A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-22 / 38. szám

A z utóbbi évtizedekben az emberek fő­ként a civilizáció okozta betegségek­ben halnak meg A civilizációs tempó külső és belső velejárója a szív és az érbetegségek, mint például az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, kelések az emésztő szerveken, cukorbaj, a kövérség, a légzőszervek megbetegedése, az allergia és még a betegségek egész sora, melyek egyre gyakrabban fordulnak elő. A modern betegsé­geket a stressz mechanizmusával magyarázzák. Mi is a stressz? Ml az? Még sohasem hallottam) — kérdik sokan. S a felelet nem is olyan nagyon bo­nyolult, hogy bárki ne érthetné meg. iStresz­szoroknak nevezik mindazon körülményeket és tényezőket, melyek zavarokat okoznak a növé­nyi, állati vagy az emberi szervezetben. A stressz okozója lehet a nagy lármától, az erős fénytől kezdve a fény hiányáig, a hideg és a meleg, a jóllakottság és az éhség, az élő mikro­organizmusok, a különféle vegyszerek, mérgező anyagok stb. Stresszornak nevezhetünk tehát minden szo­katlan és természetellenes helyzetet, mely mind a növényi, az állati, mind az emberi szervezet ben olyan helyzetet teremt, hogy a szervezet állandó védelmi, feszültség!, bizonytalansági ál­lapotban van, s ezért állandóan alkalmazkodnia kell valamihez. A rövidlejáratú stressz, vagy ha nem ismétlődik többször, nem okoz komo­lyabb károkat a szervezetben, viszont minden komolyabb és hosszabb ideig tartó stressz na­gyon sok szervi funkcióra kihat, amilyen pél­dául a növekedés, a termékenység, sőt a pusz­tulás, a halál okozója is lehet. A stressz és a tér Az is megmutatkozott, hogy az élőlények fejlődése szempontjából igen fontos tényező a tér. S ez nemcsak a növények fejlődése szem­pontjából lényeges, hanem az állatoknál is. Hogy mennyire befolyásolja az állatokat a megfelelő tőr hiánya, azt Igazolja A. Christian állatpszichcológus kísérlete, aki még az 1916-os évben a james-szigetre hat szarvast telepített. Az akkoriban lakatlan sziget terjedelme körül­belül nyolcvan hold volt, s így azután az új „telepesek“ részére kitűnő létfeltételt biztosí­tott úgy térben, mint táplálék szempontjából is. A szarvasok rendkívül gyorsan elszaporod­tak. 1953-ban már körülbelül 300-ra nőtt a szá­muk. Ebben az évben az említett tudós lelőtt a szigeten néhány szarvast és igen gondosan boncolta fel és vizsgálta meg őket, de nem talált rajtuk semmi rendkívülit. Három évvel később azonban „kedvezett neki a szerencse“, akkor ugyanis egy rendkívül kemény tél kö­szöntött be és ez megakadályozta az állatokat abban, hogy a szigetről a szárazföldre átúsz­hassanak. A szárazföldön volt ugyanis a „futó­pályájuk“. Az a tény, hogy ebben a télben az összes szarvasnak állandóan ezen a kis szige­ten kellett élni, azt eredményezte — a megfelelő mennyiségű táplálék ellenére is —, hogy kezd­tek pusztulni. Aránylag rövid idő alatt körül belül 200 darab hullott el. A tudósok most azután kutatni kezdték a szarvasok pusztulásá­nak okát, s ez megmutatkozott már az első néhány állat felboncolásánál. Az elpusztult ál­latoknak az a szerve, melynek olyan nagy sze­repe van a stressz idején, az agyalapi mirigy­mellékvese rendkívül megnagyobbodott. A tu­dósok azután megállapították, hogy a 40 éven keresztül állandó megfigyelés alatt álló szarva­sok a hideg és a térhiány okozta stressz által pusztultak el. A stressz és a lárma A stressz másik okozója, a lárma is igen komoly Jelentőségű. Nálunk Xaverovban, egy nagy baromfitenyésztő telepen megfigyelték, hogy látszólag vitaminhiány következtében ren­geteg baromfi pusztul el. Az elpusztult álla­tok boncolásánál kiderült, hogy a stressz szer­ve, a mirigy-mellékvese rendkívül megnagyob­bodott — a négyszerese, mint az egészséges állatoknál. Ezért azután kutatni kezdték a ba­romfiaknál a stressz okozóját. Nagy meglepe­tésre kiderült, hogy stressz következtében fő­ként az a baromfi pusztult el, mely a zajos szellőztető berendezéssel ellátott helyiségek­ben volt. A baromfi tehát az abnormálisán erős zaj okozta stressz miatt pusztult. Ezért azután néhány helyiségben leszerelték a zajos szel­lőztető berendezést és — a vitaminhiány kísé­rőjelenségeit azután már nem lehetett felfe­dezni az állatokon. Hasonló eredményekről számolnak be a ja­pán tudósok is. Az ottani orvosok megállapí­tották, hogy a nagy zajban dolgozó embereken, tehát azokon, akik zaj okozta stresszben szen­vednek, szintén kimutathatók a vitaminhiány kísérőjelenségei. A helyváltoztatás és a stressz És még egy stressz, amelyet a helyváltozta­tás okoz. Igen — minél többször kényszerítjük az állatokat helyváltoztatásra, minél gyakrab­ban visszük át őket egyik helyről a másikra, minél többször találkoznak szokatlan Jelensé­gekkel, más-más állatokkal vagy emberekkel (tehát istállókban, állatkertekben), annál in­kább elhatalmasodik rajtuk a stressz, s annál károsabban hat ki a szervezetükre. A legkáro­sabb akkor, ha születésük után igen korán kényszerítjük őket a helyváltoztatásra. Egy kí­sérlet során beigazolódott, hogy ha a kísérlet­nek alávetett szopós patkányokat egyik hely­ről a másikra viszik, ez fejlett korukban ter­méketlenséget időz elő. Ez néhány napos stressznek a késői hatásai (Vajon milyen kö­vetkezménye lehet annak, ha a kis gyerekeket a hideg téli utcákon át visszük a meleg böl­csődébe?) Az is bebizonyosodott, hogy az éhe3 és szomjas állatokra sokkal inkább kihat ez az erőszakos helyváltoztatás. Az érzéketlenség, vagyis mitridatizmus Mitridatész ókori tirannus volt. Leigázott több római provinciát és hódító hadjáratokra indult. De utolérte őt az önkányuraikodók és a zsar­nokok betegsége, s hogy félelmét csillapítsa, különféle mérgeket vett be kis adagokban. Ezekre a mérgekre rászokott, tehát ezekkel a mérgekkel szemben érzéktelenné vált a szer­vezete. Ez akkor mutatkozott meg először, amikor meg akarták őt mérgezni, s azután pe­dig, amikor rendkívül nagy adag méreggel ön­maga akart véget vetni életének. Ekkor meg is átkozta immunitását és más módot keresett földi pályafutásának megszakítására. A mitridatizmus fogalma az ellenállóképessé­get, az érzéketlenséget vagy a bizonyos ká­ros 'befolyások elleni végezettséget jelöli. Az orvosi kutatások ezen a téren is egyre komo­lyabb sikereket érnek el, s talán egyszer fé­nyes győzelmet eredményeznek. Azt jelentené ez, hogy az embert nem győzhetik le a civili­záció káros velejárói, következményei. (Záplsník 68) Bélyegsarok Mai számunkban három úl koreai bélyeget mulatunk be, amelyek a madár motlvumú bélyeget gyűltök körében biz­tosan nagy örömet fognak okoz­ni, meri mind a három szebb, mint a többi Ilyen motivumú bé­­lyeg. A többi újdonságból a kővet­kezőket emlltlük meg: Albánia: Virágok, hat érték és egy szép festménysorozat, plusz blokk. Belgium: Bélyegnap 3 Fr. Daho­mey: Fauna, öt érték. Izrael: futball-előollrppia, 80 a. Como­­re-szlgetek: Halak,' négy ér­ték. Mauritania: Mexikói olim­pia, négy érték. Német Demok­ratikus Köztársaság: Lipcsei vá­sár, két érték. Szenegál: Meteo­rológiai világnap, 50 Fr. Mint ismeretes, Csehszlovákia augusztus 8-án a Nemzetközt Geológiai Kongresszus alkalmá­val adott ki egy öt bélyegből álló sorozatot. Mint, érdekessé­get említjük még meg, hogy Biafra, amely — mint ismeretes ■— élet-halál harcot vív Nigé­riával, meri az nem akarja el­ismerni önállóságát, szintén ki­adott bélyegeket, amelyeknek azonban egyelőre csak helyt jelentőségük van, tekintve, hogy Blafrát — mint önálló államot — eddig csak az afrikai Tanzá­nia, Gabun, Zambia és az Ele­fántcsontpart ismerte el. mm8

Next

/
Oldalképek
Tartalom