A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-17 / 46. szám

A Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága országos konferenciáján az elmúlt napokban kiosztották az 1968. évi Csehszlovák Békedíjakat. A kitüntetettek közt szerepel Egri Viktor államdíjas Író, aki azóta megkapta az érdemes művész megtisztelő címet is. A kitüntetés alkalmával gratulálunk Egri Viktornak és erőt egészséget kívánunk neki.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövotsógónok hetilapja. Megjelenik minden vasárnap

Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek:

MACS JÓZSEF, OZS VALII ÁRPÁD

Szerkesztők:

NAGY LÁSZLÓ NAGY LA|OS ORDÓDY KATALIN S*MKÖ TIBOR TARJANI ANDOR

Grafikai elrendezés:

CSÁDER LÁSZLÓ

1968. október 27-én kelt

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő

nemzetiségek jogi helyzetéről

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése

szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, mely minden államhatalom forrása, a közös hazában és a cseh és a szlovák nemzettel megbonthatatlan egységben a magyar, a német a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségek is alkotják, ás hogy ezek a nemzetiségek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon kiveszik részüket az ország fejlesztésében és ugyanakkor nemzeti életük sajátos formáit is fejlesztik arra törekedve, hogy elmélyítse és megszilárdítsa a nemzetek és a nemzetiségek testvéri együttélését és szolidaritását, és biztosítsa a nemzetiségek részvételét az államhatalom gyakorlásában és biztosítsa számukra a további fejlődés hathatós garanciáit ezt az alkotmánytörvény hozza:

1. CIKK

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint az ezek területén élő nemzetiségek közös állama a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében biztosítja a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségeknek a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit

2. CIKK

»

A nemzetiségek számarányuknak megfelelően képviseltetnek a képviseleti testületekben és egyéb választott szervekben

3. CIKK

1. Az alkotmánytörvény a magyar, £ német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgároknak nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő terjedelemben és törvényekkel megszabott feltételek között biztosítja:

a) a saját nyelvükön való művelődés jogát

b) a sokoldalú fejlődéshez való jogot

c) saját nyelvük használatának jogát a hivatalos érintkezésben, az illető nemzetiség által lakott körzetekben

d) a jogot a nemzetiségi kulturális társadalmi szervezetekben való tömörülésre

e) a jogot a saját nyelvükön kiadott sajtóra és tájékoztatásra

2. Az 1. bekezdésben felsorolt jogok terjedelmét és feltételeit törvények szabják meg

4. CIKK

1. Az állampolgár szabadon dönt nemzetiségi hovatartozandóságáról, saját meggyőződése szerint

2. A bármely nemzetiséghez tartozás egyetlen állampolgárnak sem lehet kárára a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben való érvényesülésénél

3. Az elnemzetlenítésre irányuló erőszak valamennyi formája tilos

3. CIKK

1. Ezt az alkotmánytörvényt a szövetségi gyűlés törvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényeivel hajtják végre

2. A nemzeti tanácsok állapítják meg azt is, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett alakulnak szervek, amelyek a nemzetiségek jogainak megvalósítását biztosítják

6. CIKK

Az alkotmány (100/1960. Tt. számú alkotmánytörvény) 25. cikke hatályát veszti

7. CIKK

Ez az alkotmánytörvény 1969. I. 1-nek napjával lép hatályba

Jelentés Dunaszerdahelyről

Fényképész:

PR ANDI. SÁNDOR

Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9 Postafiók C 398. Telefon 533 04

Terjeszli a Posta llírlapszolgólala, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és lcvclkézbesítő.

Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaCe, Bratislava, Gottwaldovo néni. 48/VII.

Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stúrova 4.

Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés, egész évre 78,— Kés.

Kéziratokat nem Őrzünk meg és nem küldünk vissza.

A dunaszerdahelyl rendkívüli járási konferencia parázs viták és veszekedések nélkül, nyugodt légkörben zajlott le, ez egyrészt azt bizonyltja, hogy a politikai élet legújabb alakulásával, a kissé megnyirbált nemzetiségi kerettörvény elfogadásával a kedélyek lecsillapodtak, másrészt, hogy a küldöttek (tehát feltehetően a járás Csemadok-tagjal Is) látják, ezután alapos, szorgalmas munkára lesz szükség: megtölteni tartalommal azokat a formákat és kereteket, amelyeket az említett nemzetiségi alkotmánytörvény, Illetve a Csemadok új programtervezete körvonalaz. A vita ennek ellenére érdekes volt, gyakorlati kérdések merültek fel, okos Javaslatok és ötletek születtek, ame-, lyek később a határozatban Is helyet kaptak. íme néhány mondat a vitából:

Teleki Miklós nagymegyeri küldött a Csemadok és értelmiség viszonyáról beszélt. Megállapította, hogy az új

nemzetiségi törvény nagyobb lehetőséget nyújt az értelmiséggel való együttműködésre, s ő személy szerint értelmiségi találkozók megszervezését javasolja. Császár Tibor (Somorja) szerint a Csemadok új programtervezete elnagyolt, nem ad konkrét feladatokat, csak amolyan elméleti útmutatást, amit konkretizálni kellene. Varga Frigyes ekecsl küldött arról beszélt, milyen nehéz bevonni a falusi értelmiséget (a pedagógusok kivételével), a Csemadok munkájába, mivel a legtöbben lakhelyüktől távol dolgoznak, sokat utaznak, kevés az Idejük stb. Rád! Béla (Dunaszerdahely) arról beszélt, hogy a nép- és táncdalénekesek fesztiváljához hasonló rendezvényekre a jövőben Is szükség lesz, mivel Igen vonzóan hatnak az Ifjúságra. Paksy László (Dunaszerdaheíy — járási pártbizottság) elmondotta, hogy a dunaszerdahelyl pártszervek mindig magasra értékelték a Csemadok munkáját, mivel látták, hogy nagy mértékben hozzájárul a járás kulturális életének fejlesztéséhez. Ma már az egységes földművesszövetkezetek vezetői Is támogatják a Csemadokot, mondotta, mivel tekintélyt vívott lel magának bebizonyítva, hogy ma már a termelés mellett a falu népe a 'kultúrát Is Igényli.

A vitában Fúnod Zoltán, a Csemadok Központi Bizottsága küldöttségének vezetője Is felszólalt, a Jelenlegi politikai helyzet alapos elemzé sét nyújtva, ö és a vitát értékelő Fél Miklós Járási Csemadok titkár Igyekezett megválaszolni néhány tisztázatlan kérdést. Főleg a sajtó, a ijemzetíségl torzsalkodások, a Csemadok új programtervezete körüli problémákkal foglalkoztak. Megállapíthatjuk, hogy a megválaszolható kérdésekre válaszoltak — a többire, a ma még homályos, körvonalazatlau problémákra majd a Jövő ad választ.

— zsélyl T-