A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-29 / 39. szám
Krisztina Dobos—Szenes szerzeménye Copyright by ZenemfikladA Vállalat, Budapest Rubato '«Egyik nap leültem a zongorához...csak úgy játszottam. Ujjaim futottak á billentyűkön... és egyszeresak visszatért egy dal;-a mi dalunk. Molto tnui(|uiilo f Ami t______Aliit Dm sím._______________0* c E7 Rég el - fe - lej- tett dal - lám í Anti n Dm egy perc-re visz-sza Am E7 Am E7 Míg zon-go- rá - zom hal - kan, egy arc su-han le - lém. Krisz-ti-na, elhagytál. Krisz-ti-na, mit tét-td? Krisz-ti-na,megbocsájtok Krisz-ti-na, most hívnál. Krisz-ti-na már ké-aöl , Krisz-ti-na,jobb,hngylgyvart Am Dm (jT C E7 Am Új fé-nyevana nap-nak, Új kedves csók-ja vár. Menj el - át - ko-zott Dm Am Dm H'-tys-E1-*1 F mal ^Dm^*H°n E7/5t Am dal-lam, a múlt-nak vé - ge már... és úgy-se úgy-se láj! Dobos Attila 1941. április 27-én született Budapesten. Kisgyermekkorától kezdve tanult zongorázni, később táncdalrajongó lett. Ha valahol meglátott egy árván hagyott zongorát, addig térült, fordult, amíg valahogy a billentyűk közelébe férkőzhetett. így történt azon az emlékezetes estén Is a zuglói munkásklubban, ahol a zenekar látszott, s a zongora némán állt... Megkérte vezetőjüket, „hadd ugorjon be“ alkalmi zongoristának. S ez a beugrás olyan jól sikerült, hogy még aznap a zenekar tagjává „ütötték". Másfél évig játszott ebben a klubban és gyakran énekelt Is. Egyszer aztán felötlött benne: ml lenne, ha megpróbálna zenét komponálni. Megpróbálta. S hogy mennyire sikerült, azt ma már tudjuk. Sikerek, külföldi vendégszereplések, kitüntetések birtokosa. Első száma és egyben első lemeze a „Napsugár" volt. Azóta körülbelül 50—80 lemeze jelent meg, de legalább 100 táncdalt komponált. Nem vttás, hogy 6 évtizedünk egyik legtermékenyebb táncdalszerzöje. Nemrégiben a „Szervusztok régi bará tok’ és az „Annál az első ügyetlen csóknál" című dalait japánra is lefordították, ö komponálta az „Isten veled édes Piroskám", az Jlyennek hazudtalak" és az „Oszkár" című vígjátékok zenéiét. Rö oldesen elkészül Fülöp Kálmán társszerzőjével írott clgánydrámája. Mástk szerzőtársával, Szenes Ivánnal Is új darabot írnak, amely o karrierről szól. Labdajáték a Maya-templotn lábánál, — Ahol agykor a mayák «mboráldozotot mutattak ba, ma népviseletbe BltOsfitt csoportok Mazlko fislskélnsk rituális labdajátékát utánozzák. A ynkatánt Chichán Itzá templomtér«* Moziké egyik legnagyobb turista attrakdája. Egy ébredő óriás Istennők a földalatti vasút aknájában Sok arca van a valóságnak a Mexikói Egyesült Államokban. A monterrey-i acélgyárban az izzó acéltömbök a legmodernebb hengersorokon gördülnek végig, 1500 kilométerre délre a quetzala indiánok, akárcsak évszázadokkal ezelőtt, az erdőt égetik, hogy új szántóföldet nyerjenek, Acapulcóban a legújabb beat-lemezeket játsszák a zenegépek, és Moreiiában a városi tanács korszerű utcai világítást szereltet fel a 4000 óspanyol falllámpa helyébe. Nincs mexikói valóság. Csak különböző valóság-szigetek vannak, melyek szorosabb kapcsolatok nélkül élnek egymás mellett, némelyikük ezeréves, de semmivel sem kevésbé életerős, mint a fiatalabbak. Mexlco-Clty az olimpiára készül s ugyanakkor földalatti vasutat épít. A mexikói földalatti aknái egyszersmind 11000 archeológia) kutatóhelyet is jelentenek. A kotrógépeket mindenütt régészek kísérik. Estéről estére hat évszázad kulturális értékelnek maradványai közül húsz-harminc zsáknyi vándorol a Régészeti Intézet raktárába. Amerika legősibb országát nem úgy „telepítették be“, mint az USÁ-t; Mexikót egy inváziós hadsereg katonailag meghódította. 1968-ban tíz közül kilenc mexikóinak indián vér folyik az ereihát ben, vagy tiszta indió. De a tizedik (a fehér) mexikói sem 1520-tól számítja a főváros történetét, amikor Hermán Cortés meggyilkoltatta II. Montezuma azték császárt, hanem 1325-től, amikor az aztékok megalapították Mexico-Tenochtitlán városát. Négyuyomoe autópályáiéval ■ „Peseo de la Keton»* a hétmilliói mexikói metropolis ffi fi tóé re
