A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-22 / 38. szám
A z utóbbi évtizedekben az emberek főként a civilizáció okozta betegségekben halnak meg A civilizációs tempó külső és belső velejárója a szív és az érbetegségek, mint például az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, kelések az emésztő szerveken, cukorbaj, a kövérség, a légzőszervek megbetegedése, az allergia és még a betegségek egész sora, melyek egyre gyakrabban fordulnak elő. A modern betegségeket a stressz mechanizmusával magyarázzák. Mi is a stressz? Ml az? Még sohasem hallottam) — kérdik sokan. S a felelet nem is olyan nagyon bonyolult, hogy bárki ne érthetné meg. iStreszszoroknak nevezik mindazon körülményeket és tényezőket, melyek zavarokat okoznak a növényi, állati vagy az emberi szervezetben. A stressz okozója lehet a nagy lármától, az erős fénytől kezdve a fény hiányáig, a hideg és a meleg, a jóllakottság és az éhség, az élő mikroorganizmusok, a különféle vegyszerek, mérgező anyagok stb. Stresszornak nevezhetünk tehát minden szokatlan és természetellenes helyzetet, mely mind a növényi, az állati, mind az emberi szervezet ben olyan helyzetet teremt, hogy a szervezet állandó védelmi, feszültség!, bizonytalansági állapotban van, s ezért állandóan alkalmazkodnia kell valamihez. A rövidlejáratú stressz, vagy ha nem ismétlődik többször, nem okoz komolyabb károkat a szervezetben, viszont minden komolyabb és hosszabb ideig tartó stressz nagyon sok szervi funkcióra kihat, amilyen például a növekedés, a termékenység, sőt a pusztulás, a halál okozója is lehet. A stressz és a tér Az is megmutatkozott, hogy az élőlények fejlődése szempontjából igen fontos tényező a tér. S ez nemcsak a növények fejlődése szempontjából lényeges, hanem az állatoknál is. Hogy mennyire befolyásolja az állatokat a megfelelő tőr hiánya, azt Igazolja A. Christian állatpszichcológus kísérlete, aki még az 1916-os évben a james-szigetre hat szarvast telepített. Az akkoriban lakatlan sziget terjedelme körülbelül nyolcvan hold volt, s így azután az új „telepesek“ részére kitűnő létfeltételt biztosított úgy térben, mint táplálék szempontjából is. A szarvasok rendkívül gyorsan elszaporodtak. 1953-ban már körülbelül 300-ra nőtt a számuk. Ebben az évben az említett tudós lelőtt a szigeten néhány szarvast és igen gondosan boncolta fel és vizsgálta meg őket, de nem talált rajtuk semmi rendkívülit. Három évvel később azonban „kedvezett neki a szerencse“, akkor ugyanis egy rendkívül kemény tél köszöntött be és ez megakadályozta az állatokat abban, hogy a szigetről a szárazföldre átúszhassanak. A szárazföldön volt ugyanis a „futópályájuk“. Az a tény, hogy ebben a télben az összes szarvasnak állandóan ezen a kis szigeten kellett élni, azt eredményezte — a megfelelő mennyiségű táplálék ellenére is —, hogy kezdtek pusztulni. Aránylag rövid idő alatt körül belül 200 darab hullott el. A tudósok most azután kutatni kezdték a szarvasok pusztulásának okát, s ez megmutatkozott már az első néhány állat felboncolásánál. Az elpusztult állatoknak az a szerve, melynek olyan nagy szerepe van a stressz idején, az agyalapi mirigymellékvese rendkívül megnagyobbodott. A tudósok azután megállapították, hogy a 40 éven keresztül állandó megfigyelés alatt álló szarvasok a hideg és a térhiány okozta stressz által pusztultak el. A stressz és a lárma A stressz másik okozója, a lárma is igen komoly Jelentőségű. Nálunk Xaverovban, egy nagy baromfitenyésztő telepen megfigyelték, hogy látszólag vitaminhiány következtében rengeteg baromfi pusztul el. Az elpusztult állatok boncolásánál kiderült, hogy a stressz szerve, a mirigy-mellékvese rendkívül megnagyobbodott — a négyszerese, mint az egészséges állatoknál. Ezért azután kutatni kezdték a baromfiaknál a stressz okozóját. Nagy meglepetésre kiderült, hogy stressz következtében főként az a baromfi pusztult el, mely a zajos szellőztető berendezéssel ellátott helyiségekben volt. A baromfi tehát az abnormálisán erős zaj okozta stressz miatt pusztult. Ezért azután néhány helyiségben leszerelték a zajos szellőztető berendezést és — a vitaminhiány kísérőjelenségeit azután már nem lehetett felfedezni az állatokon. Hasonló eredményekről számolnak be a japán tudósok is. Az ottani orvosok megállapították, hogy a nagy zajban dolgozó embereken, tehát azokon, akik zaj okozta stresszben szenvednek, szintén kimutathatók a vitaminhiány kísérőjelenségei. A helyváltoztatás és a stressz És még egy stressz, amelyet a helyváltoztatás okoz. Igen — minél többször kényszerítjük az állatokat helyváltoztatásra, minél gyakrabban visszük át őket egyik helyről a másikra, minél többször találkoznak szokatlan Jelenségekkel, más-más állatokkal vagy emberekkel (tehát istállókban, állatkertekben), annál inkább elhatalmasodik rajtuk a stressz, s annál károsabban hat ki a szervezetükre. A legkárosabb akkor, ha születésük után igen korán kényszerítjük őket a helyváltoztatásra. Egy kísérlet során beigazolódott, hogy ha a kísérletnek alávetett szopós patkányokat egyik helyről a másikra viszik, ez fejlett korukban terméketlenséget időz elő. Ez néhány napos stressznek a késői hatásai (Vajon milyen következménye lehet annak, ha a kis gyerekeket a hideg téli utcákon át visszük a meleg bölcsődébe?) Az is bebizonyosodott, hogy az éhe3 és szomjas állatokra sokkal inkább kihat ez az erőszakos helyváltoztatás. Az érzéketlenség, vagyis mitridatizmus Mitridatész ókori tirannus volt. Leigázott több római provinciát és hódító hadjáratokra indult. De utolérte őt az önkányuraikodók és a zsarnokok betegsége, s hogy félelmét csillapítsa, különféle mérgeket vett be kis adagokban. Ezekre a mérgekre rászokott, tehát ezekkel a mérgekkel szemben érzéktelenné vált a szervezete. Ez akkor mutatkozott meg először, amikor meg akarták őt mérgezni, s azután pedig, amikor rendkívül nagy adag méreggel önmaga akart véget vetni életének. Ekkor meg is átkozta immunitását és más módot keresett földi pályafutásának megszakítására. A mitridatizmus fogalma az ellenállóképességet, az érzéketlenséget vagy a bizonyos káros 'befolyások elleni végezettséget jelöli. Az orvosi kutatások ezen a téren is egyre komolyabb sikereket érnek el, s talán egyszer fényes győzelmet eredményeznek. Azt jelentené ez, hogy az embert nem győzhetik le a civilizáció káros velejárói, következményei. (Záplsník 68) Bélyegsarok Mai számunkban három úl koreai bélyeget mulatunk be, amelyek a madár motlvumú bélyeget gyűltök körében biztosan nagy örömet fognak okozni, meri mind a három szebb, mint a többi Ilyen motivumú bélyeg. A többi újdonságból a kővetkezőket emlltlük meg: Albánia: Virágok, hat érték és egy szép festménysorozat, plusz blokk. Belgium: Bélyegnap 3 Fr. Dahomey: Fauna, öt érték. Izrael: futball-előollrppia, 80 a. Comore-szlgetek: Halak,' négy érték. Mauritania: Mexikói olimpia, négy érték. Német Demokratikus Köztársaság: Lipcsei vásár, két érték. Szenegál: Meteorológiai világnap, 50 Fr. Mint ismeretes, Csehszlovákia augusztus 8-án a Nemzetközt Geológiai Kongresszus alkalmával adott ki egy öt bélyegből álló sorozatot. Mint, érdekességet említjük még meg, hogy Biafra, amely — mint ismeretes ■— élet-halál harcot vív Nigériával, meri az nem akarja elismerni önállóságát, szintén kiadott bélyegeket, amelyeknek azonban egyelőre csak helyt jelentőségük van, tekintve, hogy Blafrát — mint önálló államot — eddig csak az afrikai Tanzánia, Gabun, Zambia és az Elefántcsontpart ismerte el. mm8
