi­zottság. LOW TIBOR, a Slovan ökölvívó­­csapatának edzője/ 1. Helyesen tették, hogy nem mentek el Varsóba, hiszen az utol­só pillanatban hívták őket, ami­kor már a küldöttek gyülekeztek. 2. A levelet fölösleges óvásnak, figyelmeztetésnek tartom, a KB ál­lásfoglalásával teljes mértékben egyetértek. 3. Ellenforradalomtól nem félek. Az csendesebben készülne, s egy­szerre robbanna ki, mint 56-ban Magyarországon. 4. A régi gárda nem kerülhet vissza a vezetésbe. Azt hiszem, ha hívnák őket, akkor sem igen igye­keznének már, annyira „lejáratták magukat“ a közvélemény előtt. ZUZANA PORUBSKÄ, levélkézbesí tő: -1. Véleményem szerint a mi ve­zetőinknek el kellett volna men­niük Varsóba, ha másért nem, hát hogy tájékoztassák a baráti orszá­gok képviselőit a valódi csehszlo­vákiai helyzetről. Hiszen a hozzánk küldött levél nagy tájékozatlan­ságra vall. 2. A párt állásfoglalását helyes­lem, mivel nem zárja el a további tárgyalások útját. 3. Én azt hiszem nem lesz el­lenforradalom. Nincsenek nálunk ellenforradalmi erők. , 4. A régi vezetők nem kerülhet­nek vissza, a közvélemény már le­hetetlenné tenné érvényesülésüket. Zs. N. L, Mészáros felvételei Ülják Lajosné HNB elnök (két megbízatást' idő­szakban titkár is volt) levél ide, levél oda, azzal kezdi, hogy Hanván Ilyen még nem volt. Özönle­nek majd ide az idegenek, ismerősök, mindenfelől. A magyarországi Kelemérről háromszázan jelezték érkezésüket, összesen kb. tízezer ember látoga­tásával számol egyébként, csendes a kis falu. Taka­rítanak hát mindenfelé. Seprlk az utcát, csinosít­ják a házakat, rendbeteszlk a kerteket, a község lakót nagy felelősséget éreznek, nem akarnak szégyenben maradni. A templomkertet is rendbe­szedték, mert ott áll a Tompa-szobor s ott van a sírbolt is. Az Igazság kedvéért azt is elmondja Uljákné, hogy a templomikert nem volt rendben, és ez nem vált a falu becsületére, de hát a Járástól ilyen célra nem kaptak pénzt, a Z akció pénzét sem használhatták fel... Hogyan lett mégis kerítés és hem is akármilyen? Bátyja, Minács István a kanadai Ottawában él, s vele együtt sok magyar él ott. Nos hát ő gyűjtött pénzt az ott élő magya­rok között, háromszáz dollárt — a sirkert rend­behozására. Három bátyja él kint Kanadában, Hanváről sokan kivándoroltak a húszas években Minács István jön haza a ünnepségre feleségestől, állítólag ott kint további gyűjtés folyik a centená­riumi ünnepség anyagi megsegítésére. Repülővel jönnek, várja őket a falu, mint ahogy további olyan tekintélyes vendéget is vár, akinek a szállá­sáról is gondoskodik. Egyszóval: nem a levél, az izgalom, hanem a tény az érdekes, hogy a Csemadok rimaszombati járási bizottsága a hanvaiakkal együtt éppen eb­ben az évben, Tompa Mihály költő halálának szá­zadik évfordulóján a jövendő Tompa-napoknak ala­pozza meg a jövőjStl MACS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom