A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-29 / 39. szám

a cseh—morva országrészeket né­met protektorátussá nyilvánította. Ezen a napon Csehszlovákia mint állam megszűnt létezni... De térjünk vissza a csehszlovák —magyar tárgyalásokhoz. Az ered­ménytelen komáromi és berlini tárgyalások után mindkét kor­mány ú] tervezetet dolgozott ki, s újból fellángolt a harc az egyes városok megszerzéséért, illetve megtartásáért. Ez a harc különö­sen éles formákat öltött Kassa hovatartozása tekintetében. Időközben a nyugati hataLmak beleegyeztek abba, hogy a cseh­szlovák-magyar kérdésben döntő­bírókként a tengelyhatalmak, azaz Németország és Olaszország ítél­kezzenek. Az erre vonatkozó an­gol nyilatkozat a következőképpen hangzik: „Őfelsége kormánya örömmel fogja látni, ha a csehek és a ma­gyarok nézeteltéréseiket az olasz és a német kormány döntőbírásko­dásával rendezik.“ Bár a Müncheni egyezmény sze­rint a csehszlovák—magyar köz­vetlen tárgyalások sikertelensége esetén vitás kérdésekben a négy nagyhatalom hivatott a döntésre, Csehszlovákia hitszegő szövetsé­gesei ez alkalommal másodszor is elárulták Csehszlovákiát és sza­bad prédaként kiszolgáltatták Hit­ler kénye-kedvére. Az angol kormány állásfoglalá­sával megerősödtt a tengelyhatal­mak politikai és gazdasági befo­lyása Délkelet-Euröpa országaiban. 1938. október 30-án a német kor­mány közölte a magyar és cseh­szlovák kormányokkal, hogy a dön­tőbíráskodást 1938. november 2-án ejtik meg Bécsben. A bécsi tárgyaláson, a Belvede­­re-palota dísztermében négy or­szág: Németország, Olaszország, Csehszlovákia és Magyarország külügyminiszterei vettek részt meg­felelő számú szakértőik kíséreté­ben. Tulajdonképpen talán nem is beszélhetünk itt „tárgyalásról“, hiszen a konferencia valójában teljesen formális volt, mert a ha­tárokban Rlbbentrop és Clano már előzőleg véglegesen megállapod­tak. A döntőbírák tárgyalásai ered­ményének ismertetése után aláír­ták a jegyzőkönyveket, amelyek megállapították az új határokat és meghatározták a területek átadá­sának Időpontját, mégpedig 1938. november 5-e és 10-e között. A Bé­csi döntés Dél-Szlovákla elcsatolá­­sával az öt vitatott város közül hármat: Kassát, Munkácsot és Ung­vári Magyarországnak, Pozsonyt és Nyitrát pedig Csehszlovákiának ítélte oda. ROIAK DEZSŐ Daladier francia külügyminiszter alá­írja a müncheni egyezményt. Alexander Dubőek, a CSKP KB első titkára és Oldfich Cerník miniszterelnök szeptember 21. én részt vettek a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű üze­mi szállodájában rendezett kerületi pártaktiván és ott be­szédet mondottak. Népink hú marad a szocializmus eszméihez Cerník miniszterelnök beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy most keressük az okokat, amelyek hazánkban a jelenlegi helyzetet előidézték. Januárban merész útra léptünk — mondotta —, emberi arculatú, humánus szo­cializmust akartunk kialakítani, ahogyan azt a marxi—lenini taní­tás feltételezi. A tömegtájékoztatási eszközök dolgozóival kapcsolatban a mi­niszter megállapította, hogy olyan intenzitással léptek a politikai küz­dőtérre, amelyre eddig nálunk nem volt példa. Sokan pozitív munkát végeztek, de ugyanakkor nem kis gondot okoztak a pártnak. Államunk politikai vezetőit ma azzal vádolják — folytatta —, hogy nem teljesítették a Szovjetunió képviselőivel Ágcsernyőn és Po­zsonyban folytatott tanácskozások határozatait. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy Ágcser­nyőn semmiféle egyezményt nem kötöttünk, csupán tájékoztattuk a szovjet párt- és állami vezetőket arról, hogyan akarjuk a jövőben megakadályozni mind a bal-, mind a jobboldali szélsőséges megnyil­vánulásokat. Cerník elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy egyesek sze­rint nem léptünk fel elég erélye­sen a jobboldali erők ellen. Ez attól függ, hogy ki mit ért e fogalom alatt. Senki ne számít­son arra, hogy az ötvenes évek módszereit fogjuk alkalmazni. Senkit sem fogunk büntetni poli­tikai nézeteiért, mert büntetést csak az érdemel, aki megsérti tör­vényeinket. Cerník elvtárs beszéde további részében kijelentette, hogy már a legközelebbi napokban megkezdő­dik a külföldi katonaság fokozatos kivonulása hazánk területéről. Az idegen katonák nagyobb része tá­vozik, és a kivonulás nem tart so­káig. Bizonyos nagyságú fegyveres erők maradnak nálunk, hogy meny­nyi és meddig, azt idejekorán kö­zölni fogjuk a nyilvánossággal. Ezután a miniszterelnök foglal­kozott a moszkvai megállapodások teljesítésének kérdésével. Kijelen­tette, a csehszlovák kommunisták­nak be kell bizonyítaniuk, hogy becsületesen gondolják a moszk­vai határozatok végrehajtását. Ez a döntés — éspedig nemcsak a 16 pont, hanem a megbeszélések egész tartalma — politikánk alap­vető koncepciója. Ma nem segít rajtunk a jajgatás, a sírás, sem az ellenállás, csupán a becsületes munka és a céljaink megvalósítása érdekében tanúsított határozott magatartás. Politikai életünk néhány szemé­lyiségének népszerűségével kapcso­latban kijelentette, hogy az egyén tekintélye és közkedveltsége nem lehet létalap hosszabb időre. Maga Dubőek elvtárs is ellenzi az ün­neplést, mert most az a fontos, hogy az egyének iránt tanúsított bizalmat az egész kommunista párt élvezze. Az aktíván felszólalt Alexander Dubőek, a CSKP KB első titkára is. Felszólalásának bevezető részé­ben azt fejtegette, milyen funkcio­náriusokat kell ma az élvonalba állítani. Kijelentette, hogy olyan emberekre van szükség, akik mun­kájukkal és a Jelen problémák iránti elkötelezettségükkel meg­nyerték a bizalmat. Azonban olyan légkört kell kialakítani, hogy az emberek ne féljenek nyíltan ki­fejteni nézeteiket. A január utáni fejlődéssel kap­csolatban Dubőek elvtárs kifejezte azt a véleményt, hogy nálunk szi­lárd a szocializmus helyzete. Né­peink más eszmét el sem fogad nak. Nem került szóba egyetlen szövetkezet feloszlatása sem, és egyetlen paraszt sem lépett ki az egységes földművesszövetkezetek­ből. A továbbiakban Dubőek elvtárs megismételte, hogy nem térünk vissza a Januárt megelőző viszo­nyokhoz. Alaposan tévedett az, aki az augusztus 21-én bekövetkezett események után ebben reményke­dett. A CSKP nem fog hatalmi po­litikát folytatni, hanem munkájá­val és magatartásával igyekszik megnyerni a tömegek bizalmát. Dubőek elvtársnak ezeket a sza­valt a jelenlevők viharos tapssal fogadták. Szerkesztőségünkhöz zok panasz érkezik, hogy a magyarlakta közsé­gekben és városokban nem kapni megfelelő példényszámban a Hetet. Felhívjuk mindazoknak a figyelmét, akik lapunk Irént érdeklődnek, hogy a Posta Hírlapi zolgálata vezetőit felkértük, biztosítsák a Hét kézbe­sítését és példényszémának emelését mindenütt, ahol ezt az olvasók igénylik. Kedves Olvasóink! A mellékelt megrendelő lappal forduljanak a helybeli lapárusltóhoz, levélkézbesftókhöz vagy a postahivatalhoz, ahol a Hetet megrendelhetik.------------------------------------------------Itt levágandó ------------------------------------------------­MEGRENDELŐLAP Alulírott I960 ........................................ 1-tól 1 övre (fél évre, negyed évre)* megrendelem a „Hét" című képes hetilapot. Az esedékes előfizetést dijat (1 évre 70,— koronát, fél évre 39,— koronát, negyed évre 19,50 koronát) a nyugtával jelentkező levélkézbesltőnél fizetem. Teljes név:..........................................................................................................................:.......... Lakcím: ..................................................... község ...................................................... Járás ......... .......................................... utca .................................................. házszám utolsó posta ................................................................................................................ 1988. ...........................................hó..............................nap alárlrás Előfizetési megrendelést minden levélkézbesítő és postahivatal elfogad. *A meg nem felelő szövegrész törlendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom