A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-17 / 46. szám

fl p rogramte rvezet e ahány alcsoportja van a kulturális és po­litikai bizottságnak. 2. A nagyobb helyi szervezetek alakítsa­nak érdekköröket, klubokat, melyeknek ve­zetői tagjai a helyi szervezetek vezetőségé­nek. 3. A helyi szervezetek szűkebb vezetősé­ge állandóan ellenőrizze a rábízott cso­portok, klubok munkáját, olymódon Is, hogy legalább havonta egyszer látogassa meg a klubokat, csoportokat, és az egész csoport Jelenlétében tárgyalja meg a nehézségeket, problémákat. A nehézségek elhárítását kon­krét feladatként kell kiosztani és az eset­leges nem-teljesítést komoly bírálatnak kell minden esetben alávetni. 4. A helyi szervezetek munkájának töké­letesítése érdekében szükségesnek látjuk az egyes vezetők munkakörének meghatározá­sát. A helyi szervezet elnöke biztosítja a szervezet képviseletét a felsőbb, ill. állam­­igazgatási stb. fórumok előtt. Az első al­­elnök hatáskörébe tartozzék a tevékenység színvonalának biztosítása és ellenőrzése, a munka ideológiai és művészeti irányítása. A második alelnök hatáskörébe tartozzék a szervezet gazdasági, műszaki és szervezési irányítása. (Az első alelnök olyan személy legyen, aki tájékozott, újságokat, folyóirato­kat, olvas, és figyelemmel kíséri az ország kulturális életét.J (A 4. ponthoz: A helyi szervezetekben a titkár intézné a szervezet levelezését és végrehajtaná az elnök, ill. alelnökök vagy a vezetőség határozatát. A vezetőséghez tartozzon még egy pénztáros, jegyző és az egyes klubok, ill. kultúrcsoportok vezetői.) 3. A nagy helyi szervezetek vezetősége alakítson egy 4—5 tagból álló műszaki mun­kacsoportot, egy vezetővel az élen, melynek az lenne a feladata, hogy minden kultúrak­­ció során biztosítja a szállítást, megoldja a technikai felszerelés kérdését, a helyiség, a fűtés és a világítás problémáit. 6. A kulturális munkát ki kell terjesz­teni a tudományos, műszaki, társadalomtu­dományi ágazatokra is. Lehetővé kell tenni a nyelvtanfolyamok, táncfolyamok stb. szer­vezését. 7. Ki kell bővíteni és rendszeresíteni kell a kulturális versenyeket, vetélkedőket, he­lyi és járási viszonylatban egyaránt. 8. A megváltozott körülményeknek meg­felelően szükséges lenne minden fórumon követelni a Csehszlovák Rádió magyar mű­sorának kibővítését és a televízió magyar adásának megindítását. A rádióban meg kell javítani az adások színvonalát. Szük­ség lenne pl. állandó periodikus adásra a kultúrmunkások és klubvezetők részére, va­lamint egy olyan műsorra, mely lehetőséget nyújtana az állandó tapasztalatcserére az egész ország területén. A rádió- és tv-adások kérdéséhez kapcsol­hatjuk a sajtó problémáját. Véleményünk szerint szükség van még egy magyar napi­lapra szakszervezeti vonalon, mely elkép­zelésünk szerint Kassán jelenhetne meg. Szükséges, hogy a Szocialista Nevelés c. módszertani folyóirat foglalkozzék elméleti pedagógiával is, és bővüljön a terjedelme. 9. Szükséges, hogy a Csemadok járási bi­zottságai mellett működő népművelési szak­­bizottságok nagyobb gondot fordítsanak a néprajzi kincsek, kulturális emlékek és mű­emlékek nyilvántartására és megóvására. A bizottság ezekről a kultúrkincsekről je­lentessen meg cikkeket újságjainkban, he­tilapjainkban, és a járási újságokban is. 10. Felmerültek olyan gondolatok is, hogy a magyar nemzetiség előnytelen területi megoszlása következtében, a nyugati ország­részbe való centralizáció elkerülése érdeké­ben, előnyös lenne a tervezett központi székházat valahová középre, esetleg Losonc­ra telepíteni. Lnnék természetesen előnyei és hátrányai is lennének. 11. A Cssmadok különféle szakkörei és klubjai működésének egyik legfontosabb alapfeltétele a helyiség biztosítása, melyben bármikor nyugodt körülmények között te­vékenykedhetnek a tagok. Jelenleg ez sok­helyütt nincs biztosítva. Hogy a Csemadok mennyire a társadalom peremére kiszorított szervezet — ez az állapot bizonyítja iga­zán. Valóban az az érzésünk, hogy törvé­nyen kívül álló szervezetről van szó, amely­nek könyörögnie kell pl. egy klubhelyiség igénybevételéért. Ha a jövőben a munkát tökéletesíteni akarjuk, ezt a helyzetet alap­vetően meg kell változtatni. Amfg ez nem történik meg, zavartalan tevékenységről beszélni sem lehet. 12. A nagyobb helyi szervezetek tevékeny­ségének megjavítása céljából javasoljuk, hogy a nagyobb helyi szervezetekben, ahol a tagok létszáma eléri a 3—400-at, legyen egy félnapos munkaviszonyban foglalkozta­tott fizetett titkár. 13. Szükségesnek tartjuk, hogy a Csema­dok járási ill, helyi szervezetei szoros kap­csolatot építsenek ki a járási, Hl. helyi nem­zeti bizottságok bevonásával a járási és he­lyi kultúrotthonok vezetőivel. Pontosan szer­ződésbe kell foglalni a Csemadok járást, ill. helyi szervezeteinek gazdasági helyze­tét, a járási, ill. helyi költségvetést is figye­lembe véve. Szükséges a kulturális rendez­vények kiadásainak és bevételének kérdé­sét is szerződésileg tisztázni a járási és he­lyi költségvetésen belül. Javasoljuk, hogy ezeknek — a holnapi munkát befolyásoló — kérdéseknek a megoldását a Csemadok Köz­ponti Bizottsága szorgalmazza az SZNT il­letékes szerveinél, oly formában, hogy a járási nemzeti bizottságok felülről kapjanak utasítást a kapcsolatok megteremtésére. Végezetül: véleményünk szerint szerve­zetünk megújhodásának legfontosabb felté­tele a célkitűzések és a végzendő munka tartalmának elmélyítése, valamint az, hogy a jövőben keményen szálljunk szem­be a helytelen nézetekkel és visszásságok­kal. Akkor fogjuk a leghathatósabban segí­teni a szocializmus építését, a p'árt politiká­ját, ha bátran rámutatunk közéletünk hiá­nyosságaira. Minden alkotómunka szükség­szerűen a hibákat is magával hozza, óm ezeknek a hibáknak az elhallgatása — bűn. Ezért minden erőnkkel küzdenünk kell a formalizmus, az opportunizmus ellen, saját sorainkban pedig főként a tunyaság, a kö­zépszerűség és a megalkuvás ellen. Csakis a forradalmi hagyományok szeneimében, azok példájától áthatva, a nehézségekkel bátran szembenézve érhetjük el nemes cél­jainkat. A Csemadok rimaszombati Járási Bizottságának népművelési szak­bizottsága Röviden A Csend és kiáltást bemutatják a Szovjetunióban, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, az NDK- ban és Jugoszláviában. A szocia­lista országok filmátvevö küldött­ségei a napokban Éudapesten meg­tekintettek kilenc magyar filmet: az Elsietett házasságot hat, a Ha­mis Izabellát öt, a Lássátok felei­met három ország vásárolta meg. Átvették az Isten és ember előtt, az Utolsó kör, a Hazai pályán, a Fejlövés és a Mi lesz veled Esz­­terke című - filmeket. A küldöttsé­gek számos magyar rövidfilmet is megvásároltak. Huszonöt éves színészi pályafu­tását ünnepük ezekben a napok­ban Yves Montandnak a párizsi ßtoile színházban. Cseh nyelven is megjelenik Sós Endre Benjamin Franklinról szóló történelmi regénye: „Aki az égtől elragadta a villámot.“ A könyv ed­dig három magyar és két lengyel kiadást ért meg. Otto Klemperer, a világhírű osztrák karmester nyolcvanharma­dik születésnapját ünnepelték ezekben a napokban a párizsi Pleyel hangversenyteremben. 'A New York i Filharmónia zeneka­rát vezényelte. A reykjavíki Nemzeti Színház­ban dr. Kristjan Eljdjarn, Izland köztársasági elnöke jelenlétében tartották meg Brecht: Puntilla úr című művének premierjét. A dara­bot az NDK berlini Volksbühne színházának tagja rendezte. Hétévi tárgyalás és hathónapi munka után Olivet francia szob­rászművész „Szűz a gyermekkel“ című szobrát elhelyezték a párizsi metró Louvre nevű állomásán. Az eredmény, hogy az állomás forgal­ma négyszeresére emelkedett. Luchino Visconti — mint egy a New York Times-nak adott inter­jújában elmondotta — Puccini életrajzi filmet akar készíteni. A tervezett film főszerepeit Mar­cello Mastroianni és Maria Callas alakítanák. A svédországi Upsalában csopor­tos román képzőművészeti kiállítás nyílt. A tárlaton Marcel Chirnoagá húsz fémmetszettel, Eugen Popa öt fémmetszettel és tizenkilenc tusrajzzal, valamint kollázzsal, Iulius Sutea tizennégy különböző technikával készült metszettel, Ba­logh Péter pedig tíz bronz-, egyéb fém- és műkőszoborral szerepel. Msztyiszlav Rosztropovics ide­iglenesen a karmesteri pálcával cseréli fel gordonkáját: az új évad­ban a moszkvai Nagyszínház pulpi­tusáról vezényli Csajkovszkij Jev­­genytj Anyegin című operáját. Picasso a barcelonai Szépművé­szeti Múzeumnak ajándékozta öt­venkilenc festményét. Az ajándék 1957-es termésének egy része. A kétszázhuszonöt éves lipcsei Gewandhaus zenekar Intendánsává Werne Felix professzort, a lipcset zeneművészeti főiskola tanárát hívták meg. A súlyos pedagógushiány ellen­­súlyozására a hongkongi kormány elhatározta, hogy négyezer televí­ziós készülékkel szereli fel az ele­mi- és középiskolákat. Az iskola­­televízió útján eleinte körülbelül heti húsz órában angol és kínai nyelvet, mennyiségtant, valamint társadalomtudományi tantárgyakat tanítanak. Csak újságíróknak? Azt hiszem, minden olvasónak hasznára válhat, ha tudja, hány napilap jelenik meg egyes európai államokban. Nézzük csak a kapitalista ál­lamokat: Belgium 47 Dánia 70 Finnország 70 Franciaország 129 Hollandia 93 NSZK 420 Norvégia 83 Olaszország 88 Spanyolország 103 Svájc 135 Es a szocialista államokban Csehszlovákia 29 Jugoszlávia 23 Lengyelország 53 Magyarország 25 NDK 58 Románia 33 Szovjetunió 639 Bár nem teljes a felsorolás, mégis érdekes ez a statisztika, s az is, hogy az Egyesült Államokban 1763 napilap jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom