A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-24 / 47. szám

Keleten n helyzet - alakul Keletről rossz hírt hoztak a szelek. Állítólag a bodrogközi és kapós­­környéki magyarok mély letargiába szüllyedtek, amit a Csemadok szer­vezetek passzivitása és a kulturális munka áramszünetei bizonyítanak. A hírt, Ismervén a vidék lakóit, eleve kételkedve fogadtam, mégis megragadtam az első adódó alkalmat, s leutaztam Klrályhelmecre. Ez október legvégén volt. A Csemadok Központi Bizottsága ekkorra hívta össze a tőketerebesi járási bizottság elnökségét, Illetve plenáris ülését. A legjobbkor Jöttem hát. S most anélkül, hogy messzemenő következtetéseket akarnák levonni, feljegyzők néhány gondolatot a két említett összejövetel vitaanyagából. Véleményem szerint passzivitásról nem beszálhetllnk a szó valódi ér­telmében, különösen nem az augusztus 21-ét megelőző Időszakban. Az több felszólalásból Is kiderült, hogy március 12-e után egészen a balszerencsés augusztusi dátumig hallatlan pezsgés volt a Csemadok­­szervezetekben, hogy a tanácskozó termek sokszor szűknek bizonyultak, annyi volt az érdeklődő (nem Csemadok tag is). Az Is Igaz viszont, hogy a Csemadok munkája ebben az Időszakban sokkal Inkább politikai síkra tevődött át, hiszen a csehszlovákiai magyarság életbevágóan fon­tos kérdései szerepeltek a napirenden. Hogy augusztus után ez az ér­deklődés csökkont, hogy bizonyos tanácstalanság vett erőt az embere­ki n, az csak természetes. Természetes annál Is Inkább, mivel a vára­kozás Idegtépő feszültségében éltek: „Ml lesz a nemzetiségi törvény­­javaslattal? Elfogadják? Elutasítják? Megnyirbálják?“ A kétség és a remény nehéz pillanatai voltak ezek. Vihar előtti csend volt, mondanám, de nem mondom, mert nem szere­tem a viharokat. A törvényjavaslatot megszavazta a Nemzetgyűlés, s gon­dolom már a közeli napokban, hetekben megállapíthatjuk: mit kaptunk, mit vesztettünk? Vajon lesz-e alkalom a megfontolt szabad munkára, vagy további harcra, csatározásra lesz-e szükség: jogainkért? Ez Is, az is férfimunkát követel. Ezt tudják a terebesl Járás Csemadok-vezetől Is. Számos felszólalásból ez derült ki: megtölteni a törvény kereteit tartalommal, vagy tiltakozni az ellen, hogy ezúttal sem kaptuk meg a teljes egyenjogúságot. A „jó mulatság“ csak azután következhet. Járásainkon a Csemadok munkájának motorja: a titkárság. A titkárság szervezi a megmozdulásokat, a titkárságnak kell összefognia a jóravaló A gazdasági átalakulás szükség­szerűvé tette, hogy az ember töb­bet törődjék az állatokkal. A mai mezőgazdasági nagyüzem hatalmas állatállományánál nem közömbös, ha megbetegszik valamelyik jó­szág. Hiszen lehet szó ragályos betegségről, melynek egy kis nem­törődömség miatt, könnyen áldo­zatául eshet akár egy egész mar­hacsorda. Ezért fontos a rend­szeres állatorvosi ellenőrzés és ha kell, a sürgős beavatkozás, ezért Igyekszik államunk minél széle­sebbre kiterjeszteni az olcsó és megbízható állatorvosi hálózatot. Szencen bukkantam rá nemcsak a Járás, de talán az egész kerület egyik legmodernebb állatkórházá­ra. Akkora csupán, mint egy na­gyobb méretű magánház, de való­sággal Mekkája ez nemcsak a po­­zsonyvldékl Járás, de a szomszé­dos járások állatbetegeinek Is. S hogy ml mindenen bámészkod­­hatlk Itt el a kíváncsi Idegen! Óriási, gumiszőnyeggel boríott ope­rációs termében például három mű­tőasztal Is van. Az egyik, amelyen a lovakat operálják, olyan mint egy hatalmas kerevet, bőrből ké­szült és vakítóan fehér viaszos vá­szontakarója. A másik egy vaske­rítéshez hasonló agyafúrt szerke­zet. „Hozzátámasztják“ a beteg Dr. MoSko Pál szearvasmarhát, billentenek egyet rajta, és máris rajtafekszik a meg­lepett páciens. Van aztán egy mi­niatűr operációs asztal Is, kutyák kecskék és hasonló termetű négy­lábúak számára. S az egyéb felsze­relés? Van Itt hordozható röntgen­készülék, altatószerkezet, de meg­találhatjuk a legmodernebb detek­tort Is. Ez egy olyan „csudamasi­­na“, amely percek alatt kimutatja még az elefánt bendőjében Is a lenyelt fémtárgyat. Így aztán nem kell véglgröntgeneznl a falánk disznót vagy a behemót tehenet. Hadd fejezzem be végül a kórház leírását a modern laboratóriummal és azokkal a „betegszobákkal“, amelyekben a „lábadozók“ várják, hogy egészségesnek nyilvánítsák őket. Emberek a kórházban Azért Jelölöm csupán ember Jel­zővel a kisszámú kórházi személy­zetet, mert valóban emberek Ok, a szó legnemesebb értelmében Is. Kezdjük mindjárt a sort a kórház ..gyögyítórészlegének“ dolgozóival, Mosko Pál doktorral, feleségével, a csinos Jltka nővérrel és a kór­ház mindenesével, a 73 éves Zsib­­nec Pista bácsival. VaStnová Márta laboránsnö Kutyahotel Később a laboratóriumba Is át­vezetett Mosko doktor. Itt Ismer­kedtem meg ennek vezetőjével, Stancslk Tibor doktorral, és két csinos laboránsnőjével. Itt Is ko­moly munka folyik, hiszen a vér­vizsgálattól kezdve a legbonyo­lultabb szövetvlzsgálatlg sok-sok kutatómunkára van szükség, hogy felismerhető legyen a lappangó betegség. S amíg a Mosko-kollek­­tíva állatszeretetével és közvetlen gyógyításával segít a panaszkodni nem tudó négylábúakon, Stancsl­­kék addig a lomblkok és mikrosz­kópok segítségével végeznek pótol­hatatlan munkát. Egyben azonban mind a két or­vos egységes, abban hogy munká-Hát amit ezek az emberek művel­nek- négylábú pácienseikkel, azt bizony még a „természet koronái“ Is megirigyelhetnék. Végignéztem például, hogyan tisztították egy lábsérüléses tehén sebét. Ügy vezet te be Zslbnec bácsi a tehenet az operációs terembe, hogy szinte ma­ga Is sántikált, csakhogy egyfor­ma ritmusban lépdeljen a bicegő jószággal. Azután pedig olyan óva­tosan billentették rá a már előbb leírt furcsa műtőasztalra, s olyan gyengéden mosogatta az orvos a görbeszarvú beteg sebét, hogy az bizony mégcsak el sem bődült. Az állatokra nem marad hatás­talanul a humánus bánásmód. A másik bizonyíték egyenesen el­képeszt. Egy Pozsonyból Idehozott fülbeteg vadászkutyát engedett be az operációs terem ajtaján Pista bácsi. S íme, a kedves állat min­den felszólalítás nélkül felugrott a legkisebb műtőasztalra s ott mindaddig várakozott, amíg le nem kötözte az orvos. És csak csen­desen nyöszörgött, amíg befecs­kendezett fülébe a doktor. Érde­mes megemlíteni egyébként, hogy a legbátrabb rendőr- és határőrku­tya Ijed meg leginkább az operá­ciós asztalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom