A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-24 / 47. szám

anyagi nahéasőgeklcel küzdő Luxemburgi János elzálogosította, s később nyoma veszett. A Jelenlegi korona 1347-ben készült, IV. Károly alatt, ennek felesége, Valols Blanka kívánságára. Készítésénél a francia királyi korona szolgált mintául. IV. Károly többször átalakíttatta, üjabb és újabb drágakövekkel ékeslttette, s ezzel értékét állandóan növelte. A szeme világánál is Job­ban féltette kincsét, és bogy ne essen bántódása, még 1346-ban a pápá­val külön bullát adatott ki, mely szigorú egyházi büntetéssel sújtotta azt, aki megszentségtelenltl vagy elrabolja a koronát. IV. Károly ezzel Is tanújelét adta annak, milyen nagy tisztelője ősei hagyományainak, főleg pedig anyja emlékének, aki maga Is a Pfemysl-dlnasztta tagja volt. Miért Szent Vencel koronájaf Az eredeti koronát a cseh állam Idején Jelképesen Szent Vencel ko­ponyájára helyezték, hogy beteljesedjen a néphit, mely azt tartotta, hogy akit azzal a koronával koronáznak meg, mely Szent Vencel fejét érintette, abból gazdag és hatalmas uralkodó lesz. Ne csodáljuk tehát, hogy a csodatevő fejfedőt, mely óriási értéket Is képviselt, az uralko­dók Igyekeztek minden áron megka parin tini. Zslgmond király pl. a XV. század elején sok más kinccsel együtt Karlstein várának egyik tornyá­ból raboltatta el. Így került külföldre, ahonnan csak hosszabb Idő el­teltével sikerült visszaszerezni. A harmincéves háború során a Habsbur­gok ragadják magukhoz a koronázási Jelvényeket, melyek csak a cseh nemesek nyomására, 1791-ban kerültek vissza Bécsből Prágába. Ezzel azonban még nem ér véget a koronázási Jelvények hányatott útja: a porosz-osztrák háború alatt Ismét Béosbe vándorolnak, ahonnan egy év múlva ünnepélyes keretek között hozzák haza ókét, virágokkal feldíszített mozdonyon, majd az állomásról a hercegprímás arany ko­csiján. Rendeltetési helyükre, a prágai várba a lakosság örömujjongása közepette érkeznek meg... A fővárost övező hegyoldalakon és emel­kedéseken ennek a feledhetetlen napnak éjszakáján a nagy esemény tiszteletére pásztortüzek gyűlnek... táncra perdül a főváros lakossá­ga, a nép énekel... A háború vérzlvatarában 1938-at mutat a naptár. Európa fölött viharfelhők tornyosulnak. Egy sötét szeptemberi éjszakán Szlovákia felé személygépkocsi Igyekszik. A kocslvezető mellett álllg felfegyverzett katona. Időnként hátra-hátra toklnt a hátsó ülésen elhelyezett tölgyfaládára. A gépkocsi megáll a zsolnai bank épülete előtt. Kísérői óvatosan megragadják a ládát, majd lassan, csendesen széttárul a hatalmas páncélszekrény acélajtaja. Fel­lélegeznek: a koronázási ékszereket végre biztonságba helyezték. Csakhogy ember tervez... KI hitte volna akkor, hogy a kincsek új otthona csupán Ideiglenes? Mert amikor a németek megszállják Cseh­országot és megalakítják a Cseh-Morva Védnökséget, a koronaékszerek Ismét útra kelnek. Visszatérnek a fővárosba. Heydrlch „látni akarja“ a koronát... 1941 novemberében a Szent Vencel kápolnában 12 náci vezető talál­kozik. Közöttük van Heydrlch és Frank Is. Hácha átadja a kincseskam­rának mind a hét kulcsát az elégedetten mosolygó Heydrichnek. Önkén­telenül Is eszünkbe Jut az évszázadokon keresztül a nép érdeklődésének középpontjában álló királyi korona körüli mendeünondák egyike, mely szerint erőszakos halállal fejezi be életét az, aki Jogtalanul a fejére helyezi a Szent Vencel koronát. Heydrlch állítólag nem egyszer tetszel­gett vele a tükör előtt... Halálának történetét Ismerjük. A monda tehát, ügy látszik, néha komolyan Is vehető... Csak a gondviselésnek köszönhető, hogy a koronaékszereknek ezúttal sem esett hántódása és — remélhetőleg örökre — elfoglalhatták helyü­ket a Szent Vencel kápolnában. 1.75 kg színarany De térjünk vissza a kiállításon bemutatott ékszerekhez. Hiteles ere­detükre csupán néhány fennmaradt feljegyzésiből és a szakemberek eléggé eltérő véleményéből következtethetünk. A korona készítéséhez 1.75 kg sztnaranyat használtak fel, s a rajta levő drágakövek súlya meghaladja a 75 dkg-ot. Az ékkövek a legnagyobbak közé tartoznak a világon. A pántok találkozásánál magasodik ki a kereszt, bele foglaltak agy ereklyét, Krisztus töviskoronájának egyik tövisét, melyet jános francia király ajándékozott IV. Károlynak. A királyi Jogarról és az országalmáról műtörténészen szempontból csupán annyit tudunk, hogy II. Rudolf korabeli reneszánsz alkotások. A szlnarany országalmát pompás Igazgyöngyök és ragyogó drágakövek díszítik. Szent Vencel kardja a Szent Vltus templom kincseinek tarto­zéka, de ugyancsak a cseh koronaékszerek közé számit. A cseh kirá­lyok felkenésénél használt krlstályüvegböl készült, ezüsttel díszített olajedény IV. Károly koráből való. A koronázási ruhák közül a legfi­gyelemreméltóbb a II. Rudolf koráből származó, széles állógallérral díszített palást. Felejthetetlen élmény ez a kiállítás nemcsak azok részére, akik még nem látták a cseh koronázási ékszereket, de azoknak Is, akik — ki­használva a ritka alkalmat — a cseh nemzet nagy múltját felidézve kegyelettel áldoznak a történelemnek. Ezért a prágaiak, vidékiek és külföldiek kígyózó, fogyni nem akaró, több ezres tömege a bejárat előtt. Érthető és Indokolt a nép kiapadhatatlan érdeklődése. CSTK ás Straková falv. Egy érdekes beszélgetés R*y Bradburyvel, ai Amerikában kOakedvelt fantasztikus regények Író­jával beméit Louis Wlsnltser svájci újságíró. — Bradbury Or, ai ön kónyvalnak lömé|a a Jttvó, s ugyanakkor nem tud autót veaatnl, nines telavlzorla ás — állítólag — több mint nyolc óva senkinek sem telefonált. Mlval magyarázza esen Idegenkedését a technikától?- En tóként a fantáziám segít­ségével alkotok, kózben nem nagyon veszek tudomást a Jelenkori techni­káról, a technikai vívmányokról. He­tente egyszer előadok a kaliforniai Caltez ben, s a hallgatóságom na­gyon Jól tudja, hogy ha az atomhá­ború következményeiről beszélek, nem kell Ismernem az atombomba vegyi Összetételét. — Hogyan vélekedik a Jelenlegi Amerikáról? — Ogy vélem, hogy túlságosan csak as eszOnkre hallgatunk ás es­zel háttárba szorítjuk az érzelmi óle­­tOnket. A latin nápak szerencsére másként gondolkodnak. Az amerikaik már nem Is tudnak szárától. Azért keresnek menedéket az erotikában, mert napról-napra szemtanúi az erő­szaknak. — Mi a véleménye az úgynevezett modern regányról? — Robba-Grlellet ás Antonioni ha­lálra óntatnak. Sokkal szívesedben olvasom Homéroszt, a Faozztot vagy Dante Poklát. Szakban a müvekben van fantázia, fis az élet sohasem unalmas. Elég ha az ember nyitott szemmel Jár. S már maga az Is csoda, hogy egyáltalán ál az ember. Hogy ebben a világban meg tud ma­radni embarnak. FBI... Az FBI dolgozóinak egy cso­portja hosszú levelet Irt az USA lyuzságügymlnlszterének, Ramsey Clarcnak, melyben az FBI Ióno­két, a hetvenhdrom éves /. Edgar Hoovert vádolták. Az említett le­vél így kezdódtk:. „Hoover még mindig a múltban él. Elaggott emberekkel és félke­­gyelmúekkel veszt magát kórül, akik mintha nem Is a mában él­nének, a főnöküknek csak arról számolnak be, amit az szívesen hall. John Kennedy elnök és a volt tgazságügymlnlszter, Robert Kennedy, azt favasolták Hoover­­nek, hogy hetvenedik születésnap­­fán vonuljon nyugalomba, de ami­kor az elnököt megölték, többet senki sem állt elő ezzel a javaslat­tal. Már fohnson elnök Is gondolt arra, hogy Hoovert visszahívja, de Hoover elárulta, hogy amikor fohn­son elfoglalta az elnöki széket, ezerkétszáz titkos Iratot adott át neki, az új elnök ellenségeinek névsorát. Hoover visszaélt állásá­val és bemocskolta a nevét csak azért, hogy hatalmon maradhas­­sonr Így írnak az FBI dolgozói, láza­doznak a főnökük ellen ós levál­tását sürgetik. Levelük további ré­szében az FBI-nak még sok ma­gasrangú tlszvlselöjét leplezik le, akiket alkoholizmussal, hamis es­­küvéssel és zsarolással vádolnak. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom