A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-17 / 46. szám
Nyitra józan és határozott A címben foglalt két Jelző Illik a Csemadok rendkívüli nyltrai járási konferenciájára, amely november 9-én xajloit le. Moteslcky Árpád járási titkár beszámolójában különösen az a rész érdemel figyelmet, amely a Csemadok programtervezetének javaslatával foglalkozik. A Csemadok elnöksége részéről dr. Csanda Sándor értékelte a titkári beszámolét. Hegy az ekörül folyé vita mennyire érinti és érdekli a lakosságot, annak egyik bizonyítéka, hogy olyanok Is számosán felszólaltak, akik csak mint meghívott vendégek vettek részt a konferencián. Koueön^ Pál főmérnök az „államnyelv vagy nem államnyelv" körül zajló élénkhangú vita helyes megoldására gyakorlati példát hozott fel: „£n a Nyltrai Mezőgazdasági Főiskolának azt a diákját, aki panaszkodik, hogy hiányos szlovák nyelvtudása miatt nehézségei vannak, jól leszidnám. De ugyanolyan megrovásban részesíteném azt a mezőgazdasági mérnököt Is, aki magyar vidéken nem tud szét érteni a dolgozókkal és a termelés érdekében neiu tanul meg magyarul". Dr. Kardos István a Csemadok jövőbeni feladatával kapcsolatosan azt a nézetét fejtette ki, miszerint a 'Csemadok továbbra is tartsa meg nevét és funkcióját, de feltétlenül szükséges, hogy alakuljon a magyarságnak egy komoly politikai képviseleti szerve. Ezt a szervet a Nemzetiségi Tanácsban látná. A politikai képviseletben a túlzott lojalitás nem hozhat eredményeket, teljes igényekkel kell fellépni. Sándor elvtárs részéről jogos bírálat érte a járás egyes meghívott képvi selőit, akik távollétükkel tüntettek. Sem a járási pártbizottság, sem a JNB, som az FSZM járási bizottsága nem képviseltette magát. Magatartásuk rájuk nézve egyáltalán nem hízelgő következtetésekre szolgáltat okot. Felvetette a kérdést, hogy m’g egyrészt azt hajtogatják, hogy az Itt élő magyarok a szlovákokkal teljesen egyforma érvényesülési lehetőségeik érdekében töké letesen sajátítsák el a szlovák nyelvet — amivel egyetért — hogy lehet az, hogy másrészt a Slovenská matlca nem akarja túrni, hogy a tökéletes szlovák nyelvtudással rendelkező magyar nemzetiségű tanftúk például szlovák Iskolában is taníthassanak. Kár, hogy nem vezette végig az érdekes gondolatot és nem tudott rámutatni ezen a téren más számos ellentmondásra is. Többen Is kifejezték a magyar lakosság határozott Igényét, hogy a vasútállomásokon a belységnévtáblákon a községek nevét a szlovák mellett magyarul Is tüntessék fel, és ugyanígy minden más helyen (közhivatalok, üzletek stb.) Is alkalmazzák a kétnyelvű feliratokat. Ennek a kérdésnek megoldását nem lehet helyi kezdeményezésekre bízni, hanem megoldása a Csemadok központi vezetőségének feladata. Révész Bertalan annak az elégedetlenségnek adott hangot, amely az Itteni magyarságban él a jelenlegi nemzetiségi alkoimánytörvénnyel szemben. Ez alig jelent többet, mint a már eddig Is meglévő, s mindenképpen elégtelen jogainknak a rögzítését. Azokra a szlovák kommunistákra apellált, akik őszintén Internacionalistáknak vallják magukat. A Koménak? Egyetem jogi karának, a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi, nyelvészeti és Irodalmi intézetének, valamint a Szlovák Írószövetségnek állásfoglalása egyenjogúságunk kérdésében több mint szomorú. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, érett-e a demokráciára az az értelmiség, amely a közvélemény deformált álláspontjától ennyire engedi magát befolyásolni?) Az értekezlet színvonalát még számos értékes felszólalás emelte mint pl Csuthy Sándoré, Budai Jánosé, Vass Dezsőé, Földest Lászlóé, Hajdú Ferencé, Kúsi Jánosé, Kovács Gergelyé és másoké. Az előző konferenciákhoz viszonyítva a nézetek most sokkal egységesebbek voltak, az augusztusi események következtében felkorbácsolt kedélyek szélsőségek felé tolódása la kiegyensúlyozódott. Józanság, a realitásokkal való számolás, egyben a teljes egyenjogúságunk törvénybeiktatása melletti határozott állásfoglalás jellemezte az ülést. 0. K. Rendezzük végre sorainkat Galántán Is november 9-én tartották mpg a Csemadok járási konferenciáját. Itt a küldötteken kívül számos vendég Is képviseltette magát. Sípos Béla járási elnök megnyitója után a Csemadok járási titkára, Pásztor Ferenc lépett a mikrofonhoz, hogy számot adjon a helyi szervezetek munkájáról. A tartalmas beszámoló után vita következett. A vitában 19-en szólaltak fel. íme a vitafelszólalők egy-egy gondolata. Zárscky László: Dél-Szlovákla magyarlakta városainak lakossága ászszimilálódik. Renács Ferenc: A Csemadok váljon érdekszervezetté, hogy méltó képviselője legyen Csehszlovákia magyarságának. Pukkai László: Rendezzük végre sorainkat, gerinces emberekre lesz szükségünk. » ■"Szaffiáknistván: Nem élünk még azokkal a joigokkál, lehetőségekkel sem, amik nekünk megadattak. Sörös Lajos: Harminc évvel ezelőtt Tornócon is bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk revizionisták. Izsót Klára: Valamit kaptunk, de nem tudjuk, hogy mit. Nagyon várjuk azokat a törvényeket, amelyek az alkotmány törvényben elfogadott elveket konkretizálják. Zelinka István: A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény elégtelen és megnyirbált. Gál Jeremiás: A Csemadok élére megfelelő embereket állítsunk. Pásztor Árpád: Ha nem Jön létre a Magyar Ifjúsági Szövetség, akkor a meglévő Ifjúsági klubok csatlakozzanak a Csemadokhoz. Pintér Ferenc: Odaadó, időt és energiát nem sajnáló aktivistákra van szükségünk. Rózsa Ernő: Ne legyünk kétségbe esve. Csakis a józan gondolkodásnak és a megfontoltságnak van helye. Mindennapi, folyamatos munkára van szükségünk. A konferencián elfogadott határozat a Csemadok jövőbeni feladataival foglalkozik. Megválasztották a járási bizottságot, az ellenőrző bizottságot, valamint a Csemadok X. rendkívüli országos közgyűlésének küldötteit. A járási konferencia befejezése után megtartotta első ülését a járási bizottság és Sípos Bélát elnökké, Pásztor Ferencet titkárrá választotta meg. Ugyanekkor került sor(»a tizenhéttagú elnökség megválasztására is. / - cs -r övibe fen m a Hét 1969 évi kalendáriuma Változatos címok, tarka ás színes olvasmányok töltik ki anyagát. Hol vannak, mit csinálnak az egykori államfők, Szívátültetés — minden idők legnagyobb szenzációja, Ki» rályok és exkirályok, Háborúk és nagy csaták, Fehér hús a fekete piacon, a Föld energiatartalékai, Indiánok szabadságharca stb. A néhány kiragadott cím is mutatja, hogy az olvasó a Hét 1969. évi kalendáriumában érdekes, hasznos és tonulságos olvasmányokat találhat, nem beszélve az irodalmi részről, amelyben ott található a világhírű író, E. A. Poe: Az elsietett temetés című írásán kívül hasai magyar irodalmunk legkiválóbb képviselőinek egy-egy műve. és sok más érdekesség az illemtaniról, autóujdonságokról, a pozsonyi várról, hazai magyar képzőművészeinkről stb. Aki a hosszú őszi és téli estéken jól akar szórakozni, már most biztosítsa magának újságárusánál «agy a Csórni adok járási titkárságán a Hét kalendáriumát! Minden Csemadok-tag Hét kalendáriumot vásároljon I Lapunk minden olvasója kezébe Hét kalendáriumot
