A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-15 / 50. szám
Na nem, ami sok az sokl Copryght by Zeneműkiadó Vállalat Budapest Allegro r I-ga-zadvanl Káre-ien Ew mér-ge-ISd-nl. Fá-radt va-gyuk és fáj a fe-jem Is. Em Hm Ew Hm______A Hárem hát volt, l-ga-zin nem i-dö, semmisig... Nem si-ke-rültl Vanl- H Próst: Em** Em^® sokl Mért legyek in ál - do-at? Mi-nek didel-ges-sek Flslfck P9 Em® * Em®fS menjl Úgysem sl-ke - rül fel-dúl-ni az i - le-tem... C# Cn,« Mert ezt nem te-he-ti ín - velem E? m wm■)> a jm ír lqj Hs-dig nem is o - lyan lég’— há-run he- te 0 Am Qnwj7 (Em) ^Cni? még te sémi D*S* •Inc* még,-*-■ -‘--t ágy néz I- ten rtd, mint az, a-kl-nek---------fpy BnU Eamaj Am7 Dm? * süg-J*: Ez 8, t- ki vársz... 1- gén **.y-=E= Ont fás >---->-----HEm--I-1- > H T a...-aj erip— mi-re váisz? . He LJ. W Na de : 1 f f nem, rrp | aail «uk.az m sokl Mirt le-gyek én ál - du-ztt , Fist» H*W sn-nál, a- ki mim egy I menj to-vább hát... Em®_________En#> Nincs ba-rát Em®fe JHen| hát... Énekelte Ambrus Kyrt hogyan került lakat alá a nagy angol postarablás vezére? öt évig és három hónapig tartott, amíg az angol rendőrségnek sikerült elfognia az évszázad leghíresebb gonosztevőjét, A nyomozás szálai szerteágaztak mind az üt világrészbe. Végre Tom Butler, a Scotland Yard főfelügyelője évekig tartó fáradhatatlan nyomozás után letartóztatta angliai lakásán Bruce Reynoldsot, az 1963. évi postarablás szervezőjét és „főnökét“. Reynolds a második világháborúban partizánként harcolt Dél- Franclaországban a német megszálló csapatok ellen. Specialitása vonatok megtámadása volt. Sok háborús kitüntetése volt. Azonban a békében a háború hőse már nem tudott beilleszkedni a polgári társadalomba. A világ és későbbi felesége előtt mint antikvárius ős műkereskedő szerepelt, a valóságban azonban nagystílű orgazda volt, aki lopott hűkincsek, ékszerek és autók eladásával foglalkozott. Hibátlan oxfordi angolsággal beszélt, és öltönyeit London legdrágább szabóinál csináltatta. Szívesen vette, ha az alvilágban „majornak“ (őrnagy) szállították. A „Gentleman“ bűnözőcsoport azért szervezte be tagjai közé, mivel tudták, hogy szakember a vonatok megállításában. Azonban már rövid együttműködés után kiderült, hogy az új tag még egy felbecsülhetetlen tulajdonsággal rendelkezik: fegyelmet tud tartani eigy bünözőkollektlva 15 tagja között. Tulajdonképpen Reynolds volt felelős azért, hogy a postarablás sikerült és a rendőrség évekig nem Jött a nyomukra, ö tartotta össze a bandát a bűntett előtt és után egy elhagyott farmon. Neki volt egy Jól átgondolt terve, Tom Butler, a Scotland Yard fO- ftlügyelöje hol rejtsék el a rabolt pénzt, míg az izgalom hullámai elülnek. Azonban a rablóbanda néhány tagja fellázadt, nem akartak oly soké várni a zsákmány elosztásával. Ekkor az „őrnagy“ látta, hogy ő akkor a legerősebb, ha egyedül vdn. Tervszerűen eltűnt a bandából a ráeső milliókkal együtt és a többieket a sorsukra bízta. Társai egymás után kerültek rendőrkézre, csak Reynolds tűnt el nyomtalanul. Először Dél-Franciaországban keresték, mert mint partizán jól ismerte az ottani búvóhelyeket. Még 1964-ben a felesége hidegvérrel megjelent a Scotland Yardnál azzal a kérdéssel, van-e ő ellene feljelentés? Nemmel kellett felelniük, mert egy eltűnt postarabló feleségének lenni nem bűntett, és arra sem lehetett őt kényszeríteni, hogy férje rejtekhelyét elárulja. De mindenesetre elrendelték „az özvegy“ megfigyelését. Ez az Időszak nem válik az angol kriminalisztika dicsőségére, mert minden megfigyelés ellenére, Frances Reynoldsnak sikerült találkoznia időközben milliomossá lett férjével. — 0] életet akartunk kezdeni — mesélte a letartóztatás után Frances Reynolds. — Először rövid ideig Dél-Franclaországban voltunk, aztán Mexikóban töltöttünk egy időt. Ott a férjem a születésnapomra egy partyt rendezett, amelyen a postarablók egyike, Wilson is megjelent. Ezt a Wllsont nemsokára Kanadában elfogták és megtalálták nála a ml fényképünket, mely a „People“ című hetilapban is megjelent. Ez anynylra idegesített minket, hogy én parókát hordtam, Bruce pedig bajuszt növesztett. Kanadába mentünk, de Wilson elfogatása miatt ott is nyugtalanok voltunk. Azonkívül ott az élet sokkal drágább, mint Európában. Brüsszelien keresztül (remekül hamisított útlevelekkel) külön-külön Angliába utaztunk, mert a kisfiúnk 6 éves lett, és térjem azt akarta, hogy Angliában járjon iskolába. Hoszszas keresés után vidéken, Torquayban találtunk egy egyedülálló, berendezett villát, ezt Keith Hüllers néven kibéreltük egy özvegyasszonytól, és azt hittük, most végre megnyugodhatunk. A lakásadónő el volt ragadtatva „úriember“ bérlőjétől és családjától. A letartóztatás után a lakást rendben és tisztán találták, ami azonban nem Reynoldsné, hanem a takarítónő érdeme, aki a kővetkezőket vallotta: — Nagyon Jól megfizettek és finoman bántak velem. Csak azt kötötték a telkemre, hogy senkit a lakásba ne engedjek be, ha alaki Jön, azzal csak Mrs. Hilliers beszélhet. Sokszor voltak vendégeik, reggelenként sok borospoharat és
