A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-21 / 29. szám

Mi lesz a sorsunk ? Dobos László, Szabó Rezső dr. és Varga lános, a Csemadok három vezető funkcionáriusa július 12-én sajtóértekezletet tar­tott. Az értekezletnek négy fő pontja volt: az idei gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyről Varga János számolt be, az ősz elején összehívandó két rendkívüli pártkongresszussal kap­csolatban Szabó Rezső dr. tájékoztatta a megjelenteket, ugyan­csak ő Ismertette a Csemadok rendkívüli országos közgyűlésének időpontját, programját és a közgyűlés előkészítő bizottságainak munkakörét, majd az utolsó pontban Dobos László és Szabó Rezső dr. közösen adtak számot a kormány mellett működő nemzetiségi albizottság eddigi tevékenységéről. A Csemadok rendkívüli or­szágos közgyűlését előreláthatóan november 23—24-én tartják meg; a helyi szervezetek rendkívüli közgyűléseinek augusztus 15-től szeptember 15-ig, a rendkívüli járási konferenciáknak pe­dig október 5-től október 13-lg kell lezajlanlok. Az országos köz­gyűlés előkészítő bizottságai közül a sajtóértekezleten a rehabi­litációs bizottság munkája iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Amint megtudtuk, eddig mindössze négy kérelem érkezett a Csemadok KB Ciliiére rehabilitációs ügyben. Néhány újságíró javasolta, hogy a Csemadok rehabilitációs bizottsága ne csupán a Csemadok belső sérelmeivel foglalkozzék, hanem azok­nak a sérelmeknek a fölülvizsgálása érdekében is tegyen lépése­ket, amelyek a csehszlovákiai magyarokat az elmúlt évek során nemzeti hovatartozásuk nyílt megváltása, esetleg a Csemadokban folytatott tevékenységük miatt érték. Igazi vitára azonban az értekezlet negyedik pontja, a nemzeti­ségi albizottság munkájának ismertetése adott okot. A Samo Fal­fan elnökletével és dr. Dániel Okáll alelnökletével tanácskozó testület, amelynek három ülésére Dobos Lászlót és Szabó Rezső dr.-t is meghívták, lényeges kérdésekben eddig tulajdonképpen nem jutott közös nevezőre a Csehszlovákiában élő kisebbségek képviselőivel. A június 12-i üléséről kiadott állásfoglalást a nem­zetiségek képviselői nem tették magukévá, hanem ahhoz a június 19-1 ülésen alternatív javaslatokat csatoltak. Az albizott­ság szlovák és cseh tagjainak és a nemzetiségek képviselőinek, sajnos, a Július 9-i ülésen sem sikerült a vitás kérdésekben meg­egyezniük, ezért nyilvánvaló, hogy a felsőbb fórumoknak — ha Igazságosan akarnak eljárni — a két szöveggel egy dokumentum­ként kell foglalkoznak. Az említett albizottságon kívül más vonalon is folyik nemzeti­ségi ügyeink intézése: az SZLKP KB mellett alakult egy szlovák-­­magyar—ukrán vegyes bizottság, a CSKP KB mellett pedig ugyan­csak létezik egy nemzetiségi bizottság, ám ezek inkább a tanács­adó szerepét töltik be és sokkal ritkábban üléseznek, mint a kormány mellett létrejött albizottság. Csehszlovákia nemzetisé­geinek jövője tehát szemmelláthatóan ennek az albizottságnak a kezébe van letéve. Annál bántóbb, hogy a számunkra ily fon­tos küldetést teljesítő testület élén ott látjuk a magyarok kitele­pítésének egykori kormánybiztosát, több nacionalista uszító nyilatkozat szerzőjét, a Matlca Slovenská dél-szlovákiai klubjai­nak talán legproblematikusabb vendégszónokát — dr. Dániel Oká­­lit. Csoda-e, ha az ilyen albizottságtól a jövőben sem várunk sok Jót? Miben nem tudtak a nemzetiségek képviselői az albizottság többi tagjaival megegyezni? Először is: az albizottság állásfog­lalása a nemzetségeket nem tekinti államalkotó elemnek; ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a nemzetiségi kérdés rendezése nem tartozik bele az alkotmányba, hogy az új alkotmány a cseh­szlovák államot csupán két nemzet —: a cseh és a szlovák — államának ismeri el, hogy a Csehszlovákiában élő nemzetiségek ügyével csak statútum foglalkozik majd. A másik vitás kérdés­­csoport: a népképviselet és a nemzetiségi közigazgatás kérdése. A Csemadok javaslatát, hogy a Csehszlovákiában élő magyarság­nak (esetleg a többi nemzetiségekkel közösen) külön választott képviseleti szervei legyenek (egész a legmagasabb fórumig, a nemzetgyűlésig), valamint hogy az itt élő magyarság ügyét egy külön magyar minisztérium intézze, s hogy a nemzetiségi lét szempontjából kulcsjelentőségű minisztériumok mellett magyar kormánybiztosok működjenek, az albizottság elvetette. A harma­dik fő problémát a területi átrendezés Jelenti: míg mi túlnyomó­­részt magyarlakta járások kialakítására törekszünk, a szlová­kok — egyes jelek szerint — a meglévő vegyes járásokat szlovák Járásokkal akarják egyesíteni. Az albizottság állásfoglalása ki­fogásolja továbbá a társadalmi szervezetek (pl. az ifjúsági szer­vezet) nemzetiségi alapon történő létrehozását. A Csemadok vezetői ígéretet tettek, hogy a Csemadok Javasla­taihoz következetesen ragaszkodni fognak. Kíváncsian várjuk, mit szólnak a nemzetiségek képviselői által benyújtott alternatív Javaslatokhoz a felsőbb fórumok. MIKOTS I. ROBERT Közéleti hírek Megalakult a Cseh Nemzeti Ta­nács. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb népképvi­seleti szerve július 10-én megvá­lasztotta a Cseh Nemzett Taná­csot. A 150 tagú Cseh Nemzeti Tanács Ideiglenes cseh nemzett In­tézmény, amelynek fö küldetése a cseh és a szlovák nemzet állam-A Csehszlovákiát Magyar Dolgozók Kulturális Szüvetstf*gének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston főszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiók C 398. telefon 533 04 Terjeszti a Posta llirlapszolgóla ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél kézbesítő. Szerkesztőség: BratisJava, jesen ského T. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS Östrednó expedícia tiaüe, Bratislava, üotfwaldovo nám. 48 VII Nyomja a PRAVDA nyonidaválla lat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39, - Kés. egész évre 70. Kés. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk visz sza. logt viszonyának rendezése. A ta­nács elnökévé dr. Cestmtr Clsaft választották. Nyttrán a múlt héten feleződött be a szövetkezeti földművesek és az egyénileg gazdálkodó parasztok országos konferenciája. Megegyez­tek abban, hogy a konferencián nem alakltfák meg a szövetkezeti földművesek országos szervét, úgy­hogy Ideiglenesen a két nemzett szövetség elnökét képvlseltk őket a Nemzeti Frontban. A két nem­zett szövetség képvtselől ezt azzal Indokoltákhogy meg kell várni a föderatív államfogl rendezéssel összefüggő problémák megoldását. A kormány meghívására mint­egy 400 nemzeti bizottsági tiszség­­vlselő jött össze az egész országból Prágában. A beszámolót dr. Gustáv Husik tartotta. „A kormánynyi­latkozat világosan kimondja, hogy a nemzeti bizottságoknak már az úI törvények alapián kell dolgoz­atok, amelyek minden polgárnak lehetővé teszik, hogy részt vegyen a nemzeti bizottságok munkáidban és hatást gyakorolton döntéseire“ — mondotta dr. Husák. „Ezzel kapcsolatban egyre lobban elő­térbe kerül a lakosság lógatnak és logos érdekelnek védelme. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a múltban a polgárok nem egy eset­ben hátrányos helyzetbe kerültek a különféle szervezetekkel szem­ben, és az „össztársadalmi“ érdek ürügyén sérelem érte a polgárjo­gokat. Célszerű lenne a nemzett bizott­ságról szóló olyan 0/ törvény ki­dolgozása. amely megfelelne szo­cialista demokráciánk új feltételei­nek.' Az SZLKP Központi Bizottsá­gának elnöksége dr. Gustáv Husák is dr. Peter Colotka miniszterel­nök-helyettesek jelenlétében a Csehszlovák Szocialista Köztárso ság szövetségi államfogl rende­zésével összefüggő problémákról tárgyalt. Az említett kérdések megtárgya­lása egyúttal előkészület a CSKP és az SZLKP Központt Bizottsága elnökségének a legrövidebb időn belül megtartásra kerülő közös Ülésére Is. Az SZLKP Központt Bizottságá­nak elnöksége tudomásul vette to­vábbá a nemzett kisebbségek kor­mánybizottságának tárgyalásáról szóló tájékoztatást, valamint a Cse­madok Központt Bizottsága elnök­ségének a kormánybizottság hatá­rozataival kapcsolatos észrevéte lett és javaslatait. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége megvitatott néhány ar­ra vonatkozó javaslatot, hogyan válaszoljon azokra a levelekre, amelyeket a Bolgár Kommunista Párt, a Német Szocialista Egység­párt, a Magyar Szocialista Munkás párt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottságai küldtek. Az elnökség ragaszko­dik ahhoz az elvt állásfoglaláshoz, amelyet július 8-1 ülésén jutta­tott kifejezésre. Ismét hangsúlyoz­ta, hogy pártunk tántorít hatatla­nul kitart a szocialista országok s minden más ország kommunista és munkáspártjai együttműködésé­nek, valamint a közös érdekeinket érintő kérdések kölcsönös megvi­tatásának elve mellett. Az elnökség bármikor szívesen találkozna és tanácskozna a kom­munista és munkáspártok képvi­selőivel. Ezért elhatározta, hogy a testvérpártoknak kétoldalt ta­nácskozásokat javasol, melyek fo­lyamán a pártok képvtselől köl­csönösen tájékoztatnák egymást pártjaik jelenlegi politikájáról. Az elnökség úgy vélt, hogy ezeken a találkozásokon léirejönnénrk a ké­sőbbi, esetleg szélesebb tt-r' ta­lálkozó feltételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom