A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-24 / 47. szám

Érdekvédelem, de milyen? A Csemadok programtervezete már-már kö­zönybe fullad, alig akad hozzászóló, vitázó, a tömegszervezet nevével foglalkoznak legin­kább, meg az érdekvédelem fontosságával, az azonban hiányzik az okoskodásból, hogyan Is képzelhető el a tulajdonképpeni érdekvédelem. A szerkesztőbizottság mentségére hozható fel, hogy amikor a tervezetet szerkesztették, még semmilyen konkrét megoldást nem helyeztek számunkra kilátásba, nem lehetett tudni, mi­lyen politikai reprezentációval rendelkezünk. Talán ezzel magyarázható, hogy a programter­vezet általánosságokat tartalmaz, csupa olyan elképzeléseket, amelyekhez a keret eddig is adva volt, csak éppen a szakemberek hiányoz­tak belőle. Az új helyzet strukturális változást kíván, de erről a lényegi, érdembeli változásról szó sincs a programtervezetben. Ezért nem is ala­kulhatott ki parázs vita, ezért kiséri közöny a szerkesztőbizottság cseppet sem irigylésre mél­tó munkáját. Az elgondolással, vagyis a pro­gramtervezet tartalmával nem lehet semmi kü­lönösebb bajunk, a kerettel inkább, amely a sok szép szándékot nem határolja körül pon­tosan. Mert a keret, a struktúra alig változik a programtervezet szerint, s hogy vitára bocsá­­■ tották, nem is győz meg senkit arról, hogy a Csemadok most már valóban érdekvédelmi szer­vezete lesz a magyarságnak, méghozzá az új helyzetnek megfelelően. Mit értünk új helyzeten? A Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Tit­kárságát, az SZNT nemzetiségi bizottságát, a Nemzeti front magyar osztályát, a pártközpon­ton megalakításra váró magyar osztályt, a Nem­zetgyűlés nemzetiségi bizottságát, a kerületi és járási szinten működő nemzetiségi szerve­ket stb. Ezek a szervek hivatottak állami vo­nalon ügyes-bajos dolgainkkal törődni, problé­máinkkal foglalkozni, megoldást keresni és ta­lálni. S ha ,ez Így lesz, hogyan és mennyiben lehet a Csemadok a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete? Ügy nem, hogy az eddiginél magasabb szin­ten törődik az irodalommal, az újságírással, a tudományos élet fejlesztésével, a népművelés­sel, a politikai neveléssel, a már hagyomá­nyos rendezvények újraszervezésével. Csak ab­ban az esetben fejezhet ki érdeket, ha maga is változik struktúrájában. Ha az összekötő sze­repét tölti be a különböző- fokú nemzetiségi szervek között. Csak a Csemadok képes erre, ez a közel félszázezres tömegszervezet, és csak úgy, ha alkatilag több lesz mint eddig volt. Szerintem az új helyzet szinte parancsolóan követeli központi, kerületi és járási szinten három osztály megalakítását: Politikai osztály -— Kulturális osztály Szervezési osztály -— A politikai osztály nap mint nap együtt dol­gozik a pártközpont magyar osztályával, a Nem­zetiségi titkársággal, az SZNT és a Nemzet­­gyűlés nemzetiségi bizottságával, a Nemzeti front magyar osztályával, a szakszervezet ma­gyar szekciójával (a Csemadok kerületi és já­rási titkárságai ugyanezt teszik alsóbb szinten). Ez az osztály tart rendszeres kapcsolatot a Nemzetgyűlés és az SZNT magyar képviselőivel, a pártközpont illetékes osztályaival, ez törő­dik a magyar dolgozók arányos politikai kép­viseletével/ nevelésükkel, iskoláztatásukkal, ez (az osztály!) tesz javaslatot központi, kerületi és járási szinten képviselők ős funkcionáriusok jelölésére... A kulturális osztály nap mint nap együtt dol­gozik a Magyar Tudományos Intézettel vagy munkálkodik mielőbbi létrehozásán, eleven Nagy József; Platánfák, tusrafz kapcsolatot tart fenn a Magyar Területi Szín­házzal, az Ifjú Szivekkel, az irodalommal, az újságírással, foglalkozik a népműveléssel, a különféle szintű és témájú érdekkörökkel és szakkörökkel, szorgalmazza mindama feltételek megteremtését, amelyek nemzetiségi kultúránk ápolásához és további gazdagításához szük­ségesek; állandóan és rendszeresen együttmű­ködik a magyar iskolaügyet irányító és fej­lesztő szervekkel, összegyűjti, feldolgozza és a nemzetiségi szervekkel egyetértésben továb­bítja a lenti véleményeket. A szervezési osztály lelke, vagy ha úgy tet­szik kovásza a politikai és kulturális osztály munkájának. Előkészíti és le is bonyolítja a különféle politikai és kulturális akciókat, gon­doskodik előadókról, teremről, közönségről stb. Biztosítja az egészséges szervezeti élet feltételeit. Függvénye, segítője a két fő osz­tálynak! A három osztályt egy-egy országos titkár irányítja, s a politikai osztályt irányító titkár egyben a tömegszervezet vezetőtitkára is. Az osztályokon szükség szerinti számban (köz­ponti, kerületi és járási szinten) szakelőadók A Hét társadalompolitikai melléklete 47. Felelős szerkesztő; Mécs József dolgoznak, akik munkájukban öntevékeny tes­tületekre támaszkodnak. Ez az új helyzetnek legmegfelelőbb keret, s ez azt jelenti, hogy vissza kell állítanunk a kerületi titkárságokat, jelentősen növelni kell az apparátus dolgozóinak számát főleg a köz­pontban, de a kerületeken és járásokon is. És még valami. Egy további osztály vagy alosztály, amely a szlovák és cseh vidékeken élő magyar dolgozókkal törődik, számba veszi őket, feltérképezi lak- és munkahelyüket, fi­gyelemmel kiséri és ki is elégíti kulturális igényeiket. Mert közel harmincezer magyar bányász dolgozik Osztraván és környékén, és nincs sehol előírva, hogy a Magyar Területi Színház nem szervezhet számukra előadásokat, nem mutathatja be nekik a Salem! boszorká­nyokat, nem tarthat előadásokat a cseh és szlovák vidékeken nagyobb csoportokban élő magyaroknak. Azt sem tilthatják meg nekünk, hogy ahol ilyen nagyobb csoportokban élnek magyarok, és ahol erre a szülők részéről az igény is megvan, magyar iskola mengyitását szorgal­mazzuk, helyi szervezeteket alakítsunk, ösztö­nözzünk az anyanyelvi kultúra ápolására. Be­csületes szándék, ha a Matica slovenská fi­gyelme a magyar vidékeken élő szlovákokra is kiterjed, ugyanilyen becsületes a mi szándé­kunk, ha kapcsolatot akarunk a szlovák és a cseh vidékeken élő magyarokkal! 9 MACS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom